Témakör: Életművek – József Attila
6. tétel
Élete:
1905. ápr. 11.-én született, Bp.-en. Ez ma a költészet napja.
Bp.-en érettségizett, sok műve itt keletkezett.
Édesanyja Pőcze Borbála, édesapja József Áron. Édesanyja alkalmi munkákból élt, mosott, miután apja otthagyta a családot. Szappanfőző munkás volt. Sokáig azt hitték Amerikába ment, de 1957-ben kiderült, hogy csak Romániáig jutott. Attilának 2 nővére volt, Jolán és Etelka. Jolán megírta gyermekkoruk történetét.
1909-ben édesanyja menhelyre adta Attilát Öcsödön. Elemi iskoláit itt kezdte el, de Monoron is nevelkedett, ill. Szabadszálláson. 1920-ban Makóra járt gimnáziumba. Itt ismerkedett meg első szerelmével, Gebe Mártával, aki a számtan tanárának a lánya volt. 1924-ben a szegedi egyetem magyar-francia – filozófia szakára járt. Első 2 verses kötete Szegeden keletkezett. Tanulmányait Bécsben és Párizsban folytatta. 1927-28 fordulóján tért haza. Nem fejezte be tanulmányait.
Külkereskedelmi hivatalban dolgozott magyar-francia levelezőként. 1932-ben a Valóság című lap szerkesztője volt, ennek csak egy száma jelent meg.
1936-39-ig a Szép szó című lap munkatársa.
1934-ben Hódmezővásárhelyen, nővérénél lakott.
1937 nyarán szanatóriumban volt.
1937. dec. 3.-án tehervonat alá esett.
Kötetei:
Szépség koldusa
Nem én kiáltok
Nincsen apám, se anyám
Döntsd a tőkét, ne siránkozz
Külvárosi éj
Medvetánc
Nagyon fáj
Perei:
1924: perbe fogták istenkáromlásért (Lázadó Krisztus című verse)
1931: Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötete miatt volt pere, azon belül is a Szocialisták című verse miatt. Ebben 1 politikai nézetet vall. A vád: Felbuzdítja a társadalmat a szocialisták ellen, osztály elleni izgatás.
Összetűzés: Horger Antallal (nyelvész prof.) a Tiszta szívvel című verse miatt, emiatt kicsapták a szegedi egyetemről.
A Toll című folyóiratban megjelent Ady vitája.
Szerelmei:
Gebe Márta: a makói számtan tanárának lánya
Vágó Márta: Jómódú, pesti, polgárcsalád gyermeke. 1928-ban ismerte meg, házasságot terveztek, de Márta Londonba ment tanulni, gyakran írtak levelet, 1936-ban ismét találkoztak, a szerelem fellángolt, de ennyiben maradt.
Szántó Judit: 1930-36-ig a költő élettársa, 1 verset írt hozzá, Judit címmel.
Dr. Szőllős Henrikné Marton Márta: Ez csak fellángolás volt, de valószínűleg ő ihlette legszebb verseit.
Gyömrői Edit: József Attila pszichoanalitikusa volt. A Gyermekké tettél, Nagyon fáj című verseket írta hozzá.
Kozmutza Flóra: 1937-ben ismerte meg, pszichológusnak készült, feleségül akarta venni, de őp később Illyés Gyula felesége lett.
József Attila költészetét befolyásoló tényezők:
- Kommunista mozgalommal való kapcsolata, 1930-ban kapcsolódik be a Párt munkáiba.
- Betegsége – vannak, akik szerint őrült volt, skizofrén, mások szerint személyiségzavarral küszködött
- Öngyilkosságra való hajlam
- Folyóiratoknál végzett munkája
Tiszta Szívvel
2. pályaszakaszának kezdetén írta. A vers kezdő sora a kötet címét idézi, ami 1929-ben jelent meg (Nincsen apám, se anyám). A bécsi és párizsi élményeit gyűjti össze.
Ütemhangsúlyos a vers ritmusa. 4, 3 osztású; 2 ütemű 7-es = népdalok hangulatát, ritmusát idézi
Szerkezete:
a) 1. egység: 1-3 vsz.: állapot leírása
2. egység: 4. vsz.: felgyorsul az idő, egyfajta megoldáshoz vezet
b) 1. egység: 1-6 sor.: állapot leírás
2. egység: 7-12 sor: természetes reakció (megakar szabadulni a dolgoktól), szomorú, elkeseredett hangulat
3. egység: 13-16 sor: halál jelenléte, a társadalom bünteti a lázadót, aki halála után is tiltakozik
c) 1. egység: 1-2 vsz.: mije nincs => ezt mondja el, döntés, eladja életét
2. egység: 3-4 vsz.: mi történik, ha az „üzlet” nem sikerül (tiszta szívű szegényből bűnös lesz). 2 bűncselekmény: betörés, gyilkosság => a társadalom büntetése
Költői eszköz: ismétlés (tagadószavakat: nincsen, nem, se)
Költői kép: -, De! csak burkoltan a 3. sor metaforikus
Óda
I. Szerelmes vers. Múzsája: Dr. Szőllős Henrikné Marton Márta.
II. Szerkezete: Zenei formához hasonlítható. Hangulata változó. Az 5 rész különböző hangulatú, és ezt zárja le a 6., azaz a Mellékdal. Zeneiségét erősítik az ismétlődő motívumok, a ritmusa és a költői képekben való gazdagsága. Rímelése: páros rím
III. Szimultán verselésű. Tehát időmértékes és ütemhangsúlyos is. -> szabad vers
IV. Gondolatmenete:
1. Lírai helyzetkép (tipikus József Attila-i verskezdés). A vers keletkezési idejét határozza meg. Idillikus kép. -> Derű, nyugalom, vidámság. Áthajlás (költői eszköz).
2. Szerelmes vallomás, szenvedélyes. Az első szakasszal szemben egységesebb.
3. Hasonlatokra épül. Szeretet, összetartozás, szerelem kifejezése. A szeretett nő az állandóságot hordozza magában.
4. A költői anatómia képei jelennek meg, nő bemutatása. (Külső és belső tulajdonságok egyaránt.) Naturalista szakasz (részletesség).
5. Csúcspont, hangulati mélypont.
6. + Mellékdal. Az igazi család, otthon képe, de ezután csak vágyakozhat. „mostoha”, „megyek utánad”
A Dunánál
A ’30-as évek igen termékenyek. ’36-ban 37 verset írt, ’37-ben 39 verset.
Műfaja: programvers, óda
A Szép szó 4., 5. száma Mai Magyarok Régi Magyarokról címmel történeti tanulmányokat jelentetett meg, ezt vezette be József Attila verse.
Szerkezete:
I. Vezérmotívuma a víz, meghatározza a vershelyzetet: Dunánál a parton ül, gondolkodik, tűnődik, elmélkedik. A valóságból folyamatosan a tűnődésbe vezet, ahogyan az édesanyja ringatja gyermekét, úgy ringatja el a Duna a lírai ént. Hullámzás = idő múlása, élet. A 4. vsz. összegző szerepű, 1. mondat, 1. vsz., 2. mondat 2. vsz., 3. mondat 3. vsz. Filozófikus tartalommal telítődik a vers (az állandóság, változás köré épül -> költő az állandó, a Duna a változás)
II. Ellentétekre épül (jelen és múlt; ember és emberiség, racionális, ésszerű, reális)
III. Mély gondolatok, magyar, nemzet, ős. A zárása felelősség érzet megfogalmazása, az egyes ember egyedi, ugyanakkor kisebb, nagyobb közösség tagja is (nemzet, család, stb.). Utolsó 2 sor: felszólító, agitatív jellegű (Duna menti népekre gondol)
Rímképlete: kereszt + páros rím