13. tétel: Géza fejedelemsége és István államszervező tevékenysége

A magyar államalapítás Géza, és István nevéhez fűződik. Ők voltak azok akik létrehozták a magyar államot, és általa lehetővé téve a magyarság végleges megtelepedését és megmaradását. Magyarország az egyetlen lovas honvéd nép, ami Európában nyelvét megőrizve meg tudott maradni. Géza fejedelem Taksony fia volt, valószínűleg 972 körül, de mindenképpen a 70-es évek elején került a fejedelmi posztra. Géza felismerte hogy a kalandozások nem folytathatók, sőt a Nyugati államokkal, elsősorban a megerősödő német országgal kell békét kötni, mert feltételezhető, hogy ellentámadásba kezdenek. A nyugat felé nyitás első fontos eseménye 973 nyarának elején volt, amikor Géza fejedelem követeket küldött Quedlinburgba a birodalmi gyűlésbe Nagy Ottó császárhoz és jelezte, hogy békét akar kötni. A magyarság a keresztény Európához akar tartozni, ezért felveszi a kereszténységet és térítő papokat kért.

1           István uralkodása:

1.1        Hatalomra kerülése:997-ben meghal Géza, utódja fia, István lesz, ez azonban ütközik a korabeli szokásjoggal, ami szerint az adott fejedelmi család legtapasztaltabb, ereje teljében lévő tagja következne, ez pedig Koppány lett volna. A források leírják, hogy Koppány vérfertőző házasságra akarta felkérni Saroltot. Ez a korabeli elv az ún. levirátus elve, ami azt jelenti, hogy fejedelem váltás esetén nem csak a fejedelmi posztokat örökli az új, hanem a volt fejedelem feleségét is. Géza a keresztény Európa szokásjogát akarta meghonosítani, az elsőszülöttség jogát. Az összeütközés elkerülhetetlen volt. A döntő ütközetre Veszprém mellett került sor. Istvánt külföldi csapatok is segítették. Seregvezérei is német lovagok voltak. A németek mellett a varégok is segítették Istvánt. A csatában sikerült legyőzni Koppányt, testét 4 részre vágták és elküldték az ország 4 városába, jelezve ezzel, hogy István átvette a hatalmat.

1.2        Koronázás: Ezután következik uralkodásának egyik legdöntőbb eseménye, mely hatásában a legmaradandóbb volt: koronát kér a maga számára, ezzel jelezve, hogy belépett az európai keresztény államok közösségébe. Két helyről kérhetett koronát István, III. Ottó német-római császártól, de ha tőle kap, azzal jelzi, hogy maga fölött elismeri urának. Ezt a függést István el akarta kerülni, ezért II. Szilveszter pápától kér koronát. Mivel a pápa az Isten földi helytartója, így István fölött világi hatalom áll. A korona küldésére és a koronázásra 1000 decemberének végén került sor.

1.3        Az országegyesítés: A koronázás lényege, hogy létrejött az önálló magyar állam, a Magyar Királyság. De ehhez Istvánnak meg kellett hódítania több törzsi államot. Ez nagyjából a tizes évekre valósul meg. Sorra behódolnak a törzsi államok, vagy pedig erővel veri le őket.

1.4        Az államszervezés: Istvánnak a magyar államot nyugati mintára át kellett szerveznie. Ehhez 3 alapvető dologra volt szükség.

1.4.1        Földesúri jogok szilárd rendjét kellett megteremtenie

1.4.2        A világi kormányzás intézmény rendszerét kell kialakítania (vármegyerendszer)

1.4.3        Az egyházi kormányzás intézményrendszerét kellett kialakítania (egyházszervezés)

          A koronázással István főpapi jogokat is kap, így püspökségeket is szervez. 10 egyházmegyét alapított, ebből kettő érsekség lett, Esztergom és Kalocsa. A magyar egyházszervezet vezetője az esztergomi érsek. Az egyház eltartására István hatalmas földbirtokokat adományoz és előírja törvényeibe, hogy minden termés tizedét az egyháznak kell beszolgáltatnia. (tized, dézsma). A püspökségekkel párhuzamosan megjelennek az első kolostorok is. Ezek közül kiemelkedő szerepe van a Pannonhalmi bencés apátságnak, mely komoly kiváltságot kap.

2          Az államalapítás:

2.1        Vármegyeszervezetek: A vármegye lesz a közigazgatás alapja. A vármegye igazgatási, gazdasági, katonai és bírói feladatokat lát el. István az országot vármegyékre osztotta, ezeknek a központja egy vár volt.( A megye szó határt jelent, így a vármegye a várhoz tartozó területeket jelenti.) A vármegye élén a várispán áll, aki teljes mértékben a királytól függött. A vármegyéből befolyó jövedelem egy része a várispánt illette meg, másik része pedig az uralkodót. A várakban ún. várnépek éltek. 2 csoport, várszolgák és várkatonák. A várszolgák termelőmunkát végeztek, a várkatonák katonai szolgálatot láttak el.
A várnép vezetői a várjobbágyok. Ez az uralkodó osztály alsó rétege, szolgálataik fejébe birtokokat kapnak.

2.1.1        Törvénykezés: ennek a célja, a kialakult új társadalmi rend megszilárdítása, törvényeink mintájául a ny-i törvények szolgáltak. Istvánnak 2 törvénykönyvét ismerjük. Az első a koronázási időkben készülhetett, 35 cikkelyből áll, ebből 12 egyházi vonatkozású, a többi világi kérdéseket szabályoz, 4 törvénycikk a magántulajdonról szól. Tiltja a pogány szokásokat, előírja a templomba járást és rendelkezik a keresztény hit megtartásáról. A többi az elterjedt bűnesetekkel foglalkozik. A 2. törvénykönyve halála környékén keletkezett. Ebben már előírja azt is, hogy minden 10. falunak templomot kell építenie, és a tized szedésének kötelezettségét. A többi törvénycikk az önbíráskodásról, rabszolgatartásról, valamint büntetésről szól.

3                    Külpolitika: Sikerül erős államot szervezni, ebben az is közrejátszik, hogy szerencsés a külpolitikai helyzet. Ennek a kornak 3 nagyhatalma van.(pápa: Istvánnak sikerült függetlenítenie magát, Német-Római birodalom: Uralkodója II. Henrik aki Gizella testvére, jó kapcsolatok. Bár II. Konrád korában már hadjárat indul István ellen, de azt visszaveri, és a Bizánci császárság Mo. szövetségese.

3.1             István-kori államszervezet: A legfelső szinten működő tisztségviselőket Ny-i mintára az udvari népek vezetői adják. A királyi udvar vezetője a nádorispán, palatinus. A király után ő rendelkezik a legnagyobb hatalommal, legszélesebb közgazdasági és bíráskodási joggal van felruházva. Ezek a legfontosabb udvari tisztségviselők, valamint a főpapok tagjai az ún. királyi tanácsnokok, melyek az uralkodó közvetlen tanácsadói testületét alkotják és beszélik meg a legfontosabb dolgokat. A fejlett államélet és közigazgatás sajátosságai közé tartozik az uralkodói pénzverés és az írásbeliség.(oklevelek kiadása) A magyar pénzverés István nevéhez kapcsolódik. Pénzét német szakemberek segítségével bajor minták alapján készíti. 2 féle pénzt vezet be, dénárt és obuluszt. Mindkettőt kiváló ezüstből készítették. Királyi ügyek intézésére oklevelet állítanak ki, külföldiekkel leveleznek. Az ügyintézés és a levelezés latinul folyik, oklevelek is német mintára, császári udvari írnokok közreműködésével készül.