Menu Content/Inhalt
Kezdőlap
KIP módszer PDF

A Komplex Instrukciós Program olyan tanítási módszer, mely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog.

• Az osztályon belüli státuszbeli problémák már az iskola kezdő szakaszában felismerhetőkké és kezelhetőkké válnak.

• A csoportfoglalkozások alatt a heterogén összetételű osztályokban a speciális instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül lehetőség nyílik a tanulóknak az együttműködési normákra történő felkészítésére.

• Sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt megbúvó képességek kibontakoztatása.

A Komplex Instrukció Programnak három fő jellemzője van:

·         A többféle képességet felszínre hozó tananyag összeállításánál elsődleges cél a tanulók magasabb szintű gondolkodásának előmozdítása egy központi téma, egy alapvető kérdés köré szervezett csoportmunka segítségével. A nyitott végű, több megoldást kínáló feladatok biztosítják a tanulók egymástól független, kreatív gondolkodását, problémamegoldó képességének fejlesztését.

·         A speciális munkaszervezés lehetőséget ad a pedagógusnak arra, hogy a feladatok sikeres végrehajtása érdekében megtanítsa a gyerekeket a csoporton belüli együttműködési normákra, a munkában a meghatározott szerepek elsajátítására. A tanárnak az óra során alkalma nyílik a csoport egésze és a csoporttagok egyedi munkájának követésére, és az osztályon belüli hierarchikus rendnek a megváltoztatására, mely alapjában véve felelős a csoporton belüli egyenlőtlenség kialakulásáért. 

·         Ahhoz, hogy minden tanuló számára biztosított legyen a tanulásban történő előmenetel, a tanárnak meg kell tanulnia a diákok között kialakult státusproblémák kezelését. Tudjuk, hogy a csoportmunka során a tanulók nem egyenlő mértékben vesznek részt a munkában, és emiatt a tanulásban való részvétel is egyenlőtlen lesz. A KIP eddigi kutatási eredményei azt támasztják alá, hogy minél többet beszélget és dolgozik együtt a csoport, annál többet tanulnak a gyerekek.

 

 Célkitűzések

Nevelési célok (erősítendő képességek, viselkedésformák):

- kapcsolatteremtés, empátia, együttműködés

- a szabályok szükségessége, betartása, megváltoztatása

- a megegyezések kialakítása és betartása

- fegyelmezettség, rendszeretet

- kudarctűrés, türelem

- sikerorientáltság, talpraesettség

- szociabilitás, udvariasság

- merészség, kockázatvállalás és megfontoltság 

- kitartás, elszántság, célorientáltság

- határozottság, a felelősség vállalása

- nyerő és vesztő helyzetek

 

Fejlesztendő szellemi és pszichikai képességek:

- lényeglátás-lényegkiemelés, rendszerszemlélet

- összpontosítás, tartós figyelem

- logikus gondolkodás

- intuíció (sejtés), kreativitás

- emlékezet, elmélyedés

- képzelet, absztrakció

- önállóság

- analitikus gondolkodás

 

Fejlesztendő készségek:

- lényegre törő fogalmazás

- szövegelemzés-szövegértés

- térszemlélet

- „köbözés-becslés”

- kategorizálás, csoportosítás, rendszerezés

- alternatíva-felmérés, véleményalkotás, döntés

- tájékozódás (lenn-fenn, jobbra-balra, kint-bent, balra mellette, … „kályhaválasztás”)

- térképhasználat –navigálás-

- viszonyítás (kicsi-nagy, kevés-több-sok, relativitás)

- alkudozás-vitázás-érvelés (előny-, hátrány- értékelés)

 

Kedvező feltételek teremtése az alábbi követelmények számára:

- önálló ítéletalkotásra nevelés

- algoritmusok alkotása és alkalmazása

- a felfedezés örömének a ,,felfedezése”

- életkori sajátosságok figyelembevétele

- képességek szerinti differenciálás

- integrálás: ,,mindenki jó valamiben”

- gyakorlat-orientáltság : a próbálgatás fontossága

- nyílt végű feladatok

- divergens, féldivergens problémák, feladatok

- ,,ráérősebb” munkatempó

- a problémák többoldalú megközelítése

- barkácsolás, modellezés

- ,,ha csinálom, akkor tudom” elv alkalmazása

- a tervkészítés fontossága

- szoros kapcsolat a különböző tantárgyak között

- számítógépes alkalmazások

- az  alkotó gondolkodás: ,,… az emberi szellemi tevékenység lényege nem algoritmu-

sok végrehajtása, hanem algoritmusok alkotása.” (Lovász László)