3-4.       KÖZLÉSFOLYAMAT

A közlésfolyamat (kommunikáció): bármely jelrendszernek – mindenekelőtt a nyelvnek – az emberi érintkezésben való szándékos és kölcsönös felhasználása. Valójában választások és döntések sorozata.

Kommunikációról általában emberi környezetben beszélünk, de tudjuk, hogy az állatok is „beszélgetnek” egymással. Sőt az emberrel szorosan együttélő állatok esetében beszélhetünk ember-állat közötti kommunikációról is. Az állatok jelrendszere jóval korlátozottabb, mint az emberé.

az állatok nyelve                                        az emberi nyelv

    tagolatlan                                                            tagolt

    zárt                                                                     nyitott

    öröklött, ösztönös                                               tanult

    információ átadása                                               információ cseréje

Minden cselekedetünk, félmondatunk, mondatunk, szövegünk közlésfolyamat, ezért a kommunikációból magatartásunkra, társadalmi helyzetünkre, személyiségünkre stb. sokféle következtetés vonható le.

A kommunikáció tudománya a kommunikációelmélet. A közlésfolyamattal különösen a nyelvészek, de a szociológusok és a pszichológusok is foglalkoznak.

A közlésfolyamatot megkülönböztetjük az információtól, amelyen csak egyoldalú tájékoztatást ill. tájékozódást értünk.

A kommunikáció típusai:

            verbális                                                           metakommunikáció

      szóhoz kötött kifejezés                          a szavakon túli, ill. azokkal párhuzamosan ható

                                                                    pl.: öltözködés, testtartás, mimika, gesztikuláció

     A közlésrendszernek kb. 7%                     verbális

                                            38%                  vokális (hangszín, hangsúly)

                                            55%                  nem verbális jelzés

A közlésfolyamat tényezői:

Ezt a kommunikációs alapmodellt Jakobson alkotta meg.

A beszélő és hallgató állandó kölcsönhatásban állnak egymással, beszélgetéskor többször szerepet is cserélnek. A beszélő elgondolja és kimondja gondolatait, a hallgató pedig észleli és értelmezi a mondatokat. A megértés érekében a beszélgetésnek mindkét fél által ismert nyelven kell folynia.

Zavart okozhat: a bonyolult mondatszerkezet, s akár a stílus meg nem felelése is.

Az eredményes közlésfolyamatnak feltétele, hogy a valóság, amelyről beszélünk, egészében vagy legalább egy részében ismert legyen a hallgató előtt is.

A közlésfolyamat eredménye az üzenet.

Az üzenet szerepei:

−     Tájékoztatás – vélemény- ill. gondolatközlés

−     Érzelmek kifejezése – érzéseink, vágyaink

−     Felhívás

Kommunikációs funkciók:

−     A kapcsolat fenntartása

−     Értelmező szerep

−     Esztétikai (szépirodalmi)

Gyakorlat: Ki az adó, s ki a vevő? (szituációk)

                  Egy adott szituációban mi akadályozhatja a kommunikációt?

                  Mi töltheti be a csatorna szerepét?