A társasház szervezeti és működési szabályzata

(Minta)

2. Változat

A társasházról szóló 1997. évi CLVII. törvény 6. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a Budapest, ....... ker. .......................... szám alatti társasház közössége az alábbi szervezeti és működési szabályzatot alkotja meg:

I. ÁLTALÁNOS ADATOK

A társasház neve:

A társasház címe:

Az ingatlan helyrajzi száma:

Az ingatlan tulajdoni lap száma:

A társasház bankszámlájának kezelője és bankszámlaszáma:

- üzemeltetési bankszámlaszáma:

A társasház

- adószáma:

Tulajdoni hányad összesen (külön tulajdon):

II. A TÁRSASHÁZ SZERVEZETE

Alapvető rendelkezések

1., A közösség legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet.

2. A közösség ügyintézését a közös képviselő (intéző bizottság ) látja el. (kiválasztandó az egyik megoldás}

3.

,a. , variáció "A törvény 21. § (2) bekezdésének rendelkezése alapján a közösség gazdálkodásának ellenönzését a számvizsgáló bizottság végzi." (50-nél több lakás esetén}

b., variáció“A törvény 38. § (1) bekezdésében felsorolt feladatok ellátására a közösség számvizsgáló bizottságot választ." (50-nél kevesebb lakás esetén).

A II. és III. fejezet rendelkezései helyébe az alábbi szövegrész kerül, ha a társasházban legfeljebb 6 lakás van (a törvény 21. ~ (3) bekezdése alapján):

“II. fejezet:

A törvény 21. § (3) bekezdése alapján a társasház szervezetére vonatkozó 21-38. törvényi §-ok helyett a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, mivel a társasházban ....... számú lakás van."

III. A TÁRSASHÁZ ÜGYINTÉZŐ SZERVEI

I.KÖZGYŰLÉS

l. l. Közgyűlés jogosítványai:

A közgyűlés határoz:

a., a közösség tulajdonában álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, felújításáról, a közösséget terhelő kötelezettségek elvállalásáról,

b., a közös képviselő ( az intéző bizottság elnöke és tagjai ), valamint a számvizsgáló bizottság megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról,

c., a közösség éves költségvetésének és elszámolásának elfogadásáról, valamint a közös képviselő ( intéző bizottság ) részére a felmentvény megadásáról {törvény 35. § (2) bek. },

d., jelen szervezeti és működési szabályzat módosításáról,

e., a közös tulajdonban álló épületrészekkel kapcsolatos rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról,

f., a közös képviselő ( intéző bizottság ), illetőleg a számvizsgáló bizottság felmentéséről,

g., minden olyan ügyben, amelyet az alapító okirat vagy jelen szervezeti és működési szabályzat nem utal a közös képviselő (intéző bizottság) vagy a számvizsgáló bizottság hatáskörébe.

1.2. A közgyűlés működési rendje:

a., A közgyűlést a közös képviselő ( intéző bizottság elnöke ) hívja össze, a közgyűlésre valamennyi tulajdonostársat írásban kell meghívni.

b., A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés napirendjét. A közgyűlés csak a meghirdetett napirend tekintésében hozhat határozatot.

c., Sürgős esetet kivéve a meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt 8 nappal meg kell küldeni.

d. ., Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést minden év ................-ig.

e., Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányadnak több mint felével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös képviselő (intéző bizottság) nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak által megbízott személy a közgyűlést összehívhatja.

1.3. A közgyűlés határozatképessége és határozatai:

a., A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tulajdoni hányadnak több, mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak.

b., Ha a közgyűlés nem határozatképes, az újabb (megismételt) közgyűlést, a határozatképtelen közgyűlést követő 3 napnál későbbi, de legfeljebb 15 napon belüli időpontban az eredetivel azonos napirenddel meg kell tartani. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés meghívójában - az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel - is kitűzhető.

c., A megismételt közgyűlés a jelenlévők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes, ezt a körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni.

d., A közgyűlésen a tulajdonostársakat tulajdoni hányad szerint illeti meg a szavazati jog.

e., A közgyűlés határozatát a jelenlévő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg, ha jelen szervezeti és működési szabályzat ettől eltérően nem rendelkezik.

Egyéb szövegváltozat is szerepelhet az e., pont helyett, a törvény 28. ~ (1) bekezdése ugyanis lehetőséget ad az szmsz-nek ~ egyszerű szavazattöbbség általános szabályától való eltérésre. Itt tehát fel lehet sorolni azokat az eseteket, amikor ettől a szabálytól a tulajdonostársak el akarnak térni.

f. A közgyűlésen - a határozatot is tartalmazó - jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyűlésen elnöklő személy és két tulajdonostárs az aláírásával hitelesít.

g., A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról - a másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet.

h., A közgyűlési határozat úgy is meghozható, hogy a közös képviselőnek (intéző bizottság elnökének ) a felhívására az írásbeli határozati javaslatról - a számvizsgáló bizottság írásbeli véleményének ismeretében - a tulajdonostársak írásban szavaznak,

Az írásbeli szavazás szabályai:

Az írásbeli szavazólap nyomtatványon fel kell tüntetni:

 

- a közgyűlés időpontját és napirendi pontjait,

- a szó szerinti határozati javaslato(ka)t,

- a határozati javaslatokra adható lehetséges választ ( igen, nem, tartózkodom stb.),

- a szavazat leadásának helyét és módját.

A kitöltött és leadott szavazólap akkor érvényes, ha a fentieken kívül tartalmazza:

- a határozati javaslattal összefüggő egyértelmű választ ( aláhúzással, beikszelés- sel stb. )

- a kitöltés időpontját,

- a tulajdonostárs nevét.

A kitöltött szavazólapokat a szavazás leadásának határidejéig vissza kell juttatni a közös képviselőhöz ( intéző bizottsághoz ), aki megvizsgálja a szavazatok érvényességét, majd a szavazatokat összeszámlálja, végül az eredményről jegyzőkönyvet vesz fel, amit a számvizsgáló bizottság elnöke aláírásával hitelesít.

Az írásbeli szavazás hitelességét a számvizsgáló bizottság biztosítja, amelynek tagjai ellenőrzik a szavazatok számának helyességét, illetve azok érvényességét.

Az írásbeli szavazás eredményéről a közös képviselő írásban tájékoztatja a tulajdonostársakat.

Abban a társasházban, ahol nem működik számvizsgáló bizottság, a hitelesítésre három főből álló szavazat-számláló bizottság választandó.

1.4 A részközgyűlés:

a., A közgyűlés megtartásának sajátos módja az ún. részközgyűlések tartása. A részközgyűlések tartása nem zárja ki az 1.2. a., pontban körülírt közgyűlések megtartását.

b., A részközgyűlési körzetek az alábbiak szerint alakulnak:

1 ., I. épület, I. lépcsőház, I. emelet stb.

2., II. épület, II. lépcsőház, II. emelet stb. 3., stb.

Az egyes részközgyűlési közretek kialakítása a helyi sajátosságok figyelembevételével történik. Az szmsz megalkotói határozzák meg a körzetek határait, illetve art, hogy hány lakás

( albetét) tartozik egy-egy részközgyűlés hatálya alá.

c., A részközgyűléseket azonos napirenddel kell megtartani, és a szavazatokat össze kell számítani. A részközgyűlések határozatképességére, határozataira a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

d., A b., pontban megnevezett egyes részközgyűlések önálló döntési jogkörrel rendelkeznek a társasház egészétől elkülöníthető gazdálkodásuk tekintetében. Ennek megfelelően jogosultak:

- részköltségvetés elkészítésére,

- saját körzetük tekintetében a közös érdekeknek megfelelő önálló döntések hozatalára (pl. tetőjavítás, vízfogyasztás mérése stb.) és kivitelezésére.

Az egyes részközgyűlések által elfogadott részköltségvetések alapján kell összeállítani a társasház teljes költségvetését.

e., A részközgyűlések megbízottat delegálnak a közgyűlésre, aki képviseli az egyes részközgyűlési körzetek tulajdonosait. Az első (alakuló) részközgyűlésen kell megválasztani nyílt, szóbeli szavazással azt a személyt, aki megbízottként képviseli a körzet tulajdonosait, illetve azok döntését a közgyűlés előtt.

A megbízottak a közülésen:

- ismertetik az egyes részközgyűlések döntését az egyes körzetek elkülönített gazdálkodását illetően,

- a tulajdonosközösség egészét érintő kérdésekben összesítik a részközgyűlések szavazatait.

A részközgyűlések megbízottai a társasházat harmadik személyekkel szemben nem képviselhetik.

2. KÖZÖS KÉPVISELÓ ( INTÉZŐ BIZOTTSÁG}

2.1. A közös képviselő,(intéző bizottsági )jogállása és kötelezettségei:

a., A közös képviselőt ( intéző bizottság elnökét és tagjait ) a közgyűlés választja meg a tulajdonostársak közül, felmentése és díjazása is a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

b., A közös képviselő ( intéző bizottság) jogkörében eljárva köteles:

- a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és jelen szervezeti működési szabályzat rendelkezéseinek,

- minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartása és felújítása érdekében,

- közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, és érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit lásd jelzálogjoggal történő megterhelést szabályai! )

c., A közös képviselő ( intéző bizottság) évenként költségvetési javaslatot készít, amely tartalmazza:

- a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat költségnemenként,

- a tervezett fenntartási és felújítási munkákat, - a tulajdonostársak közös költséghez való hozzájárulásának összegét tulajdonostársanként.

d., A közös képviselő ( intéző bizottság ) éves elszámolást köteles készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

- a tervezett és tényleges kiadásokat költségnemenként és a közös költség megosztásának a szervezeti-működési szabályzatban megállapított szabálya szerinti bontásban, ezen belül a karbantartásokat az elvégzett munkák részletezésében,

- a tervezett és tényleges bevételeket források szerint,

- a fentiekben körülírt bevételek és kiadások különbségének záró egyenlegét a pénzkészletek kezelési helye szerint részletezve,

- a tárgyévhez tartozó, a közösség egészét terhelő kötelezettségeket.

- a közös költséghez való hozzájárulás eléírását és teljesítését tulajdonostársanként.

e., Ha a d., pontban megjelölt éves elszámolást a beszámoló közgyűlés elfogadja, a közös képviselő ( intéző bizottság ) tárgyévi ügykezelő tevékenységét jóváhagyja ( felmentvény ). A felmentvény nem jelenti az esetleges kártérítési igényről történő lemondást, illetve nem zárja ki annak későbbi érvényesítését.

f., A közös képviselő ( intéző bizottság elnöke ) minden hónap első hétfőjén 18tól 20 óráig fogadónapot tart a társasház irodájában, ahol a tulajdonostársak felkereshetik egyéni, illetve a társasház egészét érintő problémáikkal.

Az szmsz természetesen tetszőleges időpontot állapát meg a fogadónapra.

2.2. A közös képviselő (intéző bizottság) jogosítványai:

a., A közös képviselő ( intéző bizottság elnöke ) jogosult a közös költséghez való hozzájárulás befizetésével legalább féléves hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának jelzáloggal való megterhelésének elrendelésére a hátralék megfizetésének biztosítékául. Ez a rendelkezés az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okirat, amelyet a hátralékos tulajdonostárs részére a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével kell kézbesíteni.

Ennek keretében tájékoztatást kell adni arról, hogy keresettel élhet a bíróságnál és kérheti:

- a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség címén, akinek nyilvántartott jogát a bejegyzés sérti,

- bejegyzés törlését az az érdekelt, aki bizonyítja, hogy a bejegyzett jog elévült vagy megszűnt, illetőleg a nyilvántartott tény megváltozott,

- a bejegyzés kiigazítását, aki a téves bejegyzés folytán sérelmet szenvedett

A jelzálogjog bejegyzésével kapcsolatos egyéb szabályok:

- a bejegyzés elrendelése újabb, félévet meghaladó hátralékonként megismételhető,

- ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő ( intéző bizottság elnöke) a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt köteles kiadni.

b., A közös képviselő ( intéző bizottság elnöke } - a közgyűlés határozata alapján nyilvántartást vezet az alábbiakról:

- a tulajdonostársak lakcíme, az ingatlan-nyilvántartásban a természetes személy bárki által megtekinthető adata, illetőleg a jogi személy nyilvános adatai,

- a tulajdonosváltozás ténye (annak időpontja),

- a külön tulajdont bérlő személy adatai, amennyiben a közüzemi szolgáltatás díja a bérlőt terheli és ezzel kapcsolatban a tulajdonostársaknak helytállási kötelezettségük, van,

- a külön tulajdonban lakó személyek száma, amennyiben a közüzemi szolgáltatások díját a bentlakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani ( pl. vízdíj )

c., A közös képviselő ( intéző bizottság elnöke ) jogosult a beszámoló közgyűlés elé terjeszteni a féléves közös költség hátralékba került személy nevét, a hátralék összegét és ismertetni a hátralék rendezése tárgyában tett intézkedéseit.

d., A közös képviselő ( intéző bizottság elnöke ) jogosult a közösség képviseletének ellátására bíróság és más hatóság előtt. E jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan.

2.3. A közös kénviselő (intéző bizottság elnöke} tevékenységének ellátásával összefüggő kizárási szempontok:

Nem lehet közös képviselő ( intéző bizottság elnöke ) az a személy,

- akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett élethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,

- akit ilyen tevékenységtől jogerős bírói ítélettel eltiltottak - az eltiltó ítélet hatálya alatt,

- az az egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

2.4. A közös képviselő( intéző bizottság) és a számvizsgáló bizottság kapcsolata:

a., A közös képviselő ( intéző bizottság ) köteles a számvizsgáló bizottsággal együttműködni és részére a kért felvilágosítást megadni.

b., A közös képviselő ( intéző bizottság } nem köteles a számvizsgáló bizottság utasításai szerint eljárni, a számvizsgáló bizottság a közös képviselő ( intéző bizottság ) munkáját nem irányíthatja.

c., A számvizsgáló bizottság egyéb, a közös képviselővel ( intéző bizottsággal ) összefüggő jogosítványait a 3. fejezet tartalmazza.

d., A társasház ügyintézőinek megválasztásakor az összeférhetetlenségi szabályokra tekintettel kell lenni.

3. SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG

3.1. A számvizsgáló bizottság jogállása, összetétele:

a., A számvizsgáló bizottság ........ személyből álló testület, amelyet a közgyűlés a tulajdonostársak közül választ meg. A számvizsgáló bizottság munkájáról a közgyűlésnek köteles beszámolni.

b., A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét, döntéseit szavazattöbbséggel hozza.

c., A számvizsgáló bizottságot általános betekintési jog illeti meg a társasház irataiba.

3.2. A számvizsgáló bizottság hatásköre, jogosítványai:

3.2.1. A közgyűléssel összefüggő jogosítványai:

a., összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget,

b., véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást,

c., ellenőrzi a közgyűlés határozatainak végrehajtását.

3.2.2. A közös képviselővel (intéző bizottággal) összefüggő jogosítványai:

a., bármikor ellenőrizheti a közös képviselő ( intéző bizottság) ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát,

b., vizsgálatokat végezhet a közös képviselő ( intéző bizottság ) számviteli és pénzkezelési tevékenységével összefüggésben,

c., javaslatot tesz a közös képviselő ( intéző bizottság elnökének} és tagjainak díjazására.

3.2.3. Egyéb jogosítványai

a., írásbeli szavazás esetén valamennyi tulajdonostárshoz eljuttatja a határozati javaslat tekintetében fennálló írásbeli véleményét, illetve biztosítja az írásbeli szavazás tisztaságát,

 

b., véleményezi és ellenjegyzi a társasház ....................Ft összeghatár feletti számláit.

4. MŰSZAKI-GAZDASÁGI BIZOTTSÁG

4.1. A műszaki-gazdasági bizottság jogállása;

a., A műszaki-gazdasági bizottságot a közgyűlés a tulajdonostársak közül választja, a bizottság három főből áll. A bizottság tagjait lehetőség szerint a műszaki-gazdasági szakképzettséggel rendelkező tulajdonostársak közül kell választani a közös képviselő (intéző bizottság) javaslata alapján.

b., A bizottság javaslattevő jogkörrel rendelkezik a 4.2. pontban megjelölt feladatok vonatkozásában.

c., A bizottság napi munkakapcsolatban áll a közös képviselővel ( intéző bizottsággal ).

d., A bizottság munkájáról évente írásbeli tájékoztatást ad a tulajdonostársak részére.

4.2. A műszaki-gazdasági bizottság feladata:

a., A bizottság fő feladata a nagyobb { ..............Ft-ot meghaladó költségvetésű } felújítási munkák tervezésében, előkészítésében való részvétel. A bizottság részt vesz az éves terv karbantartási, javítási, felújítási munkáinak megtervezésében. b., A bizottság javaslattal él a közös képviselő ( intéző bizottság ) felé az egyes kivitelezési munkákra beérkezett árajánlatok kiválasztása vonatkozásában.

c., A bizottság figyelemmel kíséri a kivitelezési munkák menetét, ellenőrzi a tervek szerinti végrehajtást.

d., A bizottság szükség esetén - amennyiben a munkák várhatóan jelentős többletköltséggel járnak - értesíti a számvizsgáló bizottságot.

IV. TULAJDONI VISZONYOK

I., KÜLÖN TULAJDON

A tulajdonostársak külön tulajdona - különösen a birtoklás, használat, hasznosítás, valamint a hasznok szedésének és a rendelkezés jogára - tekintetében az alapító okirat rendelkezései az irányadóak.

2., KÖZÖS TULAJDON

a., Minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására, és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét.

b., A közgyűlés meghatározhatja a birtoklás, használat, hasznosítás módját. A közös tulajdon tárgyainak használatára vonatkozó speciális szabályokat jelen szervezeti és működési szabályzat l. számú melléklete (házirend ) tartalmazza.

c., A közös tulajdonú ingatlanrészekből a külön tulajdonú ingatlanrészek rendeltetésszerű használatának sérelme nélkül kizárólag használatba adható ingatlanrészek a közgyűlés többségi határozata alapján bérbeadás útján vagy más módon hasznosíthatók.

A bérbeadás útján történő hasznosítás esetén kötendő bérleti szerződés tartalmi és formai elemeit jelen szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza

d., Ha valamely közös tulajdonú ingatlanrész kizárólagos használata valamennyi tulajdonostárs részére tulajdoni hányadának megfelelő mértékben biztosítható, akkor azzal összefüggésben használati díj fizetési kötelezettség nem köthető ki.

e., A közös tulajdonú ingatlanrészeken tilos olyan változtatást elvégezni, amely a külön tulajdonú ingatlan, vagy más közös tulajdonú ingatlanrész állagát sértené.

f., A közös tulajdonú ingatlanrészekkel kapcsolatos ügyeket - a kötelezettségek teljesítését és a jogok gyakorlását, valamint az egyéb feladatok elvégzését - a közös képviselő intézi.

g., A közös tulajdonba tartozó épületrészek. berendezések, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek fenntartásának és felújításának költsége a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terheli, kivételt képeznek az önálló mellékvízmérővel rendelkező tulajdonosok,

Az szmsz rendelkezhet másképpen is a közös költség viselésének módjáról. Az önálló mellékvízmérővel rendelkező tulajdonosok esetében meg kell az szmszben határozni, hogy milyen arányban járuljanak hozzá a közös vízhasználat költségeihez, az esetleges csőtörés okozta károkhoz.

Az szmsz rendelkezhet úgy is, hogy a bentlakók száma határozza meg a vízdíj mértékét, amennyiben a tulajdonosok nem rendelkeznek mellékvízmérővel.

h., A közgyűlés által, az f., pont alapján megállapított közös költséget minden tulajdonostárs tartozik a tárgyhónap első napjáig befizetni a társasház számlájára

A befizetés módjai:

- a társasház által rendelkezésre bocsátott készpénz-befizetési csekkel bármelyik OTP fiókban, vagy

- OTP átutalási betétszámla formájában.

i., Amennyiben valamelyik tulajdonostárs késedelembe esik a közös költség fizetésével, a közös képviselő ( intéző bizottság ) az alábbi intézkedések megtételére jogosult:

- kéthavi elmaradás esetén szóbeli felszólítás,

- hathavi elmaradás esetén jelzálog bejegyzés iránti intézkedés jelen szervezeti és működési szabályzat III/ 2.2,1/a., pontja szerint.

j., A közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk szerint felelnek az egyszerű ( sortartásos ) kezesség szabályai szerint, felelősségük nem lehet egyetemleges.

Harmadik személyekkel szemben fennálló tartozása esetén ez az alábbiakat jelenti:

- a társasház tartozik megfizetni a követelt összeget, tekintet nélkül arra, hogy a hátralék vonatkozásában megállapítható-e valamelyik tulajdonostárs felelőssége,

- amennyiben a társasház nem rendelkezik az összeggel, az egyes tulajdonostársak lépnek helyébe,

- a harmadik személy kielégítése után kerülhet sor a belső elszámolásra, amelynek keretében a hátralékos tulajdonostárssal szemben a többiek kielégíthetik az esetleges többletbefizetésből eredő igényeiket.

V. A TÁRSASHÁZZAL SZERZŐDÉSES VISZONYBAN ÁLLA SZEMÉLYEK

a., A társasház megbízási szerződést köt a közös képviselet ellátásával megbízott természetes személlyel vagy gazdálkodó szervezettel ( egyéni vállalkozóval )

Amennyiben nem intéző bigottság működik a társasházban.

b., A társasház munkaszerződés ( megbízási szerződés ) keretében foglalkoztatja az alábbi személyeket:

- gondnok,

- takarító stb.

Az a., és b., pontban megjelölt alanyokkal kötendő szerződések tartalmi és formai elemeit

( munkaköri leírásait) jelen szervezeti és működési szabályzat 3. és 4. számú melléklete tartalmazza.

VI. A BANKSZÁMLA FELETTI RENDELKEZÉSI JOG

A közgyűlés felhatalmazza a közös képviselőt (intéző bizottság elnökét), hogy a társasház bankszámlája feletti rendelkezési jogot egyedüli aláíróként gyakorolja.

VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

 

a., Jelen szervezeti és működési szabályzatot az alapító okiratot aláíró tulajdonostársakból álló közgyűlés állapította meg legalább kétharmados szavazattöbbségű határozatával, módosítására is ez a rendelkezést kell alkalmazni. A szabályzat az ingatlan-nyilvántartási iratok részét képezi.

b., A szervezeti-működési szabályzat rendelkezései a társasház mindenkori tulajdonosaira kiterjednek.

c., A szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az alapító okirat rendelkezései az irányadók.