19. Témakör: Stílus és jelentés
Tétel: A társalgási stílus ismérvei, minősége
A mindennapok és az emberi kapcsolatok köztes formája. Sokféle a társalgási stílus műfaja.
Élőszóbeli az emberek egymás közti beszélgetése párbeszéde, valamilyen történet elmondása, elbeszélése. Írásban megformált a levél és a nem szépirodalmi szándékkal írott napló.
Legfőbb stílusjegyei: - kötetlenség
- közvetlenség
- természetesség
- könnyedség
- fordulatosság
- szókincse változatos
A köznyelvi szókészlet mellett csoportnyelvi, tájnyelvi, zsargon és argó elemek egyaránt megtalálhatók benne.) Kedveli a beszédhelyzetre utaló szavakat, kifejezéseket, így lehetnek benne tréfás, gúnyos, durva, vulgáris szavak is.
Mondattani sajátosságai:
- könnyen érthető, bonyolultságtól mentes
- rövid mondatok alkalmazása
- az élőszóban ritkábbak az összetett mondatok mint írásban, s ha vannak is, inkább mellérendelőek
Kommunikációs kapcsolatban a mondatok igen gyakran hiányosak, mert a beszédhelyzetben kiegészülnek.
A beszélt nyelvre a gyors gondolatközlés szándéka, az azonnali szövegalkotás, továbbá az irodalminál ösztönösebb, ennélfogva igénytelenebb nyelvi viselkedés jellemző. A laza szerkesztésből fakad a nyelvhelyességi hibák egész sora. Beszéd közben gyakran megállunk, szünetet tartunk. Sokan a szünetek helyére töltelékszavakat, üres frázisokat iktat be (hát, tulajdonképpen, nézetem szerint…) Számuk fokozatosan nő a mindennapi társalgásban, használatuk igénytelenné tenni a társadalmi stílust.
Kulturált társalgás szabálya:
- el kell kerülnünk a tisztán személyes jellegű témákat (egészségünk, gondjaink, otthoni problémák) – untatják a partnereket
- ne sajátítsuk ki a beszélgetést (általában 2-3 perc az optimális, amíg nálunk van szó)
- csak enyhítő formában megfogalmazva, mondjuk ellent
pl.: lehet, hogy van egy másik szempont is;
én inkább így gondolnám…
- Ne szakítsuk félbe a másikat! Ne vágjunk a szavába! – udvariatlanság, türelmetlenség jele
- Ne változtassunk hirtelen témát!
- Mutassunk aktív érdeklődést a hallottak iránt!
- Beszéljünk világosan, érthetően, nyugodtan, ráérősen!
- Kerüljük a gúnyolódást és a cinikus megjegyzéseket!
- Tegyünk fel nyitott kérdéseket!
- Beszéltessük az embereket önmagukról!
- A beszélgetés során törődjünk mindenkivel, ne csak szomszédunkkal!
- Barátságos testbeszéddel vegyünk részt a társalgásban!
- Lehetőleg csak akkor mondjunk véleményt, bírálatot, ha erre felkérnek minket.
- Ne bíráljuk a személyt, csak a tevékenységét és annak következményeit!
Pl.: nem jó: Ügyetlen vagy!
Jó: Ügyetlenül csináltad ezt a műveletet.
- Bírálatunk legyen tényszerű és tárgyilagos!
A társalgásban sok gondot okoznak a – megszólításformák,
- és a köszönésformák
(függenek a korosztálytól, a nemtől, a földrajzi helyzettől, a társadalmi helyzettől, a napszaktól, a beszédhelyzettől, de lehetnek alkalmiak is.
A megbeszélés: sok társadalmi, közösségi és egyéni konfliktus megelőzését vagy megoldását szolgálhatja.
A kibeszélés pedig a lélek megtisztulását szolgálja.