18. Témakör: A retorika alapjai
Tétel: Az érvelés, az érvelés beszédhelyzete és eszközei
Gyakran előfordul az életben, hogy az embereknek nem egyezik meg a véleménye valamilyen kérdésben. Ha az a célunk, hogy elfogadtassuk véleményünket, akkor a másik meggyőzése érdekében érveket használunk, tehát érvelünk.
Az érv olyan megállapítás vagy körülmény, amellyel véleményünk igazságát bizonyítjuk.
Akkor tudunk valami mellett meggyőzően érvelni, ha többféle oldalról vizsgáljuk meg ugyanazt a dolgot. Ne a másik legyőzésére kell törekednünk, hanem arra, hogy együtt, közös belátással közelebb jussunk az igazsághoz.
Az érv felépülése: Az érv legfontosabb része a tétel, vagyis az a megállapítás, amely valójában valamilyen következtetést fogalmaz meg. Ennek az előzményét, magyarázatát tartalmazza a bizonyíték. A bizonyítékot és a tételt összekötő logikai láncszem az összekötő elem. Ha ez magától értetődő, a kihagyott részt a hallgatóság biztosan ismeri, akkor felesleges megfogalmazni, elegendő kéttagú, rövidített érvet használni.
Pl.: a mai gyerekek alig kedvelnek mást a hamburgeren kívül, ezért az iskolai menzánkon népszerűsíteni kell a magyar konyha ízeit.
Az érvek fajtái:
Az érveket aszerint csoportosíthatjuk, hogy milyen logikai úton jutunk el a tételben megfogalmazott következtetésig.
- meghatározásból levezetett érv,
- ok – okozati összefüggésből származó érv,
- körülményekből levezetett érv,
- összehasonlításon alapuló érv,
- ellentéten alapuló érv,
- általános – egyes elvén alapuló érv,
- bizonyítékokból származtatott érv.
Meghatározásból levezetett érv
A jó meghatározás (DEFINICIÓ) követelménye, hogy a fogalom és meghatározás felcserélhető legyen egymással anélkül, hogy ez félreértést okozna:
Pl.: Az internet olyan kommunikációs forma és információforrás, amely a számítógép közreműködésével más térben élő emberek között is képes kapcsolatot teremteni, és általa információk tömegéhez lehet egyszerűen hozzájutni.
↓
Az internet használata nélkülözhetetlen a modern kor embere számára.
A meghatározás általában két lényeges elemet tartalmaz:
- besoroljuk a kérdéses fogalmat, dolgot egy fölérendelt osztályba, csoportba;
- megnevezzük azokat az érvelő jegyeket, amelyek megkülönböztetik a meghatározandó dolgot az osztály többi tagjától.
Nemcsak a jellemző tulajdonságokkal határozhatunk meg egy fogalmat, hanem leírhatjuk az összetevők alapján is.
Pl.: A számítógép olyan berendezés, amely winchesterből, monitorból és billentyűzetből áll.
Máskor hasonlítást és szembeállítást alkalmazunk:
Pl.: Kamasz az, aki már nem gyerek, és még nem felnőtt.
Fogalmat meghatározhatunk példák felsorolásával is:
Pl.: Információforrások lehetnek: a könyvek, az újságok, a tömegkommunikációs eszközök és az internet.
Ok – okozati összefüggésből származó érv
Már a kisgyermek is úgy kezdi az ismerkedést a világgal, hogy midennek megkérdezi az okát. A felnőttek is szívesebben fogadnak el olyan érvet, amely nemcsak a következményt fogalmazza meg, hanem a kiváltó okokat is kutatja.
Pl.: Sokan egyedül a számítógépet okolják az emberek elmagányosodásáért. Ezt azért teszik, mert nem ismerik a számítógépet, és nem próbálták ki az internet korlátlan lehetőségeit.
Kezdhetjük az érvelést az okok részletes feltárásával is, és ekkor csak a végén fogalmazzuk meg az okok következményeként az állításunkat.
Ha az ok- okozati érvelést választjuk, meg kell bizonyosodnunk arról, hogy minden okot és feltételt szóba vettünk e. Helytelen egyetlen okkal magyarázni egy olyan dolgot, amely többféle okra vezethető vissza.
Körülményekből levezetett érv
Előfordul, hogy úgy magyarázzuk meg egy rossz cselekedetünket, hogy a körülményeket hibáztatjuk. Ilyenkor szoktak elhangozni ilyen típusú mentegetőző mondatok:
Pl.: Elkerülhetetlen volt. Nem volt más választásom.
A bírósági védőbeszédekben is gyakran magyarázzák a bűnös tettét, szomorú gyermekkorával, reménytelen helyzetével és nehéz életkörülményeivel. Nem helyes visszaélni ezzel az érvelési móddal.
Összehasonlításon alapuló érv
Igen hatásos érv.
Pl.: a barátság olyan, mint egy gyümölcsfa. Ápolni, gondozni kell, hogy gyümölcsöt hozzon. Ha elhanyagoljuk, s nem törődünk vele, akkor elpusztul.
Összehasonlítás céljára alkalmazhatunk hasonlatot vagy metaforát.
Ellentéten alapuló érv
Ha azt akarjuk bizonyítani, hogy vidámnak lenni jó dolog, sőt egészséges is, akkor elegendő bizonyítani az ellenkezőjét.
Általános – egyes elvén alapuló érv
Gyakran alkalmazzuk ezt az érvelési módot. Ezzel magyarázzuk valamelyik cselekedetünket.
Pl.: Ha mindenkit elengednek a nyári táborba, akkor természetesnek vesszük, hogy nekünk is ott a helyünk.
Bizonyítékokból származtatott érv
Állításunk igazságának alátámasztására bizonyítékul felhasználhatunk tényeket, statisztikai adatokat, kutatási eredményeket, összegző értékeléseket, jelentéseket vagy tekintélyre való hivatkozást. Ha tényeket nevezünk meg, győződjünk meg róla, hogy a hallgatóság is ismeri e a történteket. Adatokat megbízható forrásból merítsünk!
Az érvek elrendezése
Amikor véleményünk igazságát akarjuk bizonyítani, többféle érvet is összegyűjtünk. Célszerű kiválogatni az érvek közül az erős és a gyenge érveket.
a, Megszerkeszthetjük a beszédünket úgy, hogy az erős érv köré csoportosítjuk a gyengébb érveket.
b. Máskor fokozatosan építjük fel a szöveget, a gyenge érvekkel kezdjük, és a végére hagyjuk a legerősebb érvet.
Ha az erős érv önmagában is elegendő álláspontunk igazolására, akár el is hagyhatjuk a gyengébb érveket.
Az érvelés módszerei
Az érvelés egyik formája, ha egyedi esetekből, tényekből indulunk ki, és ebből vonjuk le a következtetést, azaz az egyestől jutunk el az általánosig. (INDUKCIÓ)
Az érvelés másik módszerével először egy általános tételt fogalmazunk meg, majd ebből következtetéseket vonunk le, egyedi esetekre vonatkozóan, tehát az általánostól haladunk az egyes felé. (DEDUKCIÓ)
Amikor készen vagyunk az érvek megfogalmazásával, érdemes néhány dolgot végiggondolnunk:
- megfelelően határoztuk e meg a fogalmakat,
- érthetően fejeztük e ki, amit állítunk,
- megbízhatóak e azok a tények, adatok, amelyekre hivatkozunk,
- elegendő bizonyítékkal igazoljuk e állításunk igazságát,
- nem álokoskodások e következtetéseink,
- minden fontos szempontból megvizsgáltuk e a kérdést,
- elég hatásosak e, érthetőek e érveink,
- megfelelő hangnemet választottunk e az érveléshez,
- elegendő türelmet tanúsítunk e a másik féllel szemben.
Cáfolat
A cáfolat a másik fél véleményének a tagadása megfelelő bizonyítékokkal alátámasztva. Ehhez meg kell érteni a másik véleményét, gondolatmenetét, csak így tudjuk megkeresni érvelésének a gyenge pontjait. Soha sem a másik személyével kell vitatkoznunk, hanem a véleményével. A vitában feltétlenül kerülnünk kell a személyeskedést. Bírálatban rákérdezhetünk a másik fél kiinduló tételeire, hogy valóban megbízhatóak e, mennyire egyoldalú a megközelítése. Kiemelhetjük, ha nincsenek a fogalmak pontosan megfogalmazva, vagy nem elég világosak a következtetések és a feltételezések.