http://www.pectusexcavatum.atw.hu/

Jorge írta:

Még néhány éve voltam sorozáson, s a katonaorvos küldött el vizsgálatokra a Korányiba. Már akkor javasolták a csontelváltozás műtéti korrekcióját, de azidőben a Ravich-féle műtét létezett, amit nem mertem vállalni... Múlt ősszel vetődött fel bennem a műtét lehetősége ismét, és mivel az interneten olvastam Nuss módszeréről, ezért úgy döntöttem belevágok.

Milyen volt műtét után? Közvetlenül? Nem túl felemelő, napokig csak fájdalomcsillapító injekciókkal bírtam ki (reggel, esti adagokban). Idehaza az első pár hét volt rossz, amíg a varratokat ki nem szedték, meg utána is a sebek igencsak fájtak, plusz az izomfájdalmak.

A jövővel kapcsolatban sokmindent nem mondtak, úsznom kell majd, újra megerősödni, és elvileg három hónap kimélőbb életmód után vissza lehet térni a normális kerékvágásba. Elvileg persze. Hátulütő? Ha nem kíméled magad, és esetleg elmozdul a beléd ültetett lemez... Én ettől féltem leginkább, amikor buszon voltam, rossz mozdulatot tettem, vagy köhögtem, de talán túlzásba is vittem az aggódást ezen a téren.

Én azért a helyedben legalább néhány vizsgálatot megcsinálnék, légzésfunkció, mellkas CT, EKG. Nehogy aztán ott maradj egy ilyen rosszullét után... Nyílván a munka, a megélhetés nagyon fontos, de azért az egészségünk áll az első helyen. Vagy inkább álljon.
_________________
Pectus excavatum műtéti korrekcióm volt Nuss-eljárással 2006. 03. 22.-én.

hajnici írta:

Üdv mindenkinek!

2005. júliusában estem át a Nuss-féle műtéten, ekkor 16 éves voltam. Pozitív tapasztalataim vannak: bár ez volt életem legrosszabb nyáriszünete, azért így utólag nem bántam meg. Igaz, hogy az én esetemben nem alakult ki annyira súlyos elváltozás, mégis azóta szívesebben nézek tükörbe, jobban érzem magam a bőrömben. Bár egy kis üröm is van az örömben: egy kisebb orvosi hiba miatt a bal oldalamon kilátszik a beültetett lemez vége, és ha szűk felsőt viselek, gonoszul domborodik ki alóla... De ez ugyebár normális esetben nincs ott, ne féljetek, kedves sorstársak!
Minden műtét előtt álló személynek sok bátorságot és kitartást kívánok!
Sziasztok: Hajni Smile

Jogre írta:

Nálam a jobb oldalon van pár miliméterrel kintebb, de nem vészes. Nálad mikor szűntek a fájdalmak végképp?

hajnici írta:

Kb. 5 hónapig szedtem fájdalomcsillapítókat, persze az idő előrehaladtával egyre ritkábban, volt, hogy csak 3-4 naponta volt rá szükség. Néha, ha rosszul fekszem alvás közben, még jelentkezni szokott kisebb fájdalom, de ez már semmiség ahhoz képest, hogy milyen volt! Meg hát a megszokás... ki lehet bírni

Dorina írta:

Sziasztok!

Örömmel látom, hogy többen is átestetek ilyen beavatkozáson, ezek szerint túl lehet élni...
Én 25 éves vagyok. 16 évesen eszméltem, hogy vmi nincs rendben velem, utánanéztem, hogy mi is lehet ez a "lyuk" és miért áll ki nagyon bal oldalon a bordám. Kivertem otthon a balhét, hogy túl késő, ezt 10 éves korban szokták műteni, hogyhogy nem látták a szüleim, hogy nem vagyok ok. 17 évesen túlkorosként még elvállaltak volna a Heim Pál Kórházban, de a kivizsgálások után anyám nem engedélyezte. Ment a harc, utáltam őket. Kivoltam lelkileg és kitaláltam, hogy a fiúkkal sem lesz így rendben a dolog. SOHA EGY FIÚ SEM említette meg!! Nézegették, de én voltam a lényeg. Írom ezt azoknak, akik nem mernek strandra menni vagy félnek a partner véleményétől. Lányként nekem annyi szerencsém van, hogy a melleim azért palástolják némiképp a problémát, de a bordám akkor is idétlen, gondoltam. Elfogadtam, sőt! Megmutatom bárkinek, nem vagyok frusztrált,hisz ez legyen a legnagyobb hibám! Így sokkal mélyebb a dekoltázsom! De ami miatt újra nekiláttam a témának,az az, hogy mostanában fáj a hátam,és egy orvos közölte, hogy nem ártana újra megvizsgáltatnom magam 7 év után, mégha el is fogadtam, mert ha terhes leszek, nem lesz elég hely a tüdőmnek, hisz csak 10 cm van a szegycsontom és a gerincem között. Ez eleinte csak abban okozott gondot, hogy a heti 3 edzést alig bírtam tüdővel. Arról nem is beszélve, hogy enyhén már a tartásom is hanyag, mert így kapok cak rendesen levegőt. Ma rátok találtam. Nagyon megörültem, de meg is ijedtem. Ez egy nagy műtét és 3 hónap. Ősszel kés alá fekszem, mert írtátok, hogy 26 évesen sem volt késő. Nagyon félek, már most. Annyi lenne csak a kérésem, hogy vki küldjön képet,akit már megműtöttek, ha nem szégyellős, mert én már ott tartok, hogy esztétikailag nem zavar, csak kezdek egészségileg romlani...

Jorge írta:

Dorina: Azért a Nuss-féle műtét már nem számít nagy műtétnek. A Ravich a nagy. De az eléggé. Találkoztam egy velem egyidős sráccal a kórházban, akinek ilyen műtéte volt, mert tyúkmelle és tölcsérmelle volt egyszerre. Iszonyat ritka. Na ő megszenvedte a dolgot, hozzá képest amin én átmegyek, átmentem, semmiség.

Az én fémlemezemet a gyermekklinikán szabták testre, Dénes András doktor úr, ő említette nekem, hogy a Nuss-műtétet 30 éves korig csinálják.

Félned nem kell. Bár én roppant feszült voltam a műtét előtti délutánon, de estére kaptam nyugtatót (soha nem vettem magamhoz ilyesmit azelőtt), így rendkívül jól aludtam, és másnap reggel is teljesen jókedvűen gurultam a műtőbe, kb. mintha a parkba mentem volna sétálni. Smile

A rehabilitáció viszont valóban hosszú.

PS: Igen, most már néha én sem veszek be naponta fájdalomcsillapítót. Te miket kaptál? Én az első néhány hétben Contramal+Diclofenac kombinációval nyomtam, azután csak Diclofenac. Mondjuk a Contramal-ból én nem sokat éreztem, ahhoz képest, hogy nem egy gyenge fájdalomcsillapító.

Hason, oldalt mennyi idő után tudtál feküdni? Én így finoman próbálok pár perceket megmaradni hason, de nem túl kellemes érzés.

hajnici írta:

Itthonra Cataflamot kaptam, hogy ott a kórházban mivel tömtek, azt már nem tudom... Smile egyébként egy hétig voltam benntartva a kórházban.

Sokáig én is csak háton mertem aludni, féltem a fájdalomtól meg attól, hátha elmozdul a lemez. Azóta is legszívesebben így fekszem, csak néha fordulok hasra, ezt úgy 4-5 hónappal a műtét után mertem először kipróbálni, de egy idő után nagyon kényelmetlen.
A bal oldalamon nem tudok feküdni a kiálló lemezvég miatt, a jobbon egy darabig kényelmes.
Dorina, szerintem jól tetted, hogy elhatároztad magad a műtétre! A terhesség-dologról nekem is beszéltek. Egyébként lehet találni képeket is a neten, már én is nézegettem őket.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése

Dorina írta:

Sziasztok!

Köszönöm, hogy reagáltatok a hozzászólásomra, nagyon jól esett. Még annyit szeretnék kérni, hogy írjátok meg, légyszi, hogy merre induljak, melyik kórházba, esetleg konkrétan orvoshoz kell fordulni konzultációra?

Jogre írta:

Hajninál nem tudom, hogy zajlott, és merre műtötték. É.anyám a korányiban dolgozott, ezért ott sok embert ismertünk, meg ez volt a legközelebb a lakhelyemhez, így ide mentünk el. Ajánlottak egy sebészorvost, akihez kértünk időpontot, megnézett, majd meghatározta, mikor feküdjek be. Nálam a vizsgálat és a befekvés között eltelt két hónap, annyira telített a sebészeti osztály.

pippi írta:

sziasztok

Egy 26 évessrác vagyok cipész mellkassal. Tavaly megmütöttek volna de 6 dokiból 5 azt mondta nem kel. Rndszeresen sportoltam :yurtam stb. soha nem foglalkoztam a mellkasommal, mára már nem telik gy el nap ne nézzném meg a mellkasom Azt szeretném kérdezni,hogy hova kell fordulni egyi idösen , hogy a Nuss féle modszert megismerjem s hol mütenek.Mert ahol engem akartak ott csak a másik félével mütenek, s hogy mik a rizikoi a mütétnek.
Elöre is köszönöm

PG