Témakör: Világirodalom

16. tétel: Újító művészeti mozgalmak a 20. század első évtizedeiben

Franz Kafka: Az átváltozás

Kafka németül publikáló és beszélő cseh író. Élményeit az Osztrák-Magyar Monarchiából merítette. Kafka (1883 - 1924) tuberkulózisban szenvedett, halálát is ez okozta. A XX. század első felének kiemelkedő prózaírója. Kortársa: Thomas Mann.

Korunk egyik alapélményét, a magányérzet, az elidegenedés érzését fejezi ki írásban. Prágában született, németül beszélő zsidó kereskedőcsaládban, ez a közeg idézte elő idegenélményének kialakulását. Családi és emberi kapcsolatai, betegsége, felerősítették magányérzését és nyomasztó élményeit. Jól ismerte a bürokrácia lélektelen, rideg világát (precíz, pontos hivatalnok, azonban szenvedett a hivatalok világától), ezek az élmények gyakran visszatérnek műveiben. Írásainak nagy része csak halála után jelent meg, barátja az író kérésére nem égette el kéziratait, 1945 után vált műfordításai révén világhírűvé. Érdekes, sajátos életmű, főleg elbeszéléseket és kisregényeket írt, három regénytöredéke ismert (A per, A kisregény, Amerika).

Alkotó módszerének jellegzetessége:

§                         A tárgyilagos hangnem jellemzi műveit, kerüli a közvetlen író megnyilatkozást, mindent hősei szempontjából ábrázol.

§                         Írásaiban a szerepelők álomképeit jeleníti meg, amelyben a köznapi létezés abszurdba fordul át, a szereplők tudják, hogy egy másik világban élnek, de régi életük szokásai alapján cselekszenek és gondolkodnak.

§                         Az abszurd világ képei valóságosak, reálisan részletezettek.

§                         Az író látásmódja groteszk, a tragikum iróniával párosul, a borzalomnak nevetséges vonásai is vannak.

Az ellentétes minőségek együttese groteszk hatást kelt.

§                         A groteszk hatást felerősíti a stílus, és a hangnem ellentéte, a képtelenséget szenvtelen hangon, tárgyszerűen pontos, reális elbeszélésben vagy leírásban használjuk.

§                         Kafka elbeszélései parabolák, két síkjuk van, az egyik a külső felszíni világa, és mögötte egy másik, belső filozófiai tartalmat kifejező. A parabola értelmezhető szó szerint és jelképesen is, így Kafka művei többféleképpen értelmezhetők, mert az egyszerű cselekmény mögött bonyolult tartalmat közvetít.

Átváltozás

1915-ben írta. Felépítése a klasszikus novella szabályainak felel meg, az eseményeket időrendben beszéli el, a középpontban a főszereplő Gregor Samsa alakja áll (a Samsa szó jelentése egyedül). Megismeri környezetét, leírja jellemüket. A műfaji szabályoknak megfelelően a cselekmény egyenes vonalban halad a tetőpont és a megoldás felé.

Samsa csodálatos átváltozása az elbeszélés bevezető része. Samsa előéletét is megismerjük, eddigi élete tartalmatlan, üres volt. Szellemi érdeklődését betölti egy menetrend és egy újság tanulmányozása. Egy textilgyár ügynöke. Néha, ha ideje engedi, akkor egy lombfűrésszel barkácsol. Ő tartja el családját, fizeti apja adósságát, cége embertelen módon kizsákmányolja. A féreggé változás után is embernek érzi magát, emberi módon érez és gondolkodik, féregtestű, embertudatú szörny lesz belőle. Elcsodálkozik átalakulásán, de igazán csak az nyugtalanítja, hogyan fogja igazolni magát főnökei előtt távolléte miatt. Máskülönben beletörődik átváltozásába. Érzékenyebbé és jobbá válik. Most jobban odafigyel környezetére, mint korábban. A megpróbáltatások hatására alakul át (pl. húga hegedülését hallgatva először éli át annak szépségét). Önként szánja rá magát a halálra, mert sajnálja családját, megérti viselkedésüket.

Környezete: apja, anyja és húga, a cselédlány, a cégvezető az albérlők és a takarítónő. Környezetének minden tagja másképp reagál átváltozására.

-         Az édesanyja zokogni kezd, majd egyre gyakrabban fordul el undorral a fiától.

-         Az apja dühbe gurul, és úgy fogja fel, hogy őt akarja bosszantani, és hallatlan gyűlölettel tekint fiára.

-         A húga az egyetlen, aki próbálja védeni, táplálni, óvni.

-         A cselédlány felmond.

A családtagok eddig eltartatták magukat, most elmentek dolgozni. Az albérlők gúnyolják és bántják. A takarítónő minden alkalommal zaklatja. Beleéli magát a környezetébe, ezért választja a halált.

Az elbeszélés értelmezési lehetőségei: Samsa már ember életében is elveszítette emberi lényét, féreggé alacsonyodott, az átváltozás során a lényege jutott kifejezésre. A lelki magatartás ára a szörnyalakká változás. Átváltozása lázadás a sors ellen, féregként szabadult fel, de belátja lázadása értelmetlenségét, és végül a halált választja.