A kiegyezés
Előzmény: a szabadságharc bukása
- 1849 márc. 4. olmützi alkotmány
- oktrojált = kikényszerített alkotmány
- Ferenc József visszavonja az áprilisi törvényeket
- birodalom centralizált átszervezése
- Magyarország beolvasztása
- 1850 Haynau menesztése, a birodalom első számú tisztviselője Alexander Bach
A Bach-rendszer
- a birodalom országait közigazgatási egységekre osztják
- Magyarországról leválik Erdély, Horvátország, a határőrvidékek és a Délvidék
- megmaradt területekből öt kerületet alakítanak ki
- centralizációs intézkedések
- belső vámhatár megszűnik, osztrák adórendszer bevezetése
- osztrák PTK és BTK kiterjesztése Magyarországra
- egységes oktatás, germanizálás
- támogatók: államrendőrség, csendőrség, idegen hivatalnokok (Bach-huszárok), papság
- társadalmi bázis: nagypolgárság
- passzív ellenállás bontakozik ki Deák Ferenc vezetésével
- a forradalmat vezető birtokos nemesség nem vállal tisztségeket
- adófizetés, rendeletek kijátszása
- 1859 vereség Piemonttól - meggyengül a birodalom, államcsőd veszélye
- emigráns kormány alakul Magyar Nemzeti Igazgatóság néven
- Kossuth Lajos, Teleki László, Klapka György
- tárgyalások nemzetiségi vezetőkkel és Piemonttal
- Ferenc József meneszti Bachot a pénzügyi gondok miatt
A kiegyezés közvetlen előzményei
- 1860 „októberi diploma"
- Ferenc József megkísérli visszaállítani az 1847-es állapotokat
- alkotmányos-abszolutisztikus-föderalisztikus átszervezés terve
- 1861 magyar országgyűlés összehívása
- elutasítják az októberi diplomát és a hasonló elvekre épülő februári pátenst is
- két párt alakul
- Felirati Párt: vezető Deák Ferenc, az uralkodóhoz való feliratok híve
- Határozati Párt: vezető Teleki Pál, nem ismeri el Ferenc Józsefet magyar királynak
- Teleki öngyilkossága miatt a Felirati Párt győz
- ideiglenes önkényuralom (provizórium) Schmerling vezetésével
- 1865 Deák Ferenc „Húsvéti Cikk" címmel publikálja reformelképzeléseit
- föderalisztikusan átszervezett, alkotmányosan kormányzott birodalom terve
- Schmerling menesztése, Ferenc József országgyűlést hív össze
- 1866 porosz-osztrák háború miatt csúszik az országgyűlés időpontja
- 1867 országgyűlés, a kiegyezési törvény elfogadás (1867. évi XII. tv.)
- 69 paragrafusból álló megállapodás Bécs és a magyar kormány között
- magyar miniszterelnökké gróf Andrássy Gyulát nevezik ki
A kiegyezés tartalma
- a Pragmatica Sanctio figyelembevétele
- reálunió: a két állam belügyeit tekintve független, önálló törvényhozással rendelkezik
- perszonálunió: a PS értelmében a két országot az uralkodó személye összeköti
- dualizmus: a kiegyezés csak a magyar és az osztrák nemzetet ismeri el
- közös hadügy, külügy és pénzügy
- osztrák birodalmi gyűlés és a magyar országgyűlés 60-60 tagot delegál tárgyalásukra
- közös minisztériumok
- hadsereg ügyeit az uralkodó egyedül intézte
- horvát kiegyezés
- független báni kormány és horvát országgyűlés
- horvát országgyűlés 40 tagot delegál a magyar képviselőházba, 3-mat a felsőházba
- gazdasági kiegyezés
- Magyarország átvállalja az osztrák államadósság egy részét, a közös költségek ⅓-át
- közös pénz- és mértékrendszer
- szabad tőke- és munkaerő-áramlás
- egységes vámrendszer, belső vámhatárok végleges felszámolása
- a gazdasági kiegyezést tízévenként újratárgyalják
A kiegyezés értékelése
- reális történelmi kompromisszum
- pozitívumok
- önkényuralmi rendszer vége
- lehetővé teszi Magyarország fejlődését a következő néhány évtizedre
- lehetővé válik a liberális politikai intézményrendszer kiépítése
- parlamentnek felelős kormányzati szervek
- polgári jogrendszer és pénzügyi igazgatási apparátus
- hitélet, közlekedés, iparfejlesztés állami támogatása
- negatívumok
- Magyarország egy bukásra ítélt birodalom része marad
- egészségtelen ipari struktúra - hiányzik a középüzem (könnyűipar)
- soknemzetiségű, mégis dualista birodalom, máshol nemzetállamok jönnek létre
- csak antidemokratikus eszközökkel tartható fenn
- a XX. század elejére ez a társadalmi-politikai berendezkedés anakronisztikussá válik