11

11. Szófajok

A nyelvünkben használt szavakat legsajátosabb tulajdonságaik alapján szófaji kategóriákba soroljuk.

A szavakat egy-egy szófajba – jelentésük,

- mondatbeli szerepük és

- mindkettővel összefüggő alaktani sajátosságaik alapján sorolhatjuk.

A szófaji rendszer

a, konkrét fogalmi jelentéssel rendelkeznek:

I. IGE	Cselekvést, történést, létezést fejez ki.	megy, vörösödik, esik, van
II. NÉVSZÓK
1, Főnév	Élőlények, tárgyak, gondolati dolgok neve.	Balaton, könyv, becsület
2, Melléknév	Tulajdonságot fejez ki.	szorgalmas, kicsi, kék
3, Számnév	Mennyiséget, a sorban elfoglalt helyet és hányadot jelent.	egy, öthatod, harmadik, sok
4, Névmás	Névszót helyettesít, önálló jelentése nincs.	én, olyan, ahány, aki
III. IGENEVEK
1, Főnévi	A cselekvést nem köti személyhez; képzője: -ni (-nni)	látni, tanulni, elvégezni
2, Melléknévi	A cselekvést tulajdonságként fejezi ki; képzői: -ó, -ő, -t, -tt, -andó, -endő.	látó, tanulandó, elvégzett
3, Határozói	Az ige -va, -ve, -vá, -vé, -ván, -vén képzős alakja.	látva, tanulván
IV. HATÁROZÓSZÓK	A cselekvés, létezés, történés körülményeit fejezik ki.	itt, holnap, tüstént, örömest

b, nem rendelkeznek konkrét fogalmi jelentéssel, a nyelvi elemek közti viszonyokat fejezik ki

V. VISZONYSZÓK
1, Névelő	Főnevek vagy főnévként használt szók előtt álló hangsúlytalan szó.	a, az, egy
2, Névutó	Névszók után álló hangsúlytalan szó.	alatt, felé, nélkül
3, Kötőszó	Szavakat és mondatokat viszonyít egymáshoz.	és, hogy, de, mivel
4, Igekötő	Igéhez kapcsolódik, az ige jelentését módosítja, vagy megváltoztatja.	be, ki, meg
5, Segédige		fog, volna
6, Módosítószó	Módosít, árnyal a mondanivalón.	nem, bizony, talán, -e

c, Egy szóból álló mondatok. Mondatértékű szók.

VI. MONDATSZÓK
1, Indulatszó	(felkiáltó) mondatértékű szó, érzelmet és akaratot fejez ki.	jaj, ejnye, hess, nosza
2, Felelő- és kérdőszó		igen, persze, nos

Az ige:

Az ige cselekvést, történést, létezést módhoz és személyhez kötötten kifejező szó. A mondatban mindig állítmány szerepét tölti be. Az állítmányként álló igealak kifejezi

- a cselekvő (létező, történő) személyét, számát;

- a cselekvés módját, idejét;

- a cselekvésnek határozott vagy határozatlan tárgyra való irányulását, illetőleg tárgyatlan voltát.

Az igéket többféleképpen csoportosíthatjuk:

a, A cselekvő és cselekvés egymáshoz való viszonya alapján az ige:

CSELEKVŐ	olvas	Az alany maga végzi a cselekvést, s ez másra irányul.
VISSZAHATÓ	mosakodik	A cselekvés az alanyra hat vissza.
MŰVELTETŐ	olvastat	Az alany mással végezteti a cselekvést.
SZENVEDŐ	mosatik	A cselekvést más végzi, de az alanyra hat.

Valamennyiből képezhető még ható ige is, amely a cselekvés lehetőségét fejezi ki: olvashat, mosakodhat.

b, A cselekvés irányulása, a tárgy szempontjából lehetnek:

Tárgyas igék	olvas	A cselekvés másra hat.
Tárgyatlan igék	megy	A cselekvés csak az alanyra vonatkozik.

Tárgyas ige minden műveltető ige és a cselekvő igék nagy része, tárgyatlan minden visszaható és szenvedő ige, valamint a cselekvő igék egy része.

A tárgyas igék

- a mondatban tárggyal bővíthető igék (gyűjt, építet)

- ragozásuk: tárgyas, ha határozott a tárgy (olvasom a könyvet)

alanyi, ha határozatlan a tárgy (olvasok valamit)

A tárgyatlan igék:

- nem bővíthetők tárggyal csak alkalmilag kapcsolódhat hozzájuk tárgy (esik, jár)

- ragozásuk mindig alanyi (megy)

c, Az ige kifejezi a cselekvés lefolyásának módját (időbeli változását is):

Tartós- huzamos történésű igék	sétál, olvas	Az alany folyamatosan, huzamosan cselekszik.
Mozzanatos történésű igék	pillant, rezzen	Az alany nagyon röviden cselekszik.

A magyar nyelvben 3 igemódot (kijelentő, feltételes, felszólító) és 3 igeidőt (jelen, múlt, jövő) különböztetünk meg.

A magyar igeragozásnak két teljes ragozási rendszere van:

- az alanyi ragozás: az alany számát és személyét mutatja meg,

- a tárgyas ragozás ezen kívül a határozott tárgyra is utal.

Az alanyi ragozás lehet ikes és iktelen.

Ikes igéknek nevezzük azokat az igéket, amelyek a kijelentő mód jelen idejének egyes szám 3.személyű alanyi ragozású alakjaiban –ik, ragot kapnak: eszik, iszik, alszik stb.

Az ikes ragozás nem teljes! Önálló személyragjai csak az egyes számnak (jelen időben) vannak, a többes számú alakok megegyeznek az iktelen változattal.

Van nyelvünkben néhány olyan ige, amelynek ragozási rendszere hiányos, azaz nincs meg a teljes alakrendszerük. Ilyenek:

a, A van és a lesz igék alakjai kiegészítik egymást.

b, A nincs, sincs tagadó létigének csak kijelentő mód jelen idő egyes és többes szám 3. személyű alakjait használjuk: nincs, nincsenek, sincs, sincsenek

c, Csak felszólító módú egyes szám 2. és többes szám 1. és 2.személyű alakjai vannak meg egy mozgást kifejező igének: gyere, gyerünk, gyertek.

A főnév

1, KÖZNEVEK mindig általánosítás eredményei, tehát általános fogalmat neveznek meg: több hasonló élőlény vagy dolog nevét jelölik.

Jelentéstípusai:

a, egyedi név: hasonló élőlények, tárgyak közös neve (leány, könyv, város stb.)

b, gyűjtőnév: több élőlényből vagy dologból álló csoportot nevez meg (nép, közösség, sereg)

c, anyagnév: (levegő, vas, cukor)

2, A TULAJDONNÉV egyes élőlények vagy élettelen dolgok saját, más élőlényektől vagy dolgoktól megkülönböztető neve. Gyakran nem egy szó, hanem egy szószerkezet.

Csoportjai:

a, személynevek (Pityu, Petőfi, Könyves Kálmán)

b, állatnevek (Bogáncs, Bodri, Ráró)

c, földrajzi nevek (Mátra, Szeged)

d, csillagnevek (Orion, Fiastyúk)

e, intézménynevek (Egyesült Nemzetek Szervezete)

f, márkanevek (Pepsi, Amo)

g, kitüntetések és díjak neve: (Széchenyi-díj)

h, címek (Magyar Nyelvőr stb.)