|
BB801117 írta:
Sziasztok!
Ahogy ígértem jelentkezem,mivel túl vagyok a műtéten és már otthon lábadozom! A behorpadásom méreteit rosszul írtam a múltkor.Nem 3X6x3cm-es,hanem 10x5x3-as volt(hossz,szél,magas)! Elég kemény,főleg 28 évesen! A műtét (ami okt 13.-án volt,és már okt 17.-én haza is engedtek) után kiderült hogy 2 lemezt kaptam!Gondolom már a korom miatt mivel 28 vagyok és a csontjaim már lassan teljesen kivannak fejlődve,szinte már meszesek,és hogy megtartsák a bordákat és a szegycsontot! Meg ez a 10x5x3-as deformitás elég nagynak tünt (a műtött doktor szerint állítólag a szívemet a bordák elnyomták egy kicsit)! Mivel írtátok hogy a köhögés és a tüsszentés az egy nagyon szar dolog, probáltam idáig kivédeni,és folyamatosan probálom ezek után is kivédeni minden olyan dolgot, ami fájdalmat okozhatna,mint pld:félrenyelés,megfázás,lefekvés,felkelés!! Mikor eszek,iszok odafigyelek,és lassan teszem ezt! Megfázás ellen, meg már a kórházi kezelés óta folyamatosan tömöm magamba a C vitaminokat,és rengeteg folyadékot, főleg teát iszok,amitől már szinte rosszul vagyok,de szerintem ennyi belefér! Az orrfújás az néha jól esik,és tényleg melkasizom erősítő,de azzal is csínjául bánok! Tüsszenteni eddig egyszer sem sikerült még hála az istennek! A lefekvés az még megy valahogy,de a felkelés,na az egy kicsit még gázos,de most már alakulgat(Csúszva,mászva)Smile! Holnap azaz okt. 22-én megyek varratszedésre,ezek után remélem valamivel jobb lesz, mert rettenetesen nyomja a mellkasomat a két db fémlemez!Mind az oldalaimat,és a szegycsontomat! Mind a fekvés,mind az ülés,mind a mozgás rettenetesen rossz,főleg az éjszakai alvás -HÚÚÚÚ az Iszonyú most,nem kívánom senkinek sem-! Most kb. 4-5ször biztos hogy felkelek,de remélem a későbbiekben ez megfog szünni! Hozzátéve aki már ennyi ídős mint én az számítson Nagy fájdalmakra,gondolom főleg az elején, mert a múltkor annyira fájt hajnalban a szegycsontomnál (mivel gondolom belül gyógyúl,és a fekvés miatt minden nyomás odaösszpontosult a szegycsontomra) hogy sírtam miatta vagy 20 percig ülve, ami útán valamivel jobb lett,és visszatudtam aludni! Folyamatosan probálom magamat nem elhagyni! Nagyon nehéz de muszály!(Megyek ide-oda a lakásban,pakolászok,mosogatok,takarítgatok,zenéthalgatok,stb., ha meg nagyon fáj,és elfáradok,akkor kicsit lefekszem és pihenek!A napokban kezdtem ell kint a szabadban sétálni! És probálok nem a fájdalomra gondolni,hanem mindig valami másra! Fájdalomcsillapítóként cataflam 50mg-os drazsét írtak fel,6 óránként lehet 1-et bevenni de én csak lefekvéskor, és csak akkor veszek be ha tényleg nagyon fáj,mivel a gyomromat sem akarom tönkretenni!
Így útólag belegondolva azt hiszem megérte,mivel már a műtéten túl vagyok és az első héten is, de 28 évesen mégegyszer nem vágnék bele,mivel az orvos, aki műtött azt mondta hogy ilyenkorban a szegycsontnál már vágni szoktak, de ő most ezt elhagyta mivel hogy néznék ki a szegycsontomnál egy heggel,és lehet hogy nem is lenne egyenes! Az eredmény meg jelenleg olyan hogy van,vagyis maradt egy nagyon kis behorpadás mivel már annyira meszesek a szegycsontnál a hozzá kapaszkodó bordacsontok,vagyis annyira bevannak álva hogy van egy kis mélyedés de az nagyon sok férfi embernél látható, és az a mélyedés nincs még 1 cm-es sem! Tehát számomra a műtét a sok-sok fájdalom ellenére eddig megérte,de mégegyszer 28 évesen nem vágnék bele! Mindenkinek azt mondom tanácsként hogy amíg nem múlt el úgy 25 éves,az csináltassa meg!! Főleg az eredményért érdemes!A Fájdalmat meg válalni kell,és elkell viselni!Valamit-Valamiért! Ha kicsit jobban leszek az egész történetet leírom hogy hogy jutottam ell önállóan egyedül belevágva a műtétig, és amit tapasztalok azt meg megosztom veletek!! És köszönöm a biztató szavakat amiket nyújtottatok! Akinek van ideje az ossza meg az első 1-2, és az útánna következő 3-6 hét alatt szerzett élményeit és tapasztalatait! Előre is köszönöm!
Üdv:Barnus
|