A Komplex Instrukciós Program olyan tanítási módszer, mely lehetővé teszi a tanárok számára a magas szintű csoportmunka szervezését olyan osztályokban, ahol a tanulók közötti tudásbeli különbség és kifejezőkészség tág határok között mozog. • Az osztályon belüli státuszbeli problémák már az iskola kezdő szakaszában felismerhetőkké és kezelhetőkké válnak. • A csoportfoglalkozások alatt a heterogén összetételű osztályokban a speciális instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül lehetőség nyílik a tanulóknak az együttműködési normákra történő felkészítésére. • Sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt megbúvó képességek kibontakoztatása. A Komplex Instrukció Programnak három fő jellemzője van: · A többféle képességet felszínre hozó tananyag összeállításánál elsődleges cél a tanulók magasabb szintű gondolkodásának előmozdítása egy központi téma, egy alapvető kérdés köré szervezett csoportmunka segítségével. A nyitott végű, több megoldást kínáló feladatok biztosítják a tanulók egymástól független, kreatív gondolkodását, problémamegoldó képességének fejlesztését. · A speciális munkaszervezés lehetőséget ad a pedagógusnak arra, hogy a feladatok sikeres végrehajtása érdekében megtanítsa a gyerekeket a csoporton belüli együttműködési normákra, a munkában a meghatározott szerepek elsajátítására. A tanárnak az óra során alkalma nyílik a csoport egésze és a csoporttagok egyedi munkájának követésére, és az osztályon belüli hierarchikus rendnek a megváltoztatására, mely alapjában véve felelős a csoporton belüli egyenlőtlenség kialakulásáért. · Ahhoz, hogy minden tanuló számára biztosított legyen a tanulásban történő előmenetel, a tanárnak meg kell tanulnia a diákok között kialakult státusproblémák kezelését. Tudjuk, hogy a csoportmunka során a tanulók nem egyenlő mértékben vesznek részt a munkában, és emiatt a tanulásban való részvétel is egyenlőtlen lesz. A KIP eddigi kutatási eredményei azt támasztják alá, hogy minél többet beszélget és dolgozik együtt a csoport, annál többet tanulnak a gyerekek. Célkitűzések Nevelési célok (erősítendő képességek, viselkedésformák): - kapcsolatteremtés, empátia, együttműködés - a szabályok szükségessége, betartása, megváltoztatása - a megegyezések kialakítása és betartása - fegyelmezettség, rendszeretet - kudarctűrés, türelem - sikerorientáltság, talpraesettség - szociabilitás, udvariasság - merészség, kockázatvállalás és megfontoltság - kitartás, elszántság, célorientáltság - határozottság, a felelősség vállalása - nyerő és vesztő helyzetek Fejlesztendő szellemi és pszichikai képességek: - lényeglátás-lényegkiemelés, rendszerszemlélet - összpontosítás, tartós figyelem - logikus gondolkodás - intuíció (sejtés), kreativitás - emlékezet, elmélyedés - képzelet, absztrakció - önállóság - analitikus gondolkodás Fejlesztendő készségek: - lényegre törő fogalmazás - szövegelemzés-szövegértés - térszemlélet - „köbözés-becslés” - kategorizálás, csoportosítás, rendszerezés - alternatíva-felmérés, véleményalkotás, döntés - tájékozódás (lenn-fenn, jobbra-balra, kint-bent, balra mellette, … „kályhaválasztás”) - térképhasználat –navigálás- - viszonyítás (kicsi-nagy, kevés-több-sok, relativitás) - alkudozás-vitázás-érvelés (előny-, hátrány- értékelés) Kedvező feltételek teremtése az alábbi követelmények számára: - önálló ítéletalkotásra nevelés - algoritmusok alkotása és alkalmazása - a felfedezés örömének a ,,felfedezése” - életkori sajátosságok figyelembevétele - képességek szerinti differenciálás - integrálás: ,,mindenki jó valamiben” - gyakorlat-orientáltság : a próbálgatás fontossága - nyílt végű feladatok - divergens, féldivergens problémák, feladatok - ,,ráérősebb” munkatempó - a problémák többoldalú megközelítése - barkácsolás, modellezés - ,,ha csinálom, akkor tudom” elv alkalmazása - a tervkészítés fontossága - szoros kapcsolat a különböző tantárgyak között - számítógépes alkalmazások - az alkotó gondolkodás: ,,… az emberi szellemi tevékenység lényege nem algoritmu- sok végrehajtása, hanem algoritmusok alkotása.” (Lovász László)
|