A magyar demokrácia intézményei
1./ Általános jellemzői
· A rendszerváltás (1989 után) Magyarországon jogállam Magyar Köztársaság Alkotmánya jött létre, amelyben parlamentáris kormányzati rendszer működik.
Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok választhatnak a hatalmi poziciókért küzdő pártok között.
Biztosított a lakosság részvétele a közügyek intézésében az államhatalom ellenőrzésében, az emberi jogok érvényesítésében. Mindezeket jogi garanciák biztosítják. A jogállam biztosítja az egyéni szabadságjogokat: - szólásszabadság
- sajtó szabadság
· A parlamentáris rendszerben a nép csak a törvényhozást választja, és a törvényhozásban többséget szerző párt által jelölt miniszterelnök alakít kormányt.
1990 - 1994. MOF - Fkgp – KONP koalició Antall József
1994 -1998. MSZMP - SZDSZ koalició Horn Gyula
1998-2002. FIDESZ Fkgp + MDF koalició Orbán Viktor
2002 -2006. MSZP - SZDSZ koalició Medgyesi + Gyurcsány
2006 - MSZP Gyurcsány
· A kormány elsősorban a törvényhozásnak felelős
· Államfő , Egyeztető és reprezentációs szerep
(Elnöki rendszer pl. Amerika)
2./ Választójog kialakulása és jellemzői
Kialakulása- szorosan összefügg a történelmi változásokkal
- Ókori keleti típusú államokban nem ismerték
- Antik típusú államok életében fontos szerepet töltött be
- Monarchiák királyait is választották
- Athéni demokrácia legfőbb katonai vezetőit és a római arisztokratikus köztársaság tisztségviselőit is választották (megfelelő vagyonnal kellett rendelkezni a jelölteknek)
- Nyugat-európai hűbériség korszakában eltűnt a választás
- Feudalizmus érett korszakában kialakult a rendi képviseleti országgyűlés (rendek és király közötti alkalmazások)
- Polgári forradalmak eredményeként a parlament képviselőit, jogilag egyenlő állampolgárok választották, de csak korlátozottan érvényesült a választójog.
Lakosság 2-3 %-a (pl. csak nemes lehetett)
- XIX. században az 1830-as években kezdődött meg az ált. választójogért folytatott küzdelem.
A század közepén az ált. választójogot csak Franciaországban fogadták el.
Ez nem vezetett teljes demokratizáláshoz
Anglia: lassan zajlott a választójog kiterjesztése: 1830-as évek
kizárták a kisárutermelőket és a
munkásokat.
1867-ben kiterjesztették a
munkásokra is.
A század második felében klubszerűen működő pártokat felváltották a modern, szervezett tömegpártok. Ezek kialakulása összefüggésben volt a választójog kiterjesztésével.
-
XX.század: Finnország 1906 nőkre is kiterjedt az általános választójog
Franciaország, Olaszország 1948-ban „
Ausztrália 1967-ben „
Svájc 1971-ben „
Az arányos képviseleti rendszer működött, a pártok a listákra leadott szavazatok
arányában részesültek a képviseleti mandátumokra
Magyar választási rendszer
-
Vegyes választási rendszer az egyéni és listás választások sajátosságát
ötvözi. A polgárok külön szavaznak a pártok listájában és az egyéni jelöltekre.
176-ot közvetlenül választunk
210-et a listára leadott szavazatokból
A többségre leadott szavazatot kapott párt vagy párt koalició alakíthat kormányt. A kormány zavartalan működéséhez a mandátumok legalább 51 %-a szükséges.
Az önkormányzatoknál a tízezernél kisebb lakosú településeken csak egyéni jelöltek indulhatnak. A tízezernél népesebb településeken a képviselők többségét egyénileg, kisebb részét listáról választják.
A polgármesterekre közvetlenül szavaznak a polgárok.
Önkormányzatok
Helyi önkormányzatok: városok, falvak, Bp. területei
Területi önkormányzatok: főváros és megyék
Magasabb szintű feladatok ellátására és irányítására.
Az önkormányzat legfőbb szerve a közvetlenül választott képviselő testület
A képviselő testület ellenőrzi a polgármesteri hivatal tevékenységét.
A képviselő testület - helyi rendeleteket alkot
- megválasztja az intézmények vezetőit
- megszavazza az önkormányzat költségvetését
Az önkormányzatok bizottságokat hoznak létre, ezek előkészítik a döntéseket a terület számára.
Parlamentáris rendszer működése
Az országgyűlés törvényeket alkot és ellenőrzi a végrehajtó hatalom (kormány) tevékenységét. Itt fogadják el a kormány által benyújtott költségvetést is.
Országgyűlés – egykamarás
Működését a házszabály szabályozza
Elnökét egyszerű többséggel választják
A parlamentbe bekerült pártok képviselői alkotják a kormányoldalt és az ellenzéket
A parlamenti munka a - parlamenti üléseken
- bizottságokban
- parlamenti pártok frakcióban folyik
Köztársasági elnök: A A nemzet
egységét jelző. Lényegében formális hatalommal rendelkezik. (egyszer
visszaküldheti a javaslatokat újratárgyalása)
Kezdeményezheti az alkotmánybírósági felülvizsgálatot.
A választásokon győztes párt jelöltjét a Köztársasági Elnök javasolja, a parlament választja a Miniszterelnököt.
Komoly tagjai: miniszterek, államtitkárok
Egyes sajátos területeket országos hatáskörű hivatalok irányítják (statisztika, vízügy)
Alkotmánybíróság 1990-től működik: tagjait az országgyűlés választja kétharmados többséggel 9 évre
Bíróságok függetlenek: tagjait a köztársasági elnök nevezi ki.
Az önkormányzat vezetője a polgármester. Munkáját segíti és a törvényességre ügyel a jegyző.
A polgármesteri hivatalban köztisztviselők és közalkalmazottak végzik a munkát (polgárok ügyeit intézik).
Magyarország köztársasági elnökei a rendszerváltás zután:
o Szűrös Mátyás 1989. október 18. – 1990. május 2. Ideiglenes köztársasági elnök
o Göncz Árpád 1990. május 2. – 2000. augusztus 4. Korábban a Szabad Demokraták Szövetsége tagja
o Mádl Ferenc 2000. augusztus 4. – 2005. augusztus 4. Korábban a Magyar Demokrata Fórum tagja
o Sólyom László 2005. augusztus 5. – Korábban a Magyar Demokrata Fórum tagja, 1990-től 1998-ig az Alkotmánybíróság elnöke