Az Anjou-kor gazdasága

vázlat

 

 

Ř     1301 kihal az Árpád-ház (III. András 1290-1301)

Ř      A három trónkövetelő közül 1308-ban az Anjou-házból származó Károly Róbert kerül ki győztesen, 1342-ig uralkodik.

Ř      Miután 1312-ben a rozgonyi csatában legyőzte belső ellenfeleit (Csák Máté, Aba Amádé) nekilátott a királyi hatalom megerősítésének

Ř      Ennek fontos eleme az új gazdaságpolitika

 

Károly Róbert gazdaságpolitikája

Ř      A feudális anarchia miatt szétzilálódott államháztartást új alapokra fektette

 

Ř      A királyi magánbirtok bevételei mellett megnőtt a szerepük a regálé- jövedelmeknek

(királyi felségjog alapján szedett vámok, illetékek, adók)

Ř      Ezek közül a legfontosabbak:

§         megreformált bányamonopólium – földesurak eddig nem részesülhettek a birtokukon feltárt bányák hasznából, ezért megpróbálták eltitkolni, most megkapták a királynak fizetendő bányapénz, az urbura 1/3-át, így érdekelté váltak a bányák feltárásában

§         pénzverés monopóliuma – kibányászott nemesércet be kellett váltani a király által veretett pénzre, melynek haszna 35-40%-os volt, és a fémek ötvözéséből származott (Európa leggazdagabb aranytermelő országa volt Magyarország)

§         harmincadvám – külkereskedelem, ezen belül az északi és nyugati irányú kereskedelem értékének 1/30-a, a balkáni kereskedelem vámja később a forgalom 1/20-a volt

Ř      Sok zavart okozott és akadályozta a külkereskedelmet is, hoyg hazánkban 35 féle pénz volt forgalomban

Ř      Az értékálló pénz bevezetésével a király elesett a pénzváltásból származó jelentős bevétel, a kamara hasznának egy részétől – ennek pótlására bevezette a kapuadót, mely a jobbágyokat terhelő első állami adó, amelyet jobbágyportánként szedtek

Ř      Károly Róbert a gazdasági reformok végrehajtására kibővítette az ország pénzügyi szervezetét, az állami jövedelmeket behajtó és kezelő kamarákat – élén kamaraispánok, akiket a tárnokmester irányított és ellenőrzött

Ř      A gazdasági reformok hatására megélénkült a külkereskedelem

Ř      A nyugat felé irányuló kereskedelmet akadályozta, hogy a meglévő kereskedelmi útvonal Bécsen keresztül vezetett, és Bécsnek árúmegállító joga volt ( a magyar kereskedők kénytelenek voltak áruikat ott leadni, és a nyugati kereskedők csak a bécsiek közvetítésével tudták hazánk termékeit megvásárolni

Ř      Ennek elkerülésére 1335-ben (visegrádi királytalálkozó) Károly Róbert magyar, János cseh és III. Kázmér lengyel király megállapodást kötöttek egy új, Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal felállításáról (Buda-Esztergom-Brnó-Nümberg-Köln, illetve Kassa-Krakkó irányába)

Ř      Magyarországról főleg nyersanyagot és élelmiszert, bort, élőállatot és sót vittek ki, míg luxuscikkeket, selymet, fegyvereket, fűszereket és posztót hoztak be

Károly Róbert 1342-ben bekövetkezett halálakor gazdag, erős államot hagyott fiára, I. Nagy Lajosra.

 

I. Nagy Lajos (1342-1382) gazdaságpolitikája

Ř      Az apja által hagyott gazdasági erőt főként hadjáratokra és hódításokra használta fel

Ř      Komoly gazdaságpolitikáról, illetve gazdasági reformokról az Ő uralkodásához kapcsolódóan nem beszélhetünk

Ř      Fontos azonban, hogy apjához hasonlóan támogatta a városok fejlődését és gazdasági erősödésüket

Ř      A XIV. század második felében a kézművesség erőteljesen fejlődött és hazánkban is kezdtek megalakulni az első céhek

Ř      1376-os oklevele szerint az erdélyi szász városokban már 25 féle iparág kézművesei dolgoztak