A Reformáció
I. Fogalom:
A reformáció a Német-római császárságból indult ki a XVI. sz. elején, az egyház megújítására, megreformálására irányuló mozgalom. A Német-római császárságban az egyház jelentős gazdasági és politikai befolyással bírt.
II. A reformáció születésének egyházi okai:
Jelentős az egyházi birtokarány. A XVI. században a német papság világi életmódot folytatott. Megsértették a cölibátust, az egyházi hivatalokat adták-vették, ez volt a szimónia. Az egyházi vezetők tartományfejedelmi címeket szereztek. Az egész német társadalom szembehelyezkedett az egyházzal. A nagybirtokos a politikai befolyását féltette, a közép- és kisbirtokos a földjét, a polgár és a paraszt a magas egyházi adók miatt elégedetlen, és a világi életmód mindenkinek unszimpatikus.
III. Luther Márton fellépése, a reformáció kezdete:
A reformáció közvetlen elindító oka a búcsúcédulák árusítása volt. X. Leo pápa búcsúcédulákat árusíttat a római Szt. Péter templom építésére. A befolyt összeget nem küldik el neki, hanem felhasználják. (Búcsúcédula: aki megveszi, megváltja vele bűneit és nem jut a Pokolba.) Tiltakozásul erre Luther Márton ágoston rendi szerzetes 1517. október 31-én a wittenbergi székesegyház kapujára függeszti ki 95 pontból álló hittételeit. Ezek a tételek az egyház megújítására irányultak. Innentől számítjuk a reformációt.
Luther programjának alapgondolata, hogy “a bűnt csak Isten bocsáthatja meg”. Tehát nincs szükség:
Felemeli hangját a világi életmód ellen és a pápa személyének szükségességét is megkérdőjelezi. Ezek a tanítások a német társadalomban hamar támogatásra találnak. A császár, aki ekkor V. Károly volt, birodalmi átokkal sújtotta Luthert (1521. wormsi birodalmi gyűlés*), miután a pápa kitagadta (1520). Luther Bölcs Frigyesnél Wartburg várában talál menedéket. Itt németre fordítja a Bibliát.
Ezután vallásháború alakul ki a katolikus egyház és Luther hívei között. Ennek a küzdelemnek fontos állomása az 1529-es speyeri egyezmény. Kimondták, hogy akik eddig elfogadták Luther tanításait, azok megtarthatják hitüket, de tovább terjeszteni nem szabad hitüket. Luther támogatói tiltakoznak, azaz protestálnak ez ellen. Innen származik a protestáns elnevezés.
1555-ben az augsburgi vallásbékével zárulnak le a harcok. Itt mondják ki, hogy “akié a föld, azé a vallás” (“Cuius regio, eius religio”). Ez azt jelentette, hogy a földbirtokos választja meg a vallást, és aki ott él, olyan vallású. A Luther tanításaira épülő egyház az evangélikus egyház. Ez főként a földbirtokosok körében vált népszerűvé.
A polgári v. helvét irányzat Svájcból indul ki. A mozgalom elindítója Ulrich Zwingli, legjelentősebb alakja azonban Kálvin János. Ő az első reformer, aki nem pap. Francia származású, Svájcban dolgozza ki programját, fő műve: A keresztény vallás rendszere. Központjában Isten személye áll. Elve a predesztináció, az eleve elrendelés. Az Isten az ember sorsát születése előtt eldönti, azt, hogy üdvözlésre vagy kárhozatra születik-e. Svájc köztársaság, így az egyház is köztársasági elvekre épül. Élén a konzisztórium áll. Az egyház irányításába bevonták a világiakat (presbiterek) és az egyháziakat (prédikátorok). Kálvin szerint a királyok hatalma Istentől származik, az uralkodók kötelesek a nép érdekében kormányozni, ha nem ezt teszik, akkor zsarnokok, és a közösségnek joga van ellenük fellépni → az antik zsarnokölési rendelet felújítása. Kálvin a bűnösökkel szemben kegyetlenül fellépett, ő volt “Genf prédikátora”. 1541-64: diktátori hatalommal kormányzott.
Az antitrinitáriusok: tagadják a szentháromságot, a többi egyezik Kálvin gondolataival. Elindítója Servet Mihály, akit Kálvin kivégeztet. Ebből lesz az unitárius egyház, aminek központja Erdély lesz.
Anabaptisták = újrakeresztelkedők
Lényege: felnőtt korban kell hitet választani, akkor tudja eldönteni az ember, hogy milyen vallást szeretne követni.
A reformáció kibontakozása után a katolikus egyházon belül is megindul a változtatás: ez az ellenreformáció. Vissza akarja hódítani a híveket. Ezt a tridenti zsinat (1545-1453) indítja el, amely megtiltotta a búcsúcédulák árusítását, egy egyházi személy nem tölthetett be több tisztséget, az érsekek, püspökök nem hagyhatják el egyházmegyéjüket, ügyelni kell a papok erkölcsére, meg kell akadályozni a visszaéléseket, papnevelő intézeteket kell létrehozni.
Az ellenreformáció támogatóit a Jézus Társasága fogja össze (1541: Loyolai Szent Ignác alapította), követőit jezsuitáknak nevezzük.
VI. Kulturális hatások
Amíg a humanizmus a szellemi elit körében terjed, a reformáció jóval publikusabb.
Közvetlen hatása: a nemzeti nyelv ápolása fontossá válik, elterjed a könyvnyomtatás. (Gutenberg)