Teljesen megértelek Thommy, nekem is rengetek rossz tapasztalatom volt mind orvosi, mint nővéri szinten. És teljesen jogosan akadsz ki, amikor azt mondod emberekről van szó és emeld fel a szavad, ha valami nem tetszik. Én a múltkor az aneszteziológust viselkedése miatt bepanaszoltam (az előzetes vizsgálatnál 10 percig váratott félmezetenül fekve, míg ő magán telefonált, aztán megelégeltem és felálltam. Majd mondtam, hogy szeretnék a dokival beszélni, mielőtt bármit beadnának nekem, mert nem tetszik az ahol vágni szeretne az orvos. Erre ő meg lehordott, hogy mit képzelek magamról, hogy ilyenkor akarok beszélni az orvossal, na erre kijött belőlem a jogász (is)... a tájékoztatáshoz való jog...stb) és persze nekem lett végül igazam

. Én úgy vagyok vele, hogy az emberi méltóságunkat azért megtarthatjuk, még kórházban is!
A fájdalomcsillapítást egyénileg szabják meg. Én nem szeretnék EDA-t, de nekem azt javasolták a 2 fém miatt. Mondta a doki, hogy szerinte jobb, mint a sima infúziós vagy tablettás, mert ez szinten tartja a fájdalmat és nincs az, hogy miután megkapod jó, aztán meg nagyon fáj. De kérdezz majd rá nyugodtan

Köszi 'keleti01' a válaszaidat, azért jó végre erről is olvasni, hogy hogyan teltek bent a mindennapok, a másoknak teljesen hétköznapi cselekedetek is mennyire megváltoznak egy ilyen műtét után. Tényleg téged reggel hánykor műtöttek? Meddig tartott?