Uralkodásának I. szakasza

IV.Béla(1235-1270)

Célja: A III. Béla-kori állapot visszaállítása volt,melynek legfőbb eszközét a királyi birtokállomány helyreállításában látta.  Felülvizsgáltatta :

• a bárók
• a serviensek
• a várjobbágyok kezébe került birtokállományokat.

   Intézkedései:

• András közvetlen híveivel számolt le,s az édesanyja halálában vétkes urakkal.
• Elégette a bárók székeit,főpapok és hercegek kivételével senki sem ülhetett a királyjelenlétében

• Az uralkodóval csak petíció útján lehetett érintkezni szokások felrúgása, (megszüntette a közvetlen bejárást) királyi tekintély növelése 

Intézkedései ellenállást váltottak ki a vezető réteggel szemben.

Ok:Nem ajándékozott a báróknak birtokokat 

1236: Julianus barát hírt ad a tatárok jöveteléről.

IV.Béla befogadta a kun Kötöny királyt 40 000 emberével

Következmény:Kötöny vállalta a kereszténységet

Ok:Támaszt remélt a lovasságtól a tatárokkal és a bárókkal szemben

 Következmény:Tovább mélyült a király és a vezető réteg közti ellentét 
 

Tatárjárás(1241-1242)(Atlasz 28.o.):

IV.Béla a veszedelem nagyságára csak Kijev eleste után jött rá.

Következmény: Körbehordozta a Véres Kardot, hadba szólította a bárókat,servienseket,várjobbágyokat

A tatárok a Kárpátokban,a Vereckei-hágónál elsöpörték Tomaj Dénes hadát,ezzel szabad utat nyertek az ország belsejébe.

Következmény:nincs külső segítség:

• Felégették Vácot
• Csák Ugrin kalocsai érsek páncélosait tőrbe csalták

Főbb veszteség:Béla nem tudta megakadályozni,hogy a kunok ne hagyják el az országot(Kötöny királyt a gyűlöletet érző tömeg félelmében meggyilkolta a kíséretével együtt)

Következmény:A kunok dél felé pusztítva elhagyták az országot.

A tatárok 1241. április 11-én Muhi közelében döntő vereséget mértek az ellenségre.

• a nádor
• az országbíró     odaveszett az ütközetben,de a királyt sikerült kimenekíteni.
• 2 érsek
• 3 püspök

Béla nyugat felé,a Felvidéken át Pozsonyba,majd Ausztriába menekült,de Babenberg Frigyes menedék helyett:

• megzsarolta
• elvette kincseit
• elvett pár magyar megyét

Innen Szlovákiába,majd Dalmáciába(Trau várába) húzódott.

Tatárok:

• Behajtották az adókat
• Átkeltek a Dunán(tél beállta után)
• Kővárak(Esztergom,Székesfehérvár,Pannonhalma) ellenálltak

1242 márciusában pusztítva,foglyaikat magukkal hurcolva kivonultak az országból. 

Legnagyobb vesztesége az országnak:sok ember odalett(20-50%,közel félmillió embert hurcoltak el,vagy öltek meg).

Következmény:A veszteséget IV. Béla bevándorlókkal pótolta:

• Kunok:Alföld(Nagykunság,Kiskunság,Temesvidék)  
• Jászok(alánok):Jászság
• Oláhok,románok:Erdély
• Csehek,lengyelek

Délebbre húzódott a szláv etnikai határ,de az ország 70-80%-át magyarok alkották. 

Tatárjárás után: IV. Béla belátta politikájának kudarcait

Következmény:

• lemondott a királyi birtokállomány helyreállításáról
• adományozott a híveinek(Ok:bárók megnyerése)
• Az újabb török támadástól félve katonaállításhoz,és korábban tiltott várépítésre adományokat osztott
• Tömeges várépítésbe kezdett(Buda,Visegrád,Sárospatak)
• Számos települések kaptak városi rangot
• Békés szövetségesi viszonyt ápolt Haliccsal,és Lengyelországgal
• Babenberberg Frigyestől visszavette a kizsarolt vármegyéket

IV. Béla utolsó éveiben fiával,V. Istvánnal harcolt. Békítő szándékában neki ajánlotta Erdélyt,és Stájerországot,de bárói nyomásra kudarcba fulladt

1265: IV. Béla kikap V. Istvántól Isaszegnél.