11. Szófajok
A nyelvünkben használt szavakat legsajátosabb tulajdonságaik alapján szófaji kategóriákba soroljuk.
A szavakat egy-egy szófajba – jelentésük,
- mondatbeli szerepük és
- mindkettővel összefüggő alaktani sajátosságaik alapján sorolhatjuk.
A szófaji rendszer
a, konkrét fogalmi jelentéssel rendelkeznek:
|
I. IGE |
Cselekvést, történést, létezést fejez ki. |
megy, vörösödik, esik, van |
|
II. NÉVSZÓK |
||
|
1, Főnév |
Élőlények, tárgyak, gondolati dolgok neve. |
Balaton, könyv, becsület |
|
2, Melléknév |
Tulajdonságot fejez ki. |
szorgalmas, kicsi, kék |
|
3, Számnév |
Mennyiséget, a sorban elfoglalt helyet és hányadot jelent. |
egy, öthatod, harmadik, sok |
|
4, Névmás |
Névszót helyettesít, önálló jelentése nincs. |
én, olyan, ahány, aki |
|
III. IGENEVEK |
||
|
1, Főnévi |
A cselekvést nem köti személyhez; képzője: -ni (-nni) |
látni, tanulni, elvégezni |
|
2, Melléknévi |
A cselekvést tulajdonságként fejezi ki; képzői: -ó, -ő, -t, -tt, -andó, -endő. |
látó, tanulandó, elvégzett |
|
3, Határozói |
Az ige -va, -ve, -vá, -vé, -ván, -vén képzős alakja. |
látva, tanulván |
|
IV. HATÁROZÓSZÓK |
A cselekvés, létezés, történés körülményeit fejezik ki. |
itt, holnap, tüstént, örömest |
b, nem rendelkeznek konkrét fogalmi jelentéssel, a nyelvi elemek közti viszonyokat fejezik ki
|
V. VISZONYSZÓK |
||
|
1, Névelő |
Főnevek vagy főnévként használt szók előtt álló hangsúlytalan szó. |
a, az, egy |
|
2, Névutó |
Névszók után álló hangsúlytalan szó. |
alatt, felé, nélkül |
|
3, Kötőszó |
Szavakat és mondatokat viszonyít egymáshoz. |
és, hogy, de, mivel |
|
4, Igekötő |
Igéhez kapcsolódik, az ige jelentését módosítja, vagy megváltoztatja. |
be, ki, meg |
|
5, Segédige |
|
fog, volna |
|
6, Módosítószó |
Módosít, árnyal a mondanivalón. |
nem, bizony, talán, -e
|
c, Egy szóból álló mondatok. Mondatértékű szók.
|
VI. MONDATSZÓK |
||
|
1, Indulatszó |
(felkiáltó) mondatértékű szó, érzelmet és akaratot fejez ki. |
jaj, ejnye, hess, nosza |
|
2, Felelő- és kérdőszó |
|
igen, persze, nos |
Az ige:
Az ige cselekvést, történést, létezést módhoz és személyhez kötötten kifejező szó. A mondatban mindig állítmány szerepét tölti be. Az állítmányként álló igealak kifejezi
- a cselekvő (létező, történő) személyét, számát;
- a cselekvés módját, idejét;
- a cselekvésnek határozott vagy határozatlan tárgyra való irányulását, illetőleg tárgyatlan voltát.
Az igéket többféleképpen csoportosíthatjuk:
a, A cselekvő és cselekvés egymáshoz való viszonya alapján az ige:
|
CSELEKVŐ |
olvas |
Az alany maga végzi a cselekvést, s ez másra irányul. |
|
VISSZAHATÓ |
mosakodik |
A cselekvés az alanyra hat vissza. |
|
MŰVELTETŐ |
olvastat |
Az alany mással végezteti a cselekvést. |
|
SZENVEDŐ |
mosatik |
A cselekvést más végzi, de az alanyra hat. |
Valamennyiből képezhető még ható ige is, amely a cselekvés lehetőségét fejezi ki: olvashat, mosakodhat.
b, A cselekvés irányulása, a tárgy szempontjából lehetnek:
|
Tárgyas igék |
olvas |
A cselekvés másra hat. |
|
Tárgyatlan igék |
megy |
A cselekvés csak az alanyra vonatkozik. |
Tárgyas ige minden műveltető ige és a cselekvő igék nagy része, tárgyatlan minden visszaható és szenvedő ige, valamint a cselekvő igék egy része.
A tárgyas igék
- a mondatban tárggyal bővíthető igék (gyűjt, építet)
- ragozásuk: tárgyas, ha határozott a tárgy (olvasom a könyvet)
alanyi, ha határozatlan a tárgy (olvasok valamit)
A tárgyatlan igék:
- nem bővíthetők tárggyal csak alkalmilag kapcsolódhat hozzájuk tárgy (esik, jár)
- ragozásuk mindig alanyi (megy)
c, Az ige kifejezi a cselekvés lefolyásának módját (időbeli változását is):
|
Tartós- huzamos történésű igék |
sétál, olvas |
Az alany folyamatosan, huzamosan cselekszik. |
|
Mozzanatos történésű igék |
pillant, rezzen |
Az alany nagyon röviden cselekszik. |
A magyar nyelvben 3 igemódot (kijelentő, feltételes, felszólító) és 3 igeidőt (jelen, múlt, jövő) különböztetünk meg.
A magyar igeragozásnak két teljes ragozási rendszere van:
- az alanyi ragozás: az alany számát és személyét mutatja meg,
- a tárgyas ragozás ezen kívül a határozott tárgyra is utal.
Az alanyi ragozás lehet ikes és iktelen.
Ikes igéknek nevezzük azokat az igéket, amelyek a kijelentő mód jelen idejének egyes szám 3.személyű alanyi ragozású alakjaiban –ik, ragot kapnak: eszik, iszik, alszik stb.
Az ikes ragozás nem teljes! Önálló személyragjai csak az egyes számnak (jelen időben) vannak, a többes számú alakok megegyeznek az iktelen változattal.
Van nyelvünkben néhány olyan ige, amelynek ragozási rendszere hiányos, azaz nincs meg a teljes alakrendszerük. Ilyenek:
a, A van és a lesz igék alakjai kiegészítik egymást.
b, A nincs, sincs tagadó létigének csak kijelentő mód jelen idő egyes és többes szám 3. személyű alakjait használjuk: nincs, nincsenek, sincs, sincsenek
c, Csak felszólító módú egyes szám 2. és többes szám 1. és 2.személyű alakjai vannak meg egy mozgást kifejező igének: gyere, gyerünk, gyertek.
A főnév
1, KÖZNEVEK mindig általánosítás eredményei, tehát általános fogalmat neveznek meg: több hasonló élőlény vagy dolog nevét jelölik.
Jelentéstípusai:
a, egyedi név: hasonló élőlények, tárgyak közös neve (leány, könyv, város stb.)
b, gyűjtőnév: több élőlényből vagy dologból álló csoportot nevez meg (nép, közösség, sereg)
c, anyagnév: (levegő, vas, cukor)
2, A TULAJDONNÉV egyes élőlények vagy élettelen dolgok saját, más élőlényektől vagy dolgoktól megkülönböztető neve. Gyakran nem egy szó, hanem egy szószerkezet.
Csoportjai:
a, személynevek (Pityu, Petőfi, Könyves Kálmán)
b, állatnevek (Bogáncs, Bodri, Ráró)
c, földrajzi nevek (Mátra, Szeged)
d, csillagnevek (Orion, Fiastyúk)
e, intézménynevek (Egyesült Nemzetek Szervezete)
f, márkanevek (Pepsi, Amo)
g, kitüntetések és díjak neve: (Széchenyi-díj)
h, címek (Magyar Nyelvőr stb.)