6. Magyarország II. világháborús részvétele

I.              I. Előzménye:

Teleki Pál 2. kormánya 1939 – 1941. április 03-ig (öngyilkos lett: a Sándor palotában fejbelőtte magát)

/1. miniszterelnöksége 1920. július – 1921. április 14/

1.      A külpolitikájának célja: minél nagyobb mértékben fenntartani Mo. önállóságát elszakadva a német vonaltól.

Ennek ellenére:

1939. februárban csatlakozik Magyarország az Antikomintern paktumhoz

1939 márciusában megszállják a Kárpátalját

1939 áprilisában kilép a Népszövetségből Magyarország (1922-ben lépett be)

Ezek következménye: szűkül a külpolitikai mozgástér

2.      Belpolitika: a probléma az, hogy itt sem tud már kitérni a jobbratolódástól, nem tud eltávolodni az Imrédy Béla-féle politikától.

1939. februárban a kormánypárt új neve Magyar Élet Pártja lesz

1939.május 5.-én elfogadják a 2. zsidótörvényt, ami azt foglalja magába, hogyha egy ember szülője vagy nagyszüleje zsidó, akkor az illető is zsidó.

Kizárják őket az állami és közhivatalokból már az értelmiségi pályákon is 20%-ról 6%-ra csökkentik a részvételt és korlátozzák a választójogokat is.

1939. májusban a Horthy- korszak utolsó választását a MÉP nyeri meg, de megerősödött már a szélsőjobboldali párt, a Nemzeti Szocialista Párt is.

3.      A II. vh. kezdete és Magyarország:

1939 szeptemberében Lengyelország megtámadása után nem engedi Mo., hogy a német csapatok átvonuljanak az országon, viszont beengedik a lengyel menekülteket az országba.

De! Az 1940. augusztus 30-án a 2. bécsi döntés tartalma értelmében Magyarország elkötelezi magát Németországnak.

1940. szeptemberben Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez ez engedély lesz a német csapatok átvonulására Románia megszállása miatt.

II. Mo. belépése a háborúba

II.               

1.    Jugoszlávia megtámadása

Jugoszlávia megtámadásával Németország Magyarország segítségét kéri, ennek következménye Teleki Pál öngyilkossága 1941. április 3.-án. Az új miniszterelnök Bárdossy László (1941. április – 1942 eleje). Magyarország visszakapja Bácskát, a Baranyai háromszöget, a Murvavidéket.

2.    SZU elleni támadás

1941. június 26-án felségjelzés nélküli gépek bombázzák Kassa területét. Ez ok a támadásra.

1941. első felében 45 ezer katonát (gyorshadtest) kiküldenek, de a hiányos felszereltség és rossz kiképzettség miatt visszahívják őket Magyarországra.  Németország újra követeli a segítséget immáron több katonával, 200 ezer fővel emelkedik a magyar katonák száma és a Don Kanyarnál 1943 januárjában a szovjet csapatokat megtámadják ennek következ-ménye óriási veszteség lesz.

III. Kállay - kormány

Új miniszterelnök: Kállay Miklós (1942. eleje – 1944 tavasza)

Horthy titkos megbízása: hajtson végre Kállay óvatos külpolitikai fordulatot, és ennek végső céljaként következzen be Magyarország átállása a szövetségesekhez.
Kállay politikai taktikáját Kállay-kettősnek illetve hintapolitikának is nevezzük. Lényege az volt, hogy a németek és a szövetségesek között hintaszerűen tárgyalt. A szövetségesek felé a cél az volt, hogy megkezdjék a diplomáciai tárgyalásokat az angolszászokkal. 1943 őszén előzetes fegyverszüneti egyezményt kötöttek, feltétel nélküli megadásról és Németország megtámadásáról tárgyaltak.  A németek felé együttműködés látszatát keltették és a nyilvánosság felé is ezt közlik.

IV. Mo. német megszállása

 A probléma az lesz, hogy Németország értesül a titkos tárgyalásokról. 1943 végére kidolgozzák a Margaréta-tervet, ezt majd 1944. március 19-én hajtják végre. Március 18-án Hitler magához hívatja Horthyt és vezérkarát Ausztriába. Eközben megszállják Magyarországot a németek.

Horthy hazatérése után intézkedéseket tesz, melyek a következőek: megtiltotta az ellenállást, nem mondott le, megtartotta kormányzói tisztségét és új miniszterelnököt nevezett ki: Sztójay Dömét (1944. március 22 – 1944. augusztus 29).

Ezek után a német csapatok kivonulnak, ez az mutatja, hogy elméletileg visszaállt a rend, de gyakorlatilag a birodalmi képviselő irányít Edmund Veesenmayer. Megkezdődnek a tisztogatási eljárások: feloszlatják a pártokat, szakszervezeteket, a nem németbarát egyesületeket, növelik a gazdasági forgalmat Németországgal, magyar hadtestet küldenek a keleti frontra.

1944. áprilisban a szövetségesek válaszul elkezdik bombázni Magyarországot.

V. Kiugrási kísérlet

1944. augusztus végén a románok átállnak a szövetségesek oldalára.

1944. augusztus 29-én Sztójayit leváltják, helyette Lakatos Gézát választják miniszterelnöknek.

1944. október 11. moszkvai fegyverszünet aláírása, ami magában foglalja, hogy Magyarország visszavonul a 37-es határok mögé és hadüzenetet küld Németországnak.

1944. október 15-ben Horthy rádióbeszédet tart, ennek következménye, hogy következő nap letartóztatják, Horthyt ezután lemondatják és elhurcolják.

Az új miniszterelnök Szálasi Ferenc lesz 1944 végéig a nyilasok vezére.1944 decemberében a szovjet csapatok megérkeznek és 1945. február 13-án megkezdődik Budapest bombázása.

VI. Nyilas megszállás, rémuralom és háborús katasztrófa

1.Német megszállás és kiugrási kísérlet

A magyar határhoz közeledő keleti front árnyékában a németek megszállták Magyarországot (1944. március 19.). Horthy a megszálló németekkel való további együttműködés lehetővé tette a németeknek a magyar államapparátus és a hadsereg felhasználását. Sztójay Döme miniszterelnökké vált. Megkezdődött az ellenzéki, illetve a németellenes politikusok letartóztatása. Újabb zsidóellenes intézkedéseket vezettek be: - kötelező a sárga csillag, - zsidóságot gettókba kényszerítik, - vidéki zsidók deportálása (1944. május közepe). A román átállást követően (1944. augusztus) megnőtt a lehetőség a magyar kiugrásnak. A kormányzó nehezen szánta rá magát, de rosszul szervezték meg. Horthy bejelentette a rádióban a fegyverszünetet (1944. október 15.) , de a hadsereg nem kapott egyértelmű parancsot a fegyverletételre. A kiugrási kísérlet egy nap alatt elbukott. A kiugrási kísérlet egy nap alatt elbukott.

2.      Rémuralom és nemzeti katasztrófa

A nácik hatalomra juttatták a nyilasokat. Hozzáláttak a budapesti zsidóság kiírásához (20-25 000 ember). Az ország hadszíntérré vált. Magyarország a nyilas hatalom alatt a háború utolsó pillanatáig harcolt a nácik oldalán. Debreceni tankcsata után Budapest több hónapos ostromlása következett (1945. december – február). Székesfehérvárnál sikertelen ellentámadást indítottak a németek. A Vörös Hadsereg 1945 áprilisára szabadította fel az országot a náci uralom alól.

3.      Veszteségeink

-         legyilkolt magyar zsidóság

-         jelentős katonai veszteség

-         elpusztult polgári lakások

-         sokakat Szovjetunióba hurcoltak kényszermunkára

-          elpusztították a nemzeti vagyon nagyobbik részét