http://www.pectusexcavatum.atw.hu/

Sziasztok!
Nekem 2013 júniusában volt a műtétem.Dr Kostic Szilárd műtött az Onkológiai Intézet Mellkassebészeti osztályán.A műtét után nagyon szép lett a mellkasom,de ez csak 2 hétig tartott.Senkinek nem ajánlom a "doktor urat",nekem nagyon elszúrta,majdnem az életembe került.Akkor 29 éves voltam,és mivel ebben a korban a bordák már "csontosodtak",az a bevett gyakorlat,hogy rögzítik a fémpánt mindkét végét.Sajnos ő ezt elfelejtette,vagy kihagyta...a lényeg,hogy a pánt rögzítetlen vége 2 hét után becsúszott a mellkasomba,és megszúrta a tüdőmet.Azt hittem,hogy megfulladok.A fémet el kellett távolítani.... A tüdőm bal alsó lebenyén 600 ml savós-véres váladék gyűlt össze,emiatt szükség volt egy "tüdőcsapolásra" is,melynek során a hátamat felvágták(15cm),és a bordák mentén szétfeszítették....nagyon megszenvedtem a hercehurca során...utána 5 napig feküdtem még az intenzív osztályon,ahol "visszahoztak" az élők közé..Mivel amúgy sem vagyok egy vaskos alkat(173 cm,55 kg),nagyon meglátszott rajtam minden dekagramm minusz.A majdnem 2 hetes kórházi kezelés ideje alatt folyamatosan be voltam csövezve:egy a hátamból lógott ki,kettő a fém bevezető és kivezető nyílásánál volt,ja és volt még a katéter is..Étvágyam semmi nem volt,fájdalomcsillapítókon éltem.Mire felkerültem az intenzív osztályról a mellkasosztályra,43 kg voltam...Egy éjszakát tudtak csak az osztályon tartani,mivel kellett a hely az új betegeknek..futószalag.....nem mertek egyből hazaengedni,ezért Mátraházára vittek a tüdőszanatóriumba,ahol még 3 hetet töltöttem el,mivel itt minden nap megvizsgáltak,kezelték a sebeimet,varrataimat stb..Ha nem lett volna édesanyám a közelemben,nem tudom hogy éltem volna túl az egészet...Van ugyanis egy kisfiam,aki akkor volt 2 éves,és egy hónapig távol voltam tőle... Majdnem ráment a házasságom is,úgyhogy nekem nagyon negatív élmény volt ez az egész.Csak ennyi idő után tudtam rávenni magam,hogy mindezt leírjam nektek.A lényeg: Dr Kostic Szilárd igazi hentesmunkát végzett,senkinek nem ajánlom.Legszebb az egészben,hogy beismerte, ő hibázott..Viszont akik helyrehozták a hibáit,őket nagyon tudom ajánlani bárkinek: Dr Kocsis Ákos volt az egyikük.Mostanában gondolkodom az újabb műtétről,talán már felépültem annyira,hogy meg lehet ismételni,mert a mellkasom így nem maradhat...Van valaki,akinek hasonló tapasztalatai vannak?Remélem senkit nem riasztottam el a történetemmel,egyszerűen rosszul választottam orvost.....

Szia lyzzi.

Sajnálattal olvasom azt, ami veled történt. Sajnos Kostic-ra már korábban is voltak panaszok, de ugyanakkor sokan dicsérték is. Sajnos valamennyi műtéti beavatkozás kockázattal jár, ami a te esetedben be is következett. A lényeg, hogy most már jól vagy. Annakidején nekem is csak a lemez egyik fele volt rögzítve, a jobb oldalamon. De semmilyen problémát nem okozott azalatt a három év alatt, amíg bent volt, leszámítva, hogy ha hidegfront jött, akkor pár napig fájt a bal oldalam. De a lemez kivétele után ez a jelenség elmúlt.
Egyébként én is 29 éves voltam, amikor műtöttek.
Ha úgy döntesz, hogy ismét belevágsz, akkor nagyon tudom ajánlani Dr. Kocsis Ákost. Mint te is említetted, jó orvos, aki odafigyel az emberre és törődik vele. Emlékszem, amikor három év múltán visszamentem hozzá, már a kórház folyosóján felismert és mosolyogva fogadott, pedig közben nem találkoztunk, csak telefonon beszéltem vele.

Most 20-án megyek Dr Kocsis Ákoshoz vizsgálatra, nagyon kíváncsi vagyok mit mond, hogy az én deformitásomon mennyit lehet segíteni, egyáltalán érdemes-e neki kezdeni.

Voltam ma Dr. Kocsis Ákosnál. Nagyon barátságos, szimpatikus volt. Minden kérdésemre készségesen válaszolt. Megnézte, azt mondta, hogy ő abból a szempontból nem csináltatná meg, hogy fizikailag nem fogja hátráltatni az életvitelemet, viszont tudja, hogy sokaknál pszihésen sok gondot okozhat. Kérdeztem, hogy hány %-os korrekciót lehetne csinálni, azt monda simán 95%-ot, majdnem, hogy tökéletesre lehetne javítani mert egyáltalán nem durva a deformitásom. Mondtam neki, hogy ugye korábban voltam már pécsen és ott azt mondták, hogy sokat nem lehet rajta javítani meg minimum két lemez, ekkor vágott egy elég fura grimaszt Azt mondta nagyon jóra meglehet csinálni és elég bőven az egy lemez is. 2 hónap után ping-pongozhatnék is újból, 2 hét után meg munkába is visszamehetnék. Úgyhogy most hajlok erősen affelé, hogy megcsináltatom

Nos, én már 7 és fél hónapja túl vagyok a műtéten. Mint korábban írtam már, nem lettem 100%-os, de látványos a javulás, főleg a mellkasom felső részén, ott teljesen normális. Szerintem ez csak velem van így, de még mindig vannak fájdalmaim. Igaz már bőven tűréshatáron belül, de azért nem kellemes és előfordul, hogy be kell vennem 1-2 szem fájdalomcsillapítót. Gondolom ennek az lehet az oka, hogy alapból egy masszív alkat vagyok. Széles hát, nagy vállak és merevek az ízületeim, mint egy vasbeton szerkezet... szóval mint egy megtermett viking:D Az utóbbi másfél hónapban elkezdtem itthon komolyabban testedzeni, már amennyire bírom. Az a tanácsom mindenkinek, aki már átesett a műtéten, hogy kezdjetek el mozogni minél hamarabb. Egyrész gyorsabb a gyógyulás, jobb lesz a közérzet és 1-2 hét után lényegesen kevesebb lesz a fájdalom. Feltételezem az az oka, hogy az izomzat és a porcok a "régi" csontvázhoz alkalmazkodott és át kell edzeni az újhoz.
Fiataloknak 8-16 éveseknek azt tudnám javasolni, hogy fekvőtámaszozzanak. Lehet írtam már régebben, de van egy ismerősöm, aki azt mondta, hogy 1 évig szinte minden nap lenyomott 100 fekvőtámaszt (akkor 12 évesen). És neki szinte teljesen helyre jött műtét nélkül.

Sziasztok!
5 évnyi várakozás után, 21 évesen, végre az én időm is eljött. 1 hónap múlva engem is meg fognak műteni Pozsonyban. Mire számíthatok, mennyi ideig kell bent lennem? Mennyi idő után lehet elkezdeni úszni? Valakinek esetleg valamilyen tapasztalata Pozsonyról?

Engem is megműt Dr. Kocsis Ákos július 6-án az Országos Onkológiai Intézetben, kicsit parázok, de egyben nagyon várom is már, hogy milyen eredménye lesz

Sziasztok!
Június 4-én én is átestem a műtéten. Leírom, hogy velem mi is történt pontosan.
Június 3-án, szerdán kellett befeküdnöm a pozsonyi Ružinov kórház mellkassebészeti osztályára. Aznap este kaptam egy kanült a kezembe, és 3 szem tablettát. Az első nap kb ennyi volt. Másnap reggel kaptam egy harisnyát, amit fel kellett húznom a trombózis elkerülésének érdekében. Reggel 08.00-kor vittek el behelyezni az epidurális érzéstelenítőnek a katétert. Nekem ez a művelet 45 percig tartott. Mikor végre sikerült behelyezni, akkor csak annyit mondtak, hogy fekügyek le, kb innentől kezdve nem is emlékszem többre. Este keltem fel az intenzív osztályon, ahol hárman feküdtünk. Persze mondanom sem kell, az volt az első dolgom, hogy próbáltam tapogatni, megnézni, hogy hogyan is sikerült a műtét. Kaptam az erős fájdalomcsillapítókat, de úgy is fájt. Nem is nagyon tudtam aludni. Vizelet katétert nem kaptam, így a dolgomat kacsába kellett intéznem. Péntek reggel jöttek az ápolók megmosdatni. Hát nem tudom, hogy mennyire lehet ilyenkor mozogni, de engem az oldalamra fordítottak, és úgy mosták meg a hátam. Itt az intenzíven még meg is röntgeneztek, megreggeliztem, és ezek után vittek olyan 09.00 óra körül vissza az osztályra. Ugye az első napokban sehogy sem jó feküdni, így párszor megkértem az ápolókat, hogy állítsák át az ágyam magasságát. Az egyik állítás közben sikerült úgy állítani az ágyamon, hogy az lezuhat vízszintes állapotba, na ott csillagokat láttam. Szombaton már magam fel is tudtam kelni, úgy hogy a karommal felhúztam magam, valamikor délelőtt ismét röntgenfelvételt készítettek, és a harisnyát is levették. Délután már fel is tudtam kelni egy kicsit sétálni. Vasárnap már egy kicsit többet sétáltam, még mindig kaptam néha epidurálisan az erős fájdalomcsillapítókat. Hétfőn már infúziót nem kaptam, csak tablettát, így este már kivették a hátamból a katétert, és a kezemből is. Kedden délelőtt már haza is engedtek. Otthon az első 2 napban még szedtem reggel és este a fájdalomcsillapítókat, 3. naptól már csak este veszek be. Az eredménnyel meg vagyok elégedve.

Köszi az élménybeszámolót miki!

Vágások amúgy mennyire látszanak, mennyi idő után kell menned varratszedésre? Esetleg ha bátorkodnál, rakhatnál majd fel előtte és utána képeket, majd én is fogok

Nekem Kocsis Dr. Úr azt mondta felesleges az epidurális érzéstelenítő, nem is nagyon szerettem volna

7-én engem is megműtött Dr. Kocsis Ákos az OOI-ben

6-án feküdtem be, nem történt semmi, bejött a Dr. úr csinált egy tervrajzot, lemérte mekkora lemez kell. 7-én reggel 8-kor került sor a műtétemre, előtte a nővér berakott egy branült. A műtőbe a másik kezembe is raktak egyet, kb 10 fele ébredhettem, arra emlékszem, hogy egy hölgy mondta, hogy kapaszkodjak bele akkor csináltak az ágyamba egy röntgen felvételt. Infúziós fájdalomscsillapítót kaptam, közel volt a fájdalom egy csonttöréshez, de teljes mértékben tűréshatáron belül. Katétert nem kaptam, ugyan először kicsit nehézkesen ment a kacsába pisilés, de sikerült, széklet nem volt mivel nem ettem egész nap semmit, másnap reggel már a nővér segített felülni, és felállni, hát rendesen elkapott a hányinger úgyhogy vissza is feküdtem, utána pár óra múlva jött gyógytornász vele már átültünk egy székre, de a gyakorlatok közbe megint jött a hányinger ami lefekvéssel elmúlott, 3. felkelésre már minden rendben volt, tudtam is sétálgatni délutánra a folyosón. Másnap már sokkal jobb volt minden, fájdalom sem volt túl nagy, estére azonban belázasodtam kicsit. 4. napra a jobb csuklyás izmom más jobban fájt a fekvéstől mint a derekam, az ágyak, meg párnák nem a legkényelmesebbek azért, ha valaki megy egy kényelmesebb kis párnát nem árt vinni. Csütörtökön már csak tablettába szedtem fájdalom csillapítót, délutána volt még egy kis hőemelkedésem. péntek délután is volt egy enyhe, szombaton azonban már hazaengedtek. Szerda Csüt aludni nem tudunk mert kifogtunk egy hangosan horkolós bácsit úgyhogy.....

Az eredményről, eleve asszimmetrikus volt a deformitásom, jobb oldalt vissza kellett nyomni balt, felemelni, tökéletes nem lett, most is van egy kis különbség a kettő között, de azért szembetűnően sokkal jobb, a hegek nagyon minimálisak, nem nagyon fognak szerintem meglátszani. A sok fekvéstől eléggé beállnak az izmok, a gyógytorna után mindig sokkal jobban éreztem magam, úgyhogy azt érdemes otthon is végezni napjában többször. Hát nagyjából ennyi.