A gazdaság fejlődésének legmarkánsabb
vonása, hogy a termelés színvonalának és volumenének fejlődésével egyre nagyobb
gazdasági formációk jöttek létre. Különféle vagyonegyesítő és személyegyesítő
társaságok már a római jogban is léteztek. Meg kell jegyeznünk, hogy a
kereskedelmi jog a Rodosziak specialitása volt, legalábbis ezt mondták a Rómaiak.
A Rómaiak még egyedi szerződésekben vállalkoztak egymás követeléseinek
kölcsönös beszedése tengeren innen és tengeren túl. Már náluk megjelent a
vagyon-, a személyegyesítés gondolata és a kockázatvállalás megosztása.
A
XIII. században jelentős technikai forradalom zajlott le, „ekkor bontakoztak ki
a kapitalista gazdálkodás kezdetei”. 1.
Kereskedelmi társaságok jöttek létre,
nevezetesen:
-
közkereseti
társaság,
-
betéti
társaság,
-
részvénytársaság,
-
szövetkezet,
-
korlátolt
felelősségű társaság,
-
csendes
társaság.
„Az első nagyméretű kereskedelmi
társaságokat a tengeren túli kereskedelem és gyarmatosítás érdekében hozták
létre az 1600-as évek elején (Kelet-Indiai Társaság, Nyugat-Indiai Társaság)”.2.
A nagyméretű gazdasági társaságok
között jelentőségre tettek szert a részvénytársaságok.
1. Magyar
jogtörténet 157. oldal
2.
Magyar jogtörténet 158. oldal
„Részvénytársaságnak azon társaság
tekintetik, mely előre meghatározott, bizonyos számú és egyenértékű (egész vagy
hányad) részvényekből álló alaptőkével alakul, melynél a részvények
tulajdonosai csak részvényeik erejéig felelősek.”(kereskedelmi törvény 147. §)
A részvénytársaság tipikusan
vagyonegyesítő társasági forma. Sajátossága, hogy már a hőskorban óriási méretű
részvénytársaságok jöttek létre. Egyesek szerint a nagy francia forradalmat
részben a hírhedt Mississippi Társaság bukása váltotta ki.
Hazánkban az első jelentős
részvénytársaságokat Széchenyi István alapította. Tevékenysége e tekintetben is
úttörő volt.
„A Lánchíd Részvénytársaság
elfogadásakor először szerepelt a magyar Corpus Jurisban a részvénytársaság szó
(1836: 26. tc.). A magas alaptőkével létrehozott Pesti Hengermalom
Részvénytársaság (1839) pedig az első modern ipari részvénytársaság volt
Magyarországon, amely megalapozta Budapest világelsőséget is elérő malomipari
kapacitását. Másrészt több más üzem – többek között a Ganz Ábrahám vezette gyár
– létrehozását is ösztönözte.”3.
A
részvénytársaság népszerűségének feltehető oka, hogy elvileg „nincstelen
emberek” bármekkora tőkét vonhatnak ki a társadalomból, és koncentrálhatnak
valamely üdvös, vagy kevésbé üdvös cél érdekében. Ez ennek a gazdasági formációnak
a nagy előnye és egyúttal nagy hátránya.
3.
Magyar Jogtörténet 162. oldal
Azért,
mert ha egy társadalmilag hasznos cél érdekében jó meggyőző erővel a tömegek
megtakarításait, térben és időben egy helyre koncentrálják, olyan
technikai-gazdasági problémákat lehet megoldani, amilyenek addig soha. Tény
azonban, hogy a kapitalizmus kezdeteitől a részvénytársaság ötletét hitvány
spekulációk megvalósítására is felhasználták. Ezt bizonyítja, hogy már 1720-ban
megalkották az ún. Bubble Act (buboréktörvényt). Ez a törvény a részvénytársaság
címszó alatt megvalósított szélhámosságokat volt hivatott megakadályozni.
A nemes és hazafias törekvések után kb.
1867-től kezdetét vette a spekuláció a részvénytársaságokkal és a tőzsdével.
Ugyanis a gazdasági erők koncentrálása létrehozta egyúttal a koncentrált piacokat
is, mint pl. a tőzsde. A tőzsde és a részvénytársaság története szorosan
összekapcsolódik, mindkettőt ugyanazon gazdasági tendenciák hozták létre.
A kapitalizmus kezdetétől napjainkig
aktuális jelmondat, hogy a cél érdekében koncentrálni kell tőkét, munkaerőt,
információt, technikai eszközöket és bármit, ami egy akármilyen nagy cél
megvalósítása érdekében szükséges. Érdekes lenne olyan számítógépes szimulációs
programot lefuttatni, mely megmutatná, mire lettek volna képesek egyes korok
emberei, ha a fenti javakat úgy tudták volna koncentrálni, mint ma,
hozzászámítva a mai logisztikát.
Megállapíthatjuk, hogy a részvénytársaságok
elterjedésének előfeltétele volt: megteremtődött a pénz, az ipari eszközök
koncentrációjának társadalmi és jogi háttere, valamint megszülettek a
koncentrált piacok.
A koncentrált
piacok az előbbi kettőnek felvonultatására, versenyeztetésére, demonstrációjára
alkalmasak. Miután a tömegek a részvényjegyzéshez a könnyű meggazdagodás asszociációját
fűzték, már korán szabályozni kellett, hogy milyen célra és milyen körülmények
között lehet részvényjegyzést kiírni és lebonyolítani.
Az e tárgyban megjelent magyar
törvények kronológiai sorrendben:
1869. évi XVI. törvénycikk A
pénzintézetek, részvénytársulatok és egyletek üzletére vonatkozó bélyeg- s
illeték szabályozásáról
1878. évi XI. törvénycikk A volt
magyar keleti vasut-társulat részvényeinek beváltására kitűzött határidő meghosszabbításáról
1878. évi XXII. törvénycikk A
magyar korona országainak és Ő Felsége többi királyságai és országainak
kormányai közt, a részvénytársaságok, biztositó társaságok, közkereseti és
iparszövetkezetek kölcsönös bebocsátása iránt létrejött egyezményről
1879. évi XLI. törvénycikk A volt
magyar keleti vasuttársulat részvényeinek beváltására kitüzött határidő lejárta
után bemutatott részvények utólagos beváltásáról
1883. évi XXII. törvénycikk Az
1872. évi X. tc. érvényen kivül helyezéséről s a rimamurány-salgótarjáni vasmü
részvénytársasággal, a tiszolcz-vashegyi vasut kiépitésének mellőzése s ezzel
összefüggő egyéb kérdések rendezése tárgyában kötött szerződés
beczikkelyezéséről
1884. évi XXXIX. törvénycikk Az
alföld-fiumei vasut (Nagyvárad-eszéki része) részvénytársulat vonalainak
megváltásáról
1889. évi XV. törvénycikk A
budapest-pécsi vasut-részvénytársaság vasutvonalainak megváltásáról
1890. évi VII. törvénycikk A
budapest-pécsi vasut-részvénytársaság vasutvonalainak megváltása iránt a nevezett
társasággal az 1889:XV. tc. alapján, 1889. évi márczius 17-én/május 4-én
megkötött szerződés jóváhagyásáról és beczikkelyezéséről
1890. évi XXXI. törvénycikk A
"magyar északkeleti vasut"-részvénytársaság vasutvonalainak
beváltásáról
1890. évi XXXII. törvénycikk A
győr-sopron-ebenfurti vasut-részvénytársaság némely ügyeinek rendezéséről
1891. évi II. törvénycikk A
magyar északkeleti vasut-részvénytársaság vasutvonalainak megváltása iránt az
1890. évi XXXI. törvénycikk alapján mult évi junius 16-án/julius 4-én megkötött
szerződés jóváhagyása és beczikkelyezéséről
1891. évi XXX. törvénycikk Az
"Adria" magyar tengerhajózási részvénytársasággal kötött szerződés
beczikkelyezéséről
1893. évi X. törvénycikk Az
aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság hálózatához tartozó
vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokiratainak egyesitéséről
1894. évi XIII. törvénycikk A
Szamosvölgyi vasut-részvénytársaság hálózatához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak,
s az ezekhez kiadott függeléknek egyesitéséről
1894. évi XXXVI. törvénycikk A
magyar folyam- és tengerhajózási részvény-társaság alakitásáról és állami
segélyezéséről
1895. évi XII. törvénycikk A
budapesti földalatti villamos közuti vasut részvénytársaságnak adandó állami kedvezmények
tárgyában
1895. évi XXI. törvénycikk A
budapest helyi érdekü vasutak részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak
engedélyokmányainak és engedélyokmányi függelékeinek egyesitéséről
1897. évi XL. törvénycikk A
mátrai, kisujszállás-dévaványa-gyomai és a Békés vármegyei helyi érdekü vasut
részvénytársaságok vasutvonalai engedélyokiratainak egyesitése és a
vésztő-kötegyán-hollódi helyi érdekü gőzmozdonyu vasut engedélyezése tárgyában
1898. évi IX. törvénycikk A
"Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársaság"-gal kötött szerződés
beczikkelyezéséről
1899. évi XXXIX. törvénycikk A
magyar korona országainak és Ő felsége többi királyságainak és országainak
kormányai közt a részvénytársaságok, biztositó társaságok, közkereseti és
iparszövetkezetek kölcsönös bebocsátása iránt létrejött, és az 1878:XXII.
törvénycikkbe iktatott egyezmény 8. §-ának módositásáról
1901. évi X. törvénycikk A
magyar-horvát tengeri gőzhajózási részvénytársasággal kötött szerződés
beczikkelyezéséről
1901. évi XI. törvénycikk A
magyar-horvát tengeri gőzhajózási részvénytársasággal az Adriai-tenger nyugoti
részén teljesítendő parthajózás (a Fiume és Velencze, valamint Fiume és Ancona
között közlekedő gőzhajójáratok) fentartása iránt kötött szerződés
beczikkelyezéséről
1902. évi IX. törvénycikk A
dunántuli helyi érdekü vasut-részvénytársaság tulajdonát képező vasutvonalak építésére
és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitése és e vasutvonalak szállitási
adómentességének a zalavölgyi helyi érdekü vasut szállítási adómentességének
egységes időtartamban való megállapitása tárgyában
1902. évi XXI. törvénycikk A
budapest-esztergom-füzitői helyi érdekü vasut részvénytársaság tulajdonát
képező vasutvonalak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok és
engedélyokirati függelékek egyesitésével, valamint a helyi érdekü vasuton
szükséges beruházások fedezéséről
1906. évi XV. törvénycikk Az
első délnyugati határőrvidéki h. é. vasut részvénytársaság
sziszek-caprag-vrginmosti vonalának folytatásaként tervezett
vrginmost-károlyvárosi h. é. vasutvonal engedélyezése tárgyában
1906. évi XIX. törvénycikk A
Bács-Bodrog vármegyei egyesült h. é. vasutak részvénytársaság tulajdonát képező
Bács-Bodrog vármegyei és óbecse-ujvidék-titeli h. é. vasutak épitésére és
üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitése tárgyában
1907. évi XIV. törvénycikk A
bicske-székesfehérvár-sárbogárdi helyi érdekü vasut részvénytársaság
székesfehérvár-sárbogárdi és székesfehérvári-bicskei vasutvonalainak épitésére
és üzletére kiadott engedélyokiratnak és engedélyokirati függeléknek egyesitése
tárgyában
1907. évi XXI. törvénycikk A
kisküküllővölgyi helyi érdekü vasut részvénytársaság küküllőszög-sóváradi és
sóvárad-parajdi vasutvonalainak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratnak
és engedélyokirati függeléknek egyesitése tárgyában
1907. évi XLI. törvénycikk A
szlavoniai-drávavidéki helyi érdekü vasut részvénytársaság részére
engedélyezett vasutvonalak engedélyokiratának és engedélyokirati függelékeinek
egyesitése, továbbá a vasuthálózat kiegészitéseként Beliscétől Eszékig és a
moslavina-vörösmajori iparvasut felhasználásával Moslavinától-Vörösmajorig
tervezett vasutvonalak engedélyezése tárgyában
1908. évi VIII. törvénycikk A
Somogy vármegyei egyesült helyi érdekü vasutak részvénytársaság tulajdonában
egyesült somogyszobb-barcsi, balatonszentgyörgy-somogyszobbi és kaposvár-barcsi
helyi érdekü vasutak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitése
tárgyában
1908. évi IX. törvénycikk A
budapest-tiszai helyi érdekü vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült
budapest-lajosmizsei, kecskemét-tiszaughi és kecskemét-lajosmizsei helyi érdekü
vasutak épitésére és üzletére kiadott engedélyokiratok egyesitése tárgyában
1908. évi XXXIII. törvénycikk A
budapesti helyi érdekü vasutak részvénytársaság gőzmozdonyu vasut vonalainak
villamos üzemre való átalakitásának engedélyezése és a nevezett társaság
vonalaira vonatkozó engedélyokiratnak és engedélyokirati függelékeknek
egyesitése tárgyában
1908. évi XXXV. törvénycikk A
déldunavidéki helyi érdekü vasutak részvénytársaság baja-zombor-ujvidéki és
hegyes-feketehegy-palánkai helyi érdekü vasut vonalainak épitésére és üzletére
kiadott engedélyokiratok egyesitéséről
1910. évi XIII. törvénycikk A nagybélicz-privigyei
helyi érdekü vasut részvénytársaság engedélyokiratának és engedélyokirati
függelékének egyesitése tárgyában
1910. évi XIV. törvénycikk A
losonczvidéki helyi érdekü vasut részvénytársaság engedélyokiratának és
engedélyokirati függelékének egyesitése tárgyában
1910. évi XX. törvénycikk Az
Adria m. kir. tengerhajózási részvénytársasággal kötött egyezmény
beczikkelyezéséről
1912. évi XII. törvénycikk Az
Adria m. kir. Tengerhajózási Részvénytársasággal kötött egyezmény
beczikkelyezéséről
1913. évi II. törvénycikk A
nyiregyháza-vidéki kisvasutak részvénytársaság engedélyokiratainak egyesitése
tárgyában
1913. évi IV. törvénycikk A
félegyháza-majsa-halasi helyi érdekü vasut részvénytársaság vasutvonalaira
egységes engedélyokirat kiadása tárgyában
1913. évi XXVIII. törvénycikk Az
Adriai magyar királyi Tengerhajózási Részvénytársasággal kötött egyezmény
beczikkelyezéséről
1913. évi XXX. törvénycikk A
szatmár-nagybányai helyiérdekü vasut-részvénytársaság engedélyokiratainak s
engedélyokirati függelékeinek egyesitése tárgyában
1913. évi XXXI. törvénycikk A
dunántúli, zalavölgyi és körmend-zalalövő-őriszentpéter-muraszombati (Magyar
délnyugati) helyiérdekü vasut részvénytársaságok vasutvonalai engedélyokiratainak
egyesitése és a zalalövő-zalaegerszegi, valamint a zalabér-sárvár-bük-kőszegi
helyiérdekü vasutak engedélyezése tárgyában
1913. évi LV. törvénycikk A
dráva-száva vidéki egyesült helyi érdekü vasutak részvénytársaság
engedélyokirati függelékének egyesítése tárgyában
1914. évi XX. törvénycikk Az
Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés
beczikkelyezéséről
1914. évi XXI. törvénycikk A
Magyar-Horvát Tengeri Gőzhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés
becikkelyezéséről
1914. évi XXII. törvénycikk A
Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés
becikkelyezéséről
1914. évi XXIII. törvénycikk A
Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal fiume-ausztráliai járatok
fentartása iránt kötendő szerződés becikkelyezéséről
1914. évi XXIV. törvénycikk A
Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal galac-konstantinápolyi magyar
hajójáratok fentartása iránt kötendő szerződés becikkelyezéséről
1914. évi XXXIX. törvénycikk A
debreczen-nyírbátori helyi érdekű vasút részvénytársaság vasútvonalaira
egységes engedélyokirat kiadása tárgyában
1916. évi XXXV. törvénycikk A
naszódvidéki helyi érdekű vasút részvénytársaság vasútvonalaira egységes
engedélyokirat kiadása tárgyában
1918. évi XVIII. törvénycikk A
Magyar kir. Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság új kibocsátású részvényeinek
az államkincstár részére leendő megszerzése tárgyában
1918. évi XX. törvénycikk A
zsitvavölgyi helyi érdekű vasút részvénytársaság vasútvonalaira egységes
engedélyokirat kiadása tárgyában
1920. évi XIX. törvénycikk A
Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötött szerződés
tárgyában
1921. évi XV. törvénycikk A
betétek, a folyószámlakövetelések és a természetben elkülönítve őrzött
készpénzletétek, továbbá a belföldi részvények és szövetkezeti üzletrészek, a
külföldi pénznemek és a külföldi értékpapírok vagyonváltságáról
1925. évi XLII. törvénycikk A
Déldunavidéki helyi érdekű vasutak Magyarország területén maradt vonalának
üzemben tartására alakult Baja-Gara-Országhatárszéli helyi érdekű vasút
részvénytársaságról
1926. évi XXIII. törvénycikk A
Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés
becikkelyezéséről
1929. évi XXIV. törvénycikk Az
Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet Részvénytársaság adó- és illetékkedvezményeiről
1931. évi XVII. törvénycikk A
kizárólag az értékpapírpiac helyesebb szabályozása céljából a Pénzintézeti
Központi közbejöttével alakult részvénytársaságnak adható adó- és
illetékkedvezményekről
1932. évi XVI. törvénycikk A m.
kir. államkincstár és a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási
Részvénytársaság között az 1926:XXIII. törvénycikkben kapott felhatalmazás
alapján megkötött szerződés módosítása és kiegészítése tárgyában kötendő
pótszerződés becikkelyezéséről
1933. évi XIX. törvénycikk Az
European Gas & Electric Company londoni és newyorki cég által alapítandó
magyar részvénytársaság részére biztosított adó- és illetékkedvezmények
tárgyában
1938. évi VIII. törvénycikk Az
Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak Részvénytársaság Magyarország területén
maradt vonalainak üzemben tartására alakult Szeged-Csanádi Vasút
Részvénytársaságról
1941. évi VI. törvénycikk A
Wintershall Aktiengesellschaft berlini cég által alapítandó magyar
részvénytársaság részére biztosított adó- és illetékkedvezmények tárgyában
1947. évi XXX. törvénycikk A
Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó,
részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban levő
részvényeinek állami tulajdonbavételéről
1948. évi XXXVI. törvénycikk A
Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó,
részvénytársasági alapon működő pénzintézetek magyar tulajdonban lévő
részvényeinek állami tulajdonba vételéről szóló 1947. évi XXX. törvénycikk
kiegészítéséről.4.
Amint a fenti törvények címéből
kiderül, Magyarországon is hasonló célokra alakítottak elsősorban részvénytársaságot,
mint a világ más tájain; vasút, tengerhajózás, hídépítés, mai szóval élve, nagy
ipari beruházások.
A részvénytársaságok kettős arculata
napjainkig megmaradt. Ha társadalmilag hasznos célra hozzák őket létre, a
társadalomban létező csekélyke megtakarításokból olyan pénz és eszköz
allokációt lehet rövid idő alatt létrehozni, ahol reális esély van – nagy
volumenű - tudományos, technikai feladatok megoldására.
4.
Corpus Juris Hungarici CD
A másik arculata, hogy ugyanezen címszó
alatt nagy volumenű szélhámosságok megvalósítására is alkalmas. Talán a
leghírhedtebb a Panama-csatorna építésére létrehozott részvénytársaság körül
kirobbant botrány. Egyrészt a gazdasági törvényhozás hivatott az emberi alkotó
és vállalkozó kedvet olyan mederbe terelni, ahol a jogilag és társadalmilag indokolt,
ésszerű kockázat árán próbálunk megoldani feladatokat. Miután a törvényalkotás
a közelmúlt és a jelen problémáit próbálja elfogadható keretek között tartani
és a jövőben felmerülő problémákra nemigen alkotnak törvényt, ezért minden
korban az újra és újra felmerülő gazdasági, technikai problémákat a bírósági
gyakorlatnak kellett értelmezés és analógia útján megoldani. Ez rendkívül
kényes feladat mind a törvényalkotók, mind pedig a törvényalkalmazók számára,
nevezetesen azért, mert ha túl szigorúan szabályozzák a társaságok alapítását
és működését, az visszaveti a vállalkozói kedvet. (1720. évi ún. Bubble Act)
Másrészről a nem kielégítő szabályozás
mellett a valódi vállalkozási szándékokon kívül ésszerűen elszaporodnak a
közönséges szélhámosok és csalók.
A részvénytársaságok a kapitalizmus
hajnalán a gazdasági koncentráción kívül, a gazdasági demokrácia és a gazdasági
mobilitás megvalósítói is voltak.
Már a XIX. században megállapították,
hogy az ipari tömegtermelés közepette, élesedő versenyben, a szakszerűségnek
nagyobb jelentősége van, mint a részvényesi demokráciának. Rövidesen elváltak
egymástól a tulajdonosok és a szakképzett menedzserek, valamint megerősödött a
munkásság.
A legfontosabb részvényesi jogok egyike
az osztalékhoz való jog. Miután a részvényes a részvénye arányában tulajdonos,
logikus, hogy neki a nyereségből arányos rész jár. Az osztalékhoz való jog,
mint jog ma is létezik, de nagyságrendekkel lemaradt a részvényekkel való
tőzsdei spekuláció mögött. A tőzsdéken összehasonlíthatatlanul több szó esik az
árfolyamnyereségről, mint az osztalékról. A jog réséről a többi között a
számviteli törvény hivatott biztosítani, hogy a többnyire névtelen tulajdonosok
tömege hozzájuthasson az őt megillető osztalékhoz. Erősen vitatható, hogy ez a
cél mennyiben valósult meg.