http://www.pectusexcavatum.atw.hu/

Pár napja munkahely küldött orvosi vizsgálatra, és ott felmerült, és az asszisztens ismeri is a dokit, azt mondta hogy kb 30 beteget tud akit műtött és mind tökéletes lett, amellett hogy külföldön is tanult és hogy nagy szerencséje van Magyarországnak hogy egy ilyen orvos itt maradt. Ez mondjuk elég megnyugtató volt, de aztán persze vannak emberek akik jönnek az ellen példával hogy hány orvosra mondták már, most nem személy szerint erre hanem másra hogy milyen jó aztán mégis hibázott. Nehéz döntés ez nagyon. De a doki is azt mondta hogy sosem fordult elő még soha semmilyen komplikáció, de ettől független félek kicsit az egész műtétes dologtól, de szeretnék már változást.

A műtét komplikáltabb a szokásosaknál (leeresztik a fél tüdőt műtét alatt stb.), és kellemetlenségekkel is jár. Én tölcsérmellkasos rémtörténeteket nem hallottam, de mindenképpen rutinos orvoshoz kell menni (akiket itt a fórumon emlegetünk). De ezt a döntést neked kell meghoznod. Nekünk kicsit rögösebb az út, mint az "egészséges" embereknek. Ha minden jól sikerül, akkor az eredmény szép lesz, de ez kockázattal jár.

Hát rutinja van, több mint 5000 műtétet végzett már, és tüdő rákkal meg stb.-vel is műtött embereket, szóval tapasztalat van. Csak nálam az a baj hogy nem is elég a nuss féle műtét, vagyis hát azzal nem lenne olyan szép eredmény, hanem kell eltávolítani bordaporcokat is stb. és kicsit tartok az egésztől. Nem is a műtéttel kapcsolatban hallottam horror sztorikat, hanem a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban. Nagymamám amiatt halt meg, kb. 10 éve apukám is majdnem, de szerencsére ő felépült, pedig sokkal kisebb műtétekkel voltak.

Ezt nem tudom hol hallottad, de eszük ágában sincs leereszteni a tüdőt. Sajnos néha előfordul a műtét következtében kialakuló légmell, de ezt egy két nap alatt helyrehozzák.

G.

Az aneszteziológustól. Elmagyarázta, hogy mesterséges légmellet csinálnak műtét alatt, különben nem látnának semmit. Előre mondták, hogy majd kell fújom pipát (kellett is), hogy rendesen visszatapadjon a tüdő helyére. Ezek szerint Pesten ez nincs? Ezt jó lett volna előre tudni, most már mindegy.

Na voltam dokinál, megnézte a CT felvételeket. Azt mondta hogy lényegében csinálhatnánk a nussal, de 2 lemezre lenne szükség úgy 3-4 évig és nem garantálja a sikert hogy kivétel utána úgy fog maradni, mivel jobb oldalt túl növekedtek kicsit a bordaporcok így elcsavarodott a szegycsont, a ravitch féle műtéttel azt mondta hogy szinte biztos a siker mivel a felesleges részek ellennének távolítva. Őszintén nekem minden érv jobban a ravitch mellett van kivéve az hogy lenne egy jó nagy vágás a mellkasomon, ez az ami elijeszt. Belső szervi problémákat nem okoz egyáltalán, csak esztétikai, szóval nem tudom mit tegyek. Nuss valamennyire korrigálná de nem olyan szépre, több évig bent a lemezek és nem is biztos a siker, ravitchal szinte teljesen biztos a siker csak fél évig lenne egy tartó lemez hogy jól forrjon össze csak hát ugye egy nagy műtéti heg. Ti mit választanátok?

Ez pontosan így van, ahogy írtad. Végülis a mellkas felvágásával és az endoszkópos eszközök (fémlemez) bevezetésével alapból létrejön a légmell, hiszen a mellkas meg lett nyitva. Normál esetben (pl baleset) ez a tüdő összeesésével jár, viszont egy műtét alatt a lélegeztetőgép pozitív nyomása nem engedi a tüdőt összeesni. Sőt, egyes endoszkópos műtéteknél az emberi szervezetre semleges gázzal még "fel is fújják" az embert, hogy több hely legyen odabent és jobban lásson az orvos.
Szóval valóban jól tudtad ezt a részét, csak a tüdő leengedése itt nem célszerű.
Egyébként nekem is volt légmellem a műtét után és én is fulyogattam egy gumikesztyűt egy szívószálon keresztül és egy napig be volt csövezve a mellkasom, hogy kiszívják a bent rekedt levegőt. (Ez egyébként gyakori velejárója a mellkasműtéteknek)

G.

Sziasztok!
13-án hétfőn én is átestem Nuss-féle műtéten. Dr. Kocsis Ákos műtött az Országos Onkológiai Intézetben. Ma már itthonról írok. Igazából sok újat nem tudok írni annak, aki végigolvasta a fórumot. Személyes tapasztalataim vannak viszont. Kocsis Ákosról, ill. a nővérekről csak pozitívan tudok nyilatkozni, egyetlen egy éjszakás nővért leszámítva, aki a műtét utáni első éjszakán foglalkozott velem. Mivel nálam nem alkalmazták ezt a gerincbe adandó érzéstelenítést, így elég nagy fájdalmaim voltak az első 48 órában (és ezt csak tetézte a gyakorlatilag mozdulatlanság). Az említett ápolónő pedig arra hivatkozva, hogy csak 6 óránként adhat fájdalomcsillapítót és egyébként is alacsony a vérnyomásom és majd küzdhet azzal, hogy felmenjen, nem adott semmit! hajnal 2 volt és minden lélegzetnél feszült a mellkasom, nem tudtam elég levegőt venni (mondjuk ezért kaptam ilyen oxigéncsövet ami az orrlyukamba pumpál levegőt - kellett is) és mindeközben minimálisan tudtam mozogni csak. Végül addig nyomogattam a csengőt, míg 2 óra múlva kaptam injekciót, tudtam aludni pár órát, de reggel kezdődött előröl. Másnap megtudtam, hogy ilyen nincs, jogom van a fájdalomcsillapítóhoz, de utána már nem találkoztam azzal a nővérrel, a többiek pedig nagyon készségesek és kedvesek voltak, nekik nagy köszönet innen is!
Második napon még csak felülni tudtam, harmadik napon viszont sikerült végigcsinálni a gyógytornásszal a gyakorlatokat és este már az épületet is körbe tudtam sétálni. Innentől már egyszerűbb volt, nem kellett az ágyban dekkolnom annyit, kevesebbet fájt a hátam, negyedik naptól már csak bogyókat kaptam, azt is inkább csak estére vettem be a hátamra.
Az eredmény jobb lett, mint vártam. Ugye nekem is kiálltak alul a bordáim, azt hittem ez nagyjából marad is, de nem(!), olyan gyönyörűek lettek, hogy csak egy ilyen szempontból egészséges barátom reakciójával tudnám jellemezni: leeső állal csak ennyit mondott, miután megmutattam: "G**i, ez jobb, mint az enyém!"
Ha bárkinek bármi kérdése lenne szívesen válaszolok itt a fórumon is, de kérdezhettek privátban, emailben is. Napi 1x általában azért felnézek, ha vagyok gépközelben.

Tud ez a Kocsis Doki....

Nekem szeptember 26.-án lesz az öt éves évfordulóm. Ezen a napon mindig felmegyek a Korányiba és végigsétálom az épületeket, meg a kertet, ahol a műtét napján jártam és emlékezem arra a bizonyos napra, ami megváltoztatta az életemet....

G.

Sziasztok!
Lenne egy kérdésem azokhoz, akik már átestek Nuss műtéten:
Az operáció előtt, mikor nagy levegőt vettem a bordáim vízszintesen ugye eltávolodtak egymástól, ahogy a tüdő tágult. Most a fém összefogja őket és nemigazán tudok olyan mély levegőt venni, mint azelőtt. Ez már a kivételig így is marad? Ez azért eléggé kellemetlen.