16.            Témakör: A szöveg

Tétel: A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek

A szöveg a legmagasabb szintű beszédbeli egység.

A szövegösszetartó erőt (kohézió) a szövegösszefüggés (kontextus) három síkja adja:

- nyelvtani (grammatikai) összekapcsoltság

- jelentésbeli kapcsolatok

- a nyelven kívüli valósághoz (szituációhoz) kapcsolódó elemek

A szöveg tulajdonképpen szerkezetek szerkezete. A mondatok kisebb – nagyobb csoportokat alkotnak, ezek a bekezdések. A bekezdés legfontosabb mondata a tételmondat; ez a bekezdés egészére vonatkozik, ezt fejti ki a bekezdés többi mondata. A bekezdés belső szerkezete a mikroszerkezet, s ezek szerveződéséből jön létre a makroszerkezet.

A szövegösszefüggés nyelvtani (grammatikai) kapcsolóelemei:

1.  A határozott névelő – pontosan utal a már előbb megnevezett dologra, jelenségre, fogalomra.

Pl.: Egy fiú és egy lány sétált a parkban. A fiú hirtelen megállt és megfogta a lány kezét.

2.      A kötőszók – a mondategységeket (tagmondatokat) egymáshoz viszonyítják, és a mondategészet a szövegbe bekapcsolják.

Pl.: Tegnap vásárolni akartam. De, mégsem mentem el, mert nem volt időm.

3. A névmások – többféle nyelvtani szereppel rendelkeznek. A névmás más névszókat helyettesítő szó, elvont jelentése van, csak a szövegkörnyezetben kapja meg aktuális jelentését. Helyettesítő, tömörítő forma, segítségével elkerülhetjük a szóismétlést..

Pl.: A barátom középiskolás. Ő már harmadik osztályba jár.

            A névmások előre- és visszautaló, valamint a szövegből kifelé utaló tulajdonsággal bírnak:

4.      A ragok és a jelek rendszere – mondattá fűzik a szavakat, meghatározzák a szavak mondatbeli szerepét, eszközei az egyeztetésnek (pl.: alany és az állítmány)

Pl.: A nővérem bejött a szobába. Némán leült a fotelba és olvasni kezdett.

5. A határozószók és névutók – szintén utaló és viszonyító feladatot látnak el.

Pl.: Ne úgy csináld, hanem így!

6. A szórend és a mondatfonetika eszközök, főként a hangsúly – szórenddel és a hangsúllyal kiemelünk valamit.

Pl.: Holnap megyek moziba (s nem máskor). Moziba megyek holnap (s nem máshova).

7. Az új közléselem (a réma) és az ismert rész (a téma) minden mondatban arányosan jelentkezik; ami az egyik mondatban még új elem, az a következőben már ismert részként jelentkezik.

Pl.: Hívj fel szombaton! Bármikor hívhatsz, otthon leszek.

A szövegösszefüggés jelentésbeli kapcsolóelemei:

A szöveget nyelvtani kapcsolóelemei mellett a közös jelentés, a téma azonossága teszi összefüggővé, hiszen a szöveg mondatai azonos valóságdarabra vonatkoznak. Ezekkel kapcsoljuk össze a szöveg mikroszerkezeteit, s illesztjük a nagy szövegegészbe.

A szöveg egészére kiterjedő tartalmi – jelentésbeli kapcsolatot a jelentéssel bíró elemek közötti kapcsolat, a globális kohézió adja. Ennek legjobb mutatója írott szövegek esetében a cím. A cím előreutal a szövegre.

1. Szó és szószerkezet ismétlése – pl.: a versek refrénjei

2. Részleges ismétlés, változat, párhuzam, ellentét

3.  A rokonértelműség – unalmasság, egyhangúság elkerülése a cél.

4. Nemfogalom – fajfogalom

Nemfogalom: tárgyak, dolgok, személyek, fogalmak olyan osztályának, csoportjának elnevezésére szolgál, amelynek tagjai külön- külön is rendelkeznek valamilyen elnevezéssel.

Pl.: Az élőlény nemfogalma az állatnak – ebben az esetben az állat a fajfogalom.

Fővárosunkban nekem legjobban tetszik a Parlament. Ez a hatalmas épületet a múlt században emelték a Duna-parton.

5. Felsorolás

6. Logikai – tartalmi elrendeződés: a tagmondatok és mondategészek logikai- tartalmi elrendezése során ok-okozat, általános- konkrét (vagy fordítva), előzmény – következmény, időrend, figyelem felkeltése- oldása szerkesztési alapszabályokra épülnek föl szövegeink.

Pl.: Tegnap alig hogy elindultunk, kitört a vihar, eleredt a zápor. Mire beértünk a városba, teljesen eláztunk.

Ok- okozat: zápor – teljesen eláztunk; időrend – kitört a vihar – eláztunk

7. Magyarázó – kiegészítő közbevetések el is maradhatnak a szövegből. Szerepük a kiegészítés, a magyarázat. Zárójellel, két gondolatjellel vagy két vessző közé téve szerkesztjük be a mondatba.