http://www.pectusexcavatum.atw.hu/

Sziasztok!

Már több, mint 4 hónapja volt a műtét, de még mindig nem megy egyik sem (tüsszentés, köhögés)... A héten már elkezdtem úszni, remélem az javít valamit a helyzeten.

Akiknek már régebben volt a műtét, azoknál mi volt a tapasztalat, meddig marad az a feszítő érzés, a teljes lemezkihordási idő alatt érezhető?

Sziasztok!

A tüsszentés, köhögés, feszítő érzéssel kapcsolatban annyit tudnék mondani, hogy nem igazán fog elmúlni. Engem több, mint 1 éve műtöttek. Nem elviselhetetlen, de fáj. A tapasztalatom az, hogy ha rátok tör, inkább lazuljatok el és engedjétek ki természetes módon, ahelyett, hogy feszengve, mereven próbáljátok visszatartani. Néha alig érzem meg a tüsszentést. A legrosszabb, ha az oldalamon fekszem. Ilyenkor a tüsszentés, köhögés borzalmas.
A másik tanácsom, hogy minél hamarabb kezdjetek el mozogni, mert jobb lesz! Nem kell sokat, nem kell erőltetni, csak amennyire megy. Kezdetben pár perc séta, könnyed házimunka; mosogatás, rendrakás. Aztán ha már az megy, jöhet a laza gimnasztika, nyújtás. Ez után pedig fokozatosan kocogás, gyúrás, úszás. Küzdősportokat nem javasolnék

Engem Július 7-én műtöttek. Köhögés már nem rossz végül is, nem fáj különösen, most már úgy a tüsszentés sem, eleinte az elég fájdalmas volt. Most már nem fáj végül is, csak olyan fura érzés, amikor tüsszentek nem tudnak a bordáim úgy összehúzódni, érzem , hogy el akadnak a lemezen Ajánlom tarts magadnál zsebkendőt és ha érzed, hogy jön, fújd ki az orrod mert az még mindig kevésbé kellemetlenebb mint egy nagyot tüsszenteni. Én amúgy műtét után 2 héttel már dolgoztam is (irodában) bár úgy éreztem mintha balta állt volna ki belőlem. Volt 2-3 napom, hogy kötéllel sem bírtam felhúzni magam annyira fájt. Mozogni meg állj neki minél előbb. Javaslom, ha tudsz járj el gyógytornára, miután elkezdtem járni rohamosan javult a helyzet. Kb. műtét után másfél hónappal kezdtem el úszni, először nagyon éreztem, hogy feszített, meg nyomta, de pár alkalom után megszokható. Kb. 2 és fél hónap után tudtam fekvőtámaszt is nyomni fájdalom nélkül, meg újból neki tudtam állni pingpongozni is. Néhány mozdulattal azért a mai napig vigyázni kell. Mondjuk tolódzkodni, húzódzkodni csak egy bizonyos pontig megy, utána erősen feszít még mindig. Ülő munkát végzek és mostanság nagyon kevés időm volt mozogni, amin változtatni fogok, mert érzem, hogy nem jó ez a sok egy helyben ülés. Mindenkinek ajánlom én is, hogy kezdjen el mozogni mert sokat segít! Néha azért érzem, hogy ott a lemez, főleg időjárás változást megérzem, de szerencsére fájdalomcsillapító sosem kellett, arról igyekeztem is gyorsan leállni, mert rossz volt tőle a gyomrom és az étvágyam is romlott.

Sziasztok

Pectus excavatum-om van. Kérdésem az lenne, hogy ma van e arra lehetőség, hogy 37 éves korban korrigáljanak ilyen fajta elváltozást?
Főleg, hogy talán ez okoz panaszokat.

Sziasztok!

Hú! Rég jártam erre, szerencsére a gépem emlékezett a jelszavamra, úgyhogy írok pár sort, az utóbbi időben egyébként sem annyira aktív a fórum.

Az előttem szólónak először is azt javasolnám, hogy mindenképpen konzultáljon egy szakemberrel (Dr. Kocsis Ákost én is jó szívvel ajánlom)!

5-én eljön a nagy nap számomra és lezárul remélhetőleg egy fejezet az életemben. Ha minden jól megy megszabadulok a fémtől, amit majd' 3 és fél éve kaptam. Visszakereshető az én történetem is itt a fórumon.
Olvasgatva az azóta írottakat nehéz elképzelni, hogy volt merszem ehhez az egészhez, de már röviddel a műtét után is úgy éreztem, teljes mértékben megérte, hát még most!
Azt mondhatom, hogy nagyjából problémamentes volt az életem a "vassal". De azért az utóbbi időszakban voltak nehéz éjszakáim, volt, hogy feszült a mellkasom és ha sokáig fekszem hanyatt, utána nem esik jól a felülés. Nem bánom, hogy végre megszabadulok tőle, na!
Azért van bennem egy kis drukk. Mégis csak egy műtét, meg aztán kíváncsi vagyok, milyen lesz a végeredmény. Remélem a kivétel már jóval kevesebb fájdalommal jár, nem szeretném a korábbiakat újra átélni. Pár hónapja elkezdtem kondizni, azt is szeretném minél hamarabb folytatni. Meg vasárnap Super Bowl (!), remélem szombaton kiengednek (Kocsis dr úr szerint 3 nap az egész), hogy otthon nyugiban nézhessem.

Aki túlesett már a kivételen és épp itt jár, írhat pár biztató/nyugtató szót, megköszönöm!

Akik még az út elején járnak, azoknak kitartást! Mozogjatok sokat, segít!

Akik pedig még nem indultak el: bátorság, vágjatok bele nyugodtan, megéri!

Viszlát jövőhéten (remélhetőleg már fémmentesen)!

ui.: nekem 1 év elteltével már nemigen volt problémám a tüsszentés/köhögés/nevetéssel.

Sziasztok!

Idén először írok, így mindenkinek boldog új évet kívánok! Hát igen, mostanság nem túl aktív az oldal. Az én műtétem már 8 hónapja volt. A köhögés, nevetés, de főként a tüsszentés még mindig nem az igazi. Jó látni azért, hogy ezzel nem vagyok egyedül, legalábbis bmakszim szavaiból azt veszem ki, hogy neki is kb. egy évig tartott, míg helyre álltak a dolgok. Jól látom?

Az alvással is akadnak gondjaim, a műtét óta legtöbbször hanyatt fekszem, aztán egy bizonyos idő elteltével az oldalamra fordulok, úgy tudok csak elaludni. Azt tudni kell rólam, hogy a műtét előtt csak hason szerettem aludni, így elég nehéz most ez a váltás. Igaz, már szabadna hason is aludnom, de valahogy nem merek.

bmakszin, sok sikert a műtéthez! Gondolj arra, hogy olyan emberek kezei közt leszel, akik a Te anyanyelvedet beszélik. Sajnos ez nem mindenkinek adatik meg.

Üdv, Miki

Köszi, Miki!

Az az igazság, hogy nem nagyon emlékszem már rá, mikor lettem teljesen problémamentes. Az utolsó 1 év már biztosan az, kondizni is el tudtam kezdeni.
A hason fekvésre nekem is sokat kellett várnom, bár én azelőtt is csak az oldalamon aludtam, szóval ez engem nem zavart.
Viszont az még ma is megvan, hogy ha huzamosabb ideig fekszem hason, vagy hanyatt, akkor utána kissé "beáll" a mellkasom, mintha megfeszülne, olyankor nem kellemes felülni, nyújtóznom kell egyet, hogy helyrejöjjön. Remélem ez a kivétellel megszűnik.
Mozgásban viszont egyáltalán nem zavar.

Sziasztok!

Nos, túl vagyok a fém kivételen. Majd nemsokára összeszedem a gondolataimat és írok róla részletesen, de előtte lenne egy gyors kérdésem:

Szerintetek normális, hogy úgy ki van dudorodva a sebnél a mellkasom?
Szemből elég hülyén néz ki, olyan, mintha még ott lenne a fém, vagy egy bordám kiállna. Nagyon nem merem nyomkodni, így nem tudom kideríteni mennyire kemény. Míg benn volt a fém egyáltalán nem így nézett ki, teljesen normális volt.
18-án megyek varratszedésre, akkor minden kiderül, de addig is kíváncsi vagyok a véleményetekre, tapasztalataitokra.

Kép:
https://www.dropbox.com/s/kbkvty6d6nbhxnk/Photo%202016.%2002.%2007.%2020%2024%2000.jpg?dl=0

Egyébként itt találtok, betét előtt, kivétel utána képet, videót:
https://www.dropbox.com/sh/jpitseyr9s6p3yg/AABXmjmdgKNtrWv8-tgGERVja?dl=0

Szia, bmakszim!

Igaz, én nem vagyok orvos, de szerintem azért ilyen duzzadt, mert még nagyon friss a seb. Ha nagyon zavar, akkor hívd fel az orvosod, egész biztos, hogy szívesen segít, hisz az ő érdeke is, hogy jól légy.

Egyébként szép lett az eredmény.

Üdv, Miki

Sziasztok!

25 éves vagy és én is hasonló problémával küzdök mint ti. Arra lennék kíváncsi hogy ti, hogy kezdtétek el a kivizsgálások folyamatát, házi orvoson keresztül vagy valamilyen kórházban, szakrendelésben kértetek időpontot?

Nekem a házi orvosom annak idején nem igazán foglalkozott evvel a problémával (talán azt mondta hogy majd kinövöm) ezért ha lehetőség van rá ezt kört ki is hagynám és olyan emberrel konzultálnék akinek már van tapasztalata a témában. Ha esetleg tudtok kontaktot akkor azt is szívesem fogadom.

Üdv.