1.             Témakör: Ember és nyelv

Tétel: A nyelv, mint jelrendszer

A nyelv az emberek társas érintkezését szolgálja, azaz a kommunikáció eszköze.

1. A nyelv társadalmi jelenség: egyrészt a társadalom hozta létre, fejlesztette ki, másrészt a társadalom létének, fennmaradásának biztosítéka. A társadalom nem létezhet nyelv nélkül, hiszen a nyelv közvetítésével valósul meg a társadalom folytonossága.

2. A nyelv gondolatokat kifejező jelek rendszere:

A jel mindaz, ami önmagán kívül mást is jelent. Minden jelben kettősség van: van egy érzékelhető dolog (jelölő) + egy mélyebb tartalom (jelölt). Minden jel egy viszonyt tartalmaz, a jelölő és a jelölt viszonyát.

A jeleket két csoportba oszthatjuk: természetes és mesterséges jelek. A mesterséges jelek a közlés szándékával jönnek létre, ilyenek a nyelvi jelek (a szavak = LEXÉMA; és a szóelemek = MORFÉMA) is.

Minden nyelvnek van szótára (jelkészlete, szókészlete), a szavak, a mondatok összekapcsolódására vonatkozó szabályrendszere (nyelvtana), és az alkalmazást mutató hagyományrendje:

nyelv = jel + szabály + hagyomány

A nyelv is jelekből tevődik össze. Elemeiben megvan a jelre jellemző kettősség, vagyis:

- van jelölő: egy hangsor,

- és van jelölt: az a fogalom, amire a hangsor vonatkozik.

Minden nyelvi jelnek van jelentése. A nyelv legkisebb jelentéssel is bíró egysége a nyelvi jel.

A nyelvi jelek a szavak és a szóelemek (szótő, toldalékok).

pl.: nyelvi jel a citrom, mert: - érzékszerveinkkel felfogható (látható, ha leírjuk; hallható, ha kimondjuk)

- önálló jelentése van

- valóságelemre utal

- önálló hangalakja van.

A működésben lévő jeleket jelzéseknek nevezzük.

A nyelvi jel konvencionális, vagyis a jelülő és a jelölt viszonya esetleges. Ugyanarra a jelöltre más – más hangsort alkalmaznak az egyes nyelvekben.

Pl.: virág – német: blume; angol: flower; finn: kukka

Kivételt képeznek a hangutánzó és a hangfestő szavak, hiszen ezek hasonlítanak.

Pl.: kakukk – francia: coucou; finn: käki

A lexémák és a morfémák tovább bonthatók fonémákra. A fonéma már nem nyelvi jel, mert nincsen önálló jelentése, csak jelentésmegkülönböztető szerepe. Éppen ezért csak jelelemek.

Az emberek és az állatok jelrendszere alapvetően különbözik egymástól.