Az ipari forradalom

 

Az ipari forradalom a XVIII. század elején indult ki Nagy-Britannia és közel száz évig tartott.

Nagy-Britanniában jelentős volt a gazdasági fejlődés a XVIII. században. A Manufaktúrákat

felváltotta a gépeket használó gyár. A víz erejét a gőz szorította ki. Fellendült a kereskedelem.

1780-tól a gazdaság valamennyi mutatója megugrott, ezt az ugrásszerű átalakulást nevezzük ipari forradalomnak.

 

A mezőgazdaság forradalma:

A XVIII. században az angol mezőgazdaság gyorsan fejlődött. Angliában széles körben

elterjedt a talajjavítás, a csatornázás, a trágyázás és a vetésforgó. A hatékonyságot tovább növelte a fajtanemesítés és az új eszközök használata: a jobb eke, az aratógép. A fejlesztéshez komoly tőkére volt szükség, a beruházások megkövetelték a közös földek tagosítását, elkülönítését, ami új lendületet adott a bekerítésnek. A folyamat következtében nőtt az élelmiszertermelés, ezáltal a lakosság száma is. (1700-ban 5 millió lakos, 1795-ben 9 millió lakos)

A vidéki népesség a városokba áramlott, biztosítva a fellendülő ipar munkaerő szükségletét.

Az ugar helyén a trágyázással megújított földeken a takarmánynövények hódítottak területet.

Az állattartásban a juh mellett megjelent az istállózó marhatartás, amely biztosította a trágyát.

A nagybirtokosok a kis parcellákat fokozatosan felvásárolták, és birtokaikhoz csatolták.

 

A húzóágazat: a textilipar:

A kereskedelem legfőbb kiviteli cikkévé a textília vált, ösztönzést adott a termelésnek. A találmányok egyszerű mechanikus szerkezetek voltak, a feltalálok mesteremberek,

vállalkozók. Az egyszerű gépek lehetővé tettek a forgómozgást. Az újítások még inkább versenyképessé tették az angol textíliákat. A gyapjú mellett egyre inkább teret hódított a gyapot alapanyagú pamut. Az iparág a paraszti kiegészítő háziiparból a kereskedelmi tőke révén bérmunkásokat foglalkoztató gyáriparrá fejlődött.

 

A gőz felhasználása:

James Watt az erőátvitelt tökéletesítve lényegesen termékenyebb gőzgépet épített.

A gőzgépet tengely hajtására is alkalmassá tette. Alkalmazták a fonó-és szövőgépek meghajtására is. A gőzgépek elterjedése megsokszorozta a felhasznált vasmennyiséget. Így Nagy-Britannia jelentős vasbehozatalra szorult. A helyzetet javította Abraham Darby nevéhez fűződő kokszosítás. Kőszénből állítottak elő a faszénnel egyenértékű kokszot. Mindez megkövetelte a vas megmunkálásának tökéletesítését is.

 

A közlekedés forradalma:

A gazdasági fejlődés alapvető feltétele a nagy tömegű áru szállítására alkalmas közlekedési hálózat kialakítását. Mivel ezt a XIX. századig csak vízen tudták megvalósítani, ezért az új találmányt, a gőzgépet elsőként a hajózásban alkalmazták. (gőzhajó - Fulton, 1807) Rövidesen megindult a gőz hasznosítása a szárazföldön is. 1825-ben George Stephenson gőzmozdonya bizonyította az új közlekedési eszköz népszerűségét. Angliában hatalmas lendületet vett a vasútépítés, de rövidesen a kontinensen is teret hódított. A vasút jelentősége óriási volt: gyorsabbá vált a közlekedés, és nagy tömegű árút lehetett a szárazföldön szállítani. Új területek kapcsolódtak be a gazdaság vérkeringésébe, ösztönzést adva a vas- és gépipar fejlődésének.

 

A hírközlés forradalma:

A gazdaság élénkülése már a XVIII. század végén kifizetődővé tette a hírközlés kiépítését. Az optikai távíró egymástól látótávolságra megépített állomások rendszere volt, fényjelekkel közvetítve az üzenetet. Az elektromosságról nyert egyre alaposabb ismeretek lehetővé tették, hogy kábeleken továbbított elektromos jelzésekkel helyettesítsék a nehézkes, lassú és költséges optikai rendszert. Az amerikai Morse találmánya a távíró gyorsan elterjedt.

 

A nehézipar fellendülése:

A gyors ütemű vasútépítés rendkívüli mértékben a szén és vas iránti igényt. A mozdonyok, sínek nagyipari előállítása, a textilipari és mezőgazdasági gépgyártás a szerszámipart is forradalmasította, megjelentek a szerszámgépek. ( eszterga – Maudslay, 1810) A fejlődés kikényszerítette a szabványosítást.

 

Demográfiai robbanás:

Anglia népessége a XVIII. századtól ugrásszerűen emelkedett. A mezőgazdasági termelés növekedése, majd a higiéniai viszonyok javulása, végül az orvostudomány fejlődése együttesen eredményezték ezt a látványos folyamatot. Az alapvető ok mindenképpen a gazdasági fejlődés volt, a kapcsolat azonban kölcsönösnek tekinthető.

Az Angliában lejátszódó folyamat a kontinensen is bekövetkezett, kisebb fáziskéséssel.

 

Városiasodás:

A népesség gyors növekedése együtt járt a mezőgazdaság átalakulásával. A növekvő és a mezőgazdaságban feleslegessé váló népesség előtt két út kínálkozott: a kivándorlás és a fejlődő városokban való letelepedés. Új jelenség volt a nagyszámú népesség együttélése. A városiasodással új problémák jelentkeztek, amelyeket meg kellett oldani. (ivóvízellátás, a csatornázás, a közlekedés…) A városok szerkezete is átalakult, különálló negyedek jöttek létre.

 

Az életkörülmények változása:

Az ipar forradalom alapvetően átalakította az embert körülvevő világot.

Ezeket a változásokat a társadalom egyes rétegei nem egyformán élték meg.

Megnőtt a középréteg létszáma, s az újítások fokozatosan javították életkörülményeiket.

Az alsóbb néprétegek helyzete sokkal rosszabb volt. A parasztok tömegével hagytak fel a mezőgazdasági termeléssel, a megélhetésért faluból városba kellett költözniük.

A vállalkozóknak, hogy versenyben tudjanak maradni növelniük kellet vállalkozásuk jövedelmezőségét. Számtalan, többnyire embertelen módja volt: emelték a munkaidőt (14 órára), nőket és gyermekeket dolgoztattak.

 

Találmányok: