17. tétel: Mátyás király

Mátyás trónra kerülése

Hunyadi János 1456-ban bekövetkezett halála után a Garaiak és a Cilleiek (bárói családok), Hunyadi László és Mátyás kisemmizésére törekedtek. A Hunyadiak hívei Nándorfehérvárott csapdába csalták és meggyilkolták Cillei Ulrikot, ezért V. László, a király felségárulás vádjával kivégeztette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig Prágába hurcolta.

1457 őszén meghalt V. László., Garai és a Szilágyi testvérek pedig Szegeden egyezményt kötöttek (1458. január). Garainak büntetlenséget, Mátyásnak királyságot, Szilágyi Mihálynak pedig öt év kormányzóságot ígértek.

Az 1458. jan. 20-án megtartott királyválasztáson Hunyadi Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály fegyvereseinek fölvonultatásával elérte, hogy Mátyást egyhangúlag királlyá válasszák.
Mátyás hamarosan kiszabadult prágai fogságából, és nekilátott a központi hatalom megszervezéséhez. A kormányzóvá kinevezett Szilágyit lemondatja. Lemondatta a bárókat, s helyükre köznemesi híveit rakta. Garait megfosztotta nádori, Újlakit pedig az erdélyi vajda tisztségétől. Garai ekkor III. Frigyest hívta meg a trónra, de Mátyás gyorsan cselekedett, részben megosztotta ellenfeleit, részben pedig katonai erővel lépett fel. 1463-ban Bécsújhelynél békét kötnek. Mátyás megígéri, ha törvényes uralkodó nélkül halna meg, Frigyesé vagy utódjáé a trónja. Frigyes cserébe visszaszolgáltatta a koronát, s elismerte Mátyást magyar királynak. 1464-ben Székesfehérváron sor kerülhetett a koronázásra.

Mátyás belpolitikai lépései

Mátyás a hatalom összpontosításának érdekében eltörölte a legtöbb adómentességet. Bevezette a füst és a rendkívüli hadiadót. Az innen származó bevételek lehetővé tették az állami zsoldossereg létrehozását. A legfontosabb államügyeket a kancellária, a gazdasági ügyeket a kincstartóság, az igazságszolgáltatást a király személyes jelenlétének bírósága végezte. A nagyurakkal szemben növelte a megyék befolyását, s a főurak pereiben is a megye lett illetékes. 1485-ben szabályozta a nádor jogkörét, akit a rendek választottak. Felismerte, hogy a főváros fejlődését akadályozza, hogy a határ menti városok árumegállító joguk alapján feltartóztatják a kereskedőket. Felfüggesztette Pozsony, Sopron és Nagyszombat jogát, s 1485-ben Bécs is erre a sorsra jutott. Egyesítette Erdély szászok lakta vidékeit és létrehozta a szászok önkormányzatát. Ugyan az uralkodó támogatta a városait, de gazdaságilag ki is használta őket, s magas adókat vetett ki rájuk. A köznemesek politikai támogatására ugyan szüksége volt Mátyásnak, de azt már nem engedte meg, hogy beleszóljanak a kormányzásba. Az adó megszavaztatásának joga az országgyűlést illette, ezért kénytelen volt tanácskozásra hívni a rendeket. Ekkor megígérte, hogy orvosolja a nemesek panaszait, s cserébe megszavaztatta az adót. Eleinte még kikötötték, hogy a pénzt a török elleni háború költségeire kell fordítani, később azonban már feltételeket sem kötöttek. Az 1480-as években több évre előre megszavazták az adót, csak a király ne emelje az összeget. A király éves jövedelme 500 000-700 000 forintra rúgott. És ez hatalmas méretű, bárhol és bárki ellen bevethető zsoldoshadsereg fenntartására adott lehetőséget, melyet fekete seregnek neveztek. Erős hadseregét maga mögött tudva, igyekezett a rendeket kivonni a politikából, ezért egyre ritkábban hívott össze országgyűlést, az állam irányítását hivatalnokaira bízta és törvények helyet rendeletekkel kormányzott. Gyakran birtokadományokkal, egyházi tisztségekkel, jövedelmekkel jutalmazta hivatalnokait, akik főnemessé váltak és a király potenciális ellenfelei lettek.

1471-ben főpapi, főúri összeesküvés bontakozott ki a központosító politika ellen, Vitéz János és Janus Pannonius is szembefordult a királlyal. Tervük az volt, hogy Mátyást megfosztják a tróntól és helyére Kázmért ültetik. Mátyás szokott ügyes politikájával felszámolta az összeesküvést. Janus Pannonius Itália felé menekült, de tüdőbajban meghalt, Vitéz János pedig az egri püspök foglyaként halt meg.

Mátyás külpolitikája

 

Bár a hagyomány ezt kívánta, Mátyás nem erőltette a török ellen harcot, inkább a védelemre rendezkedett be. Fenntartotta, és fejlesztette a végvárvonalat. A déli határok védelméért a horvát-szlavón bán, a temesi ispán és az erdélyi vajda feleltek. A törökök elfoglalták Szerbiát, Havasalföldet, Boszniát és Jajca várát is. Mátyás ezt nem tűrhette, ezért 1463-ban visszafoglalta a várat, majd egy évvel később elfoglalta Szreberniket is. 1479-ben a kenyérmezei csatában Báthory István erdélyi vajda és Kinizsi Pál temesi ispán legyőzték a török sereget.

Mátyás célul tűzte ki a cseh királyi cím, majd a német-római császári cím elnyerését, így pedig mint választófejedelem, befolyáshoz juthat az európai politikában. Miután II. Pál pápa eretnekké nyilvánította a huszita Podjebrád György cseh királyt, Mátyás pápai áldással és segélypénzekkel indulhatott a trón megszerzéséért. 1469-ben cseh királlyá választották a katolikus rendek, ám Podjebrád György uralmát nem tudta felszámolni, mert halála után utódja Jagelló Ulászló lett.

1479-ben Mátyás és Ulászló megegyezett, kölcsönösen elismerték egymás cseh királyi címét így Mátyásé lett Szilézia, Morvaország és Lausitz.

III. Frigyes nem Mátyásnak, hanem Ulászlónak adta a választófejedelmi címet. Mátyás seregeivel bevonult Ausztriába és körülzárta Bécset. Erre Frigyes – tekintve, hogy a pápa sem ismerte el Ulászló választófejedelmi címét – Mátyásnak adta a címet (1477).  Ám Mátyás újra kezdte a harcot. Egyrészt rombolni akarta Frigyes tekintélyét, másrészt rá akarta kényszeríteni, hogy ismerje el törvénytelen fiát, Corvin Jánost törvényes gyermekének. Mátyás mindent megtett, hogy fiából király legyen: tisztségeket ruházott rá, állandóan mellette volt és megeskette a főurakat és főpapokat, hogy halála után királlyá választják. 1485-ben Mátyás elfoglalta Bécset és felvette az „Ausztria hercege” címet, udvarát Bécsbe helyezte át, ám 1486-ban a német fejedelmek nem Mátyást, hanem Frigyes fiát, Miksát koronázták német királlyá.

1490-ben halt meg Bécsben, abban a tudatban, hogy törvénytelen fiát, Corvin Jánost emelik trónra. De nem így lett. Helyette, IV. Kázmér lengyel király fia, II.Ulászló lett a király.

Az ország gazdasága a mértéktelen adók miatt kimerült, ám politikailag és kulturális szempontból jelentős volt Európában.

Mátyás udvarának kulturális jelentősége (reneszánsz)

Mátyás már gyermekkorában apja révén fejedelemnek kijáró neveltetésben részesült, s korán megismerkedett a század új, humanista gondolataival. Uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központjává vált, mely részben Aragóniai Beatrixnak, Mátyás második feleségének, és a vele érkező számos művész és tudós érkezésének is köszönhető volt. A korvináknak otthont adó, világhírű könyvtára mintegy 2000-2500 kötetet számlált, és a kódexek értéke meghaladta a darabonként 1000 aranyat. A korabeli írók a század legnagyobb mecénásai között tartották számon a királyt.