Témakör: Nyelv és társadalom

Tétel: A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei

A médium, média jelentése: tömegközlési és tájékoztatási eszköz (eszközök).

A médium az egyes számú, a média a többes számú alak. Napjainkban a tömegtájékoztatás a sajtó, a rádió és a televízió segítségével történik.

Sajtóműfajok

A médiaműfajok közül a sajtó a legöregebb. A megjelenő sajtótermékeket sokféle szempont szerint tudjuk csoportosítani.

a, a megjelenés rendszeressége szerint: - napilapok, hetilapok, kéthetente, havonta vagy rendszertelenül megjelenő lapok

b, a megjelenés, a terjesztés helye, köre szerint: országos, illetve határon túli, helyi, regionális és intézményi

c, tartalmuk szerint: lehetnek politikai- közéleti, szórakoztató, valamint vegyes lapok.

d, a célzott közönség szerint

e, nyelvük szerint: egynyelvűek, illetve kettő- vagy többnyelvűek

Az újságíró feladatai közé tartozik: a pontos, objektív tájékoztatás, valamint egy- egy esemény, jelenség magyarázata, a figyelem ráirányítása.

Megkülönböztetünk az újságírásban:    a, tájékoztató (információs)

b, véleményközlő (publicisztikai) műfajokat.

A tájékoztató műfajcsoport legjellemzőbb tagjai: a hír, az információ, a közlemény, a tudósítás, a riport és az interjú.

Véleményközlő műfajok: cikk, kommentár, glossza, jegyzet, nyílt levél, olvasói levél, kritika.

Hír: Az újságírás egyik alapműfaja. A hír akkor jó, ha friss, közérdekű, fontos, és válaszol az alábbi négy kérdésre: - kivel vagy mivel;- hol; - mikor;- mi történt vagy mi fog történni

A négy alapvető kérdésre a kishír ad választ. Ha egy ötödik (miért?), illetve egy hatodik (Hogyan?) kérdésre is válaszolnak, akkor a kifejtett hír.

A híreknek sok fajtája van.

Információ: a hír alapja.

Közlemény: valamilyen vállalat, szervezet, magánszemély fontos, közérdekű információját tartalmazó üzenete. A közleményt a sajtó általában szó szerint adja közre.

Tudósítás: A hír rokona. A hír és a tudósítás között az alapvető különbség, hogy a tudósítást készítő minden esetben a saját maga által látott, hallott, tapasztalt, átélt eseményről ad tájékoztatást, tehát fontos a személyes jelenlét.

Riport: rokon a tudósítással, de míg a tudósításban az újságíró inkább szemlélő, leíró, addig a riportban inkább elbeszélő, cselekvő résztvevő. A riport a valóságban megtörtént eseményről, cselekményről tudósít úgy, hogy a résztvevőket is megszólaltatja. A jó riportból nem hiányozhat a helyzetrajz, a jellemfestés, a képzelőerő és a személyes hang. Sokféle témája lehet: egy esemény, egy környék, egy ember, egy embercsoport, egy szakma bemutatása.

Általában 3 szerkezeti egységből áll:

1. a témát bemutató, az érdeklődést felkeltő bevezetés

2. a közvetítést, az oknyomozást és a párbeszédes részt tartalmazó leírás

3. befejezés – ez lezárja a cselekményt vagy további kérdések végiggondolására késztet.

Interjú: Az interjúban az újságíró kérdéseinek segítségével, párbeszédes formában érdekes információk hangzanak el egy – egy közérdekű dologgal kapcsolatban. A riport és az interjú között az a lényeges különbség, hogy az interjúban az újságíró inkább közvetítő szerepet tölt be, kérdez, tehát faggató szerepe van.

Cikk: minden olyan írás, amely az újságokban megjelenik. Egy kevert műfajt képvisel. A jó cikkben a tény és a véleményközlő részek egymásra épülnek, és jól kiegészítik egymást.

Kommentár: hírmagyarázat. A hírek, információk megértését segíti elő, háttérmagyarázat. A hírben előforduló, kevésbé ismert vagy más feledésbe merült eseményt, fogalmat magyaráz meg.

Glossza: rövid, tömör, szókimondó, ironikus, csattanóval záruló írás, amely valamilyen kigúnyolható valós jelenségekből indul ki, azt bírálja. A glossza személyes hangvételével a stíluseszközök alkalmazásával az olvasó érzelemire, humorérzékére kíván hatni.

Jegyzet: Az életből vett, rendszerint valamilyen hétköznapi esemény egy – egy szálát megragadó, rövid, ám stíluseszközökben gazdag írás. Hangvétele lehet: komoly és humoros, lírai, drámai vagy akár ironikus is. Az író célja, hogy hasson az olvasó érzelmeire.

Nyílt levél: A nyilvánosságra tartozó témáról levélformában egy ismert vagy fiktív személynek szól.

Olvasói levél: Ezek többsége a lapban olvasottakkal kapcsolatban közöl véleményt, vagy valamilyen közérdekű dologról szól. Általában rövidítve, esetleg átdolgozva kerülnek a levelezési rovatba.

Kritika vagy műbírálat valamilyen műalkotásról készült bemutató, értékelő írás.

Rádiós műfajok

A rádiózásnak sokféle formája és fajtája alakult ki.

a, A terjesztés köre szerint: - országos, határon túli, regionális vagy helyi

b, A fenntartó szerint: közszolgálati (állami támogatással)

Kereskedelmi (magánerőből és a reklámokból működő)

Társadalmi, civil (egy kisebb közösség által működtetett).

c, A sugárzott műsorok témaköre szerint:

- egyprofilú (egy témakörben sugároz műsorokat pl.: könnyűzenét, híreket)

- többprofilú (azaz vegyes rádió)

Műsortípusok: - hír, információ, krónika, politikai jellegű műsorok

- hirdetés, reklám

- zenei műsorok,

- beszélgetős műsorok

- korosztályi, réteg – (gyermek-, ifjúsági-, nyugdíjas-) műsorok

- kisebbségi, vallási műsorok,

- szociálpolitikai (hátrányos helyzetűeknek szóló) műsorok,

- tudományos-, ismeretterjesztő műsorok,

- szórakoztató műsorok, vetélkedők,

- sport műsorok,

- magazin műsorok,

- szolgáltató műsorok,

- folytatásos műsorok.

A rádiós műfajokat 2 nagy csoportba oszthatjuk.

1, Írott anyagot előadó, megszólaltató műfajokat (pl.: hír, jegyzet, glossza, levél, ismertterjesztő előadás), ezt egy bemondó, színész, műsorvezető stb. felolvassa.

2. hangos anyagok, elsődleges rádiós műfajok a műsorok egy része felvételről feldolgozva, megszerkesztve kerül adásba, másik részük, azonnal hallható élő adásban. Pl.: interjú, tudósítás, riport, vita, beszélgetés, játék

A rádióban a hang a beszéd közvetíti az információt, ezért ügyelni kel a tiszta, érthető beszédre, a világos, pontos, tömör és színes megfogalmazásra.

A televíziós műfajok

A televízió az 1950-es évektől kezdve a hírközlés leghatékonyabb eszköze. Kiterjedtsége szerint: világméretű, országos, határon túli, regionális és helyi.

a, a működtető alapján: az állam, illetve a helyi önkormányzat által fenntartott közszolgálati és a magánkézben levő kereskedelmi tv-ket.

b, a műsorok jellege szerint: egyprofilú (hír tv, zene tv), többprofilú csatornák.

c, élőadások vagy előre megszerkesztett, úgynevezett konzervműsorok.

Műsortípusok: - hírműsorok, híradó

- háttérműsorok (stúdióbeszélgetés, vita)

-   dokumentumműsorok

-   oktató- ismeretterjesztő műsorok

-   rétegműsorok (nyugdíjas-, ifjúsági, gyermekműsorok)

-   folytatásos teleregény

-   reklám

-   tévéshow (talkshow)

-   zene (koncert, zenés klip)

-   film (szerzői, tömegfilm)

közvetítések (színházi előadás, politikai esemény, sport).