BIHARI TÚRAINFÓK TÚRALEIRÁSOK OLVASNIVALÓK FOTÓK VIDEÓK LINKAJÁNLÓ
| Meteo Meteo Pádis Hóinfó Bihar 1 2 Radar Műholdkép Webcam Webcam2 Térkép Bihar1 Térkép2 BIHARI TÚRAINFÓK TÚRALEIRÁSOK OLVASNIVALÓK FOTÓK VIDEÓK LINKAJÁNLÓ |
|---|
Pádis legszebb túrái
FEL A BOGA-KŐRE! 
Mai túránk a Bihar-hegységbe, a változatos karsztjelenségekben gazdag, számos felejthetetlen túralehetőséget kináló Pádis-fennsíkra vezet, ahol is egy viszonylag rövid és könnyű túrával a Boga-követ, a fennsík egyik legszebb kilátópontját keressük fel, amely az úgynevezett Boga-katlan, sziklákkal (Bogavár) övezett amfiteátruma felett őrködik és csodálatos kilátást nyújt a Bihar-hegység nyugati részére és ez a rövidebb túra további, közeli túracélokkal jól kombinálható (kb. 6-7 km-es túra, 300 méter körüli szintemelkedéssel). túrafotók A Boga-kő mintegy 1400 méter magas, pompás kilátást biztosító kilátósziklájára, a piros kör turistajelzést követve, a régi Pádisi erdészház közelében lévő hatalmas karszt-tisztásról indulunk, a piros pont jelzés mellett a Pádist és Vasaskőfalvát összekötő kék kereszt és a Biharfüredet a hegység déli részével, a Vertoppal (Bihar-hágó) ill. a Nagy-Biharral összekötő piros sáv jelzés is kíséri utunkat egy darabon. A közeli Pádisi turistaházhoz vezető szerpentin és több erdészeti út, túrázók által jól ismert. többes „kereszteződésénél” a Varasó-házak, Szamos bazár felé is indulhatunk, most azonban nyugati irányba tartunk a Boga-kő felé és hamarosan megpillantjuk korábbi erdészház helyén az Apuseni azaz Erdélyi Szigethegység Természeti Park Igazgatóság Látogatói és Turisztikai Információs Központját. Mögötte van egy forrás is, amely a környék vízforrása. A Sesul Pádist azaz a turisták által kis Pádisnak emlegetett karszt-réten járunk - amely víznyelőkkel, töbrökkel és egy-két kisebb tóval hívja fel magára a figyelmet (Régi időkben az volt maga a Pádis-rét, egyesek Magda-Pádiskén temlegették, az egykori erdész neve után.)
Kis-Pádis / Şesul Padiş * Az 1250 méter körüli magasságon fekvő Sesul Padiş, „Kis-Pádis”-rét egy jellegzetes karszt-rét, szinte teljesen sík, számos töbör, dolina, kisebb fenyőcsoportok teszi változatossá a tájat. Régi időkben ez a rész jelentette Pádist, ahol a turisták a Pádis erdészházban (Cantonul Padiş) megpihentek, amelynél forrás is fakad(t). Ma a Natur-park háza van ott. Elhaladunk több töbörben mellett, egyikben-másikban kisebb-nagyobb tó van. A csapadékvíz beszivárog rajtuk és a Boga-völgyében jelennek meg ezek a vizek. Hátunk mögött az 1579 méteres Kék-Magura, nyugaton az 1436 méter magas Boga-kő emelkedik. A Pádis-fennsíkot erdőkitermelésre létesített utak hálózzák be, amelyek összekötik Pádist a Vasaskőfalvával illetve a magasabb hegyi részekkel. Fontos kereszteződések vannak itt a réten. Néhány út megkerüli a síkságot átszelő számtalan víznyelőt; általában ezek az utak egykori keskeny vasúti töltések a nagy fakitermelés, azaz a harmincas évek korszakából. Néhány út felkúszik a Boga-hegy lejtőjére is, ezeken szállították a farönköket. Akkoriban a Bogát a Bogakővel drótkötél pálya kötötte össze (ennek még vannak nyomai a vadonban). Ma már szinte szinte hihetetlen de a fakitermelés időszakában iparvasútat létesítettek a fennsíkon és több kötélpálya-állomás is volt Pádison (pl. Galbina ill. valahol a Ponor/Bál-rét között).
Alig 1 kilométer után elérjük a fenyvest és tanösvényes táblák információival kísért ösvényen haladunk felfelé a Boga-hegy gerincére, a piros sáv jelzés már a réten levált ösvényünkről, és az erdős részen pedig a kék kereszt is folytatja útját balra a szerpentinhez, a Bál rét felé. Vannak akik innen közelítik meg a Boga-kő kilátóját.
A hegygerinc után egy ösvényen ereszkedünk le a Boga-katlan feletti 1370 méter magasságban lévő sziklájára, ahonnan széles kilátás nyílik a Boga Amfiteátrumra. Jó két kilométert tettünk meg idáig. A Boga-kő tömbje a Pádis-fennsíkot nyugaton zárja. Előttünk lent a sziklák közé szorult Bulz- illetve Boga völgye, a Boga-ligetből kinövő Boga-üdülőtelep házai, jobbra a Valea Rea azaz a Kukorica-patak völgye, amely felett a Kornu, a Szeglet-havas őrködik a most is szépséges Nagy-havas jellegzetes vonulatában A telep bal oldalán a Kutyakő és Csonkakő-sziklái rejtik a Háromkirály- ill. a Schmidl vízeséseket. Kissé messzebb látható a Tatárhegy, a Gurányi-Magura és a Fericsei-Magura, távolabb a Belényesi medence felett, tiszta időben a Béli-hegység vonulata tűnik fel. Fenséges panoráma. Óvatosan mozogjunk a kilátóponton, maradjunk távol a szikla peremétől! A Boga-kő alatt több mint 100 m-es függőleges fal található Karfiol-barlanggal is és egy nagyon meredek lejtő sziklákkal és erdővel.
A „Boga” szláv szó jelentése isten, a Bogavár feltehetően ez egy nehezen megközelíthető ősi kultikus hely volt valamikor. Czárán Kalauza szerint: „a Bogavár hatalmas bástyákkal körülvett várudvar. Ezt és barlangjait a nép képzelete az ördöglakhelyének tartja és szerinte az ördög ide viszi kínozni a rossz embert. Du-te la Boga a helyi románság nyelvén azt jelentette vigyen el az ördög. A bástyák között zöldellő virágmezőket Ördögkertnek (Gradina Draculuj) nevezik.
Továbbhaladva a kilátópont alá kanyarodva a Karfiol vagy Gót-barlang (Boga-csűr) felé indulhatunk le meredeken a piros körös jelzésen, ahol útközben a völgy feletti kisebb sziklán még egyszer élvezhetjük a kilátást a Boga-völgyére egy második kilátóponton. Tovább ereszkedve az instabil talajon meredeken lefelé haladva a sziklafal tövéhez ér valahol a Nagy-Trambulin alatt, ahol Sura Boghii azaz a Karfiól/ Gót-barlang bejárata nyílik. A barlang bejárata 2,5 m magas és 8 m széles hossza 212 m. A barlang belsejébe való lejutás nehézkes a szűk járat miatt.
Itt van kissé távolabb északra mintegy 300 méternyire a Pethő
páholy - a Boga-Bulz völgy csodálatos kilátópontja, alatta egy
akár távolról is felfedezhető sziklaüreg a Pethő-csűr . A
Varasó-rét felé haladva lehet ezt a pontot elérni a
továbbiakban. A czáráni elnevezéssel élve a Nagy Trambulin az
első, már megismert fő kilátópont lehet, alatta az Ördögkert,mely inkább az Isten kertje nevet érdemelné Czárán szerint. Czárán Kalauza szerint: "Pethö-paholy, meglepő kilátással a Boga amphitheatrális mély szakadékára, a Bulz völgy ligetei közé mélyen benyúló Mataringa sziklás gerin-•czére, a Feketekörös völgyére, a Nagy havasra, melyen át Biharfüredről ide visz az út. — E kilátó pont dr. Pethő Gyula főgeológus után van elnevezve." A Varasó-réten a felszíni karsztjelenségek sokasága mellett elhaladva a Varasó házakat elérve az erdészeti úton mehetünk vissza kiindulópontunkra vagy a Pádis barlang fele toronyiránt megyünk jelzés nélkül vissza. Ha kedvünk tartja persze a Varasó-havas felé is kerülhetünk, ahol nagyszerű panorámát kapunk a Nagy-havasra, akkor persze már kissé hosszabb lesz túránk, de jól belátható, szép helyeken járhatunk, megéri a fáradtságot, ha időnk engedi. fotók
Perei Árpád *Megjegyzés: a mai "Pádis", nagy Pádis-rét, Tomasca Padis, Tamáska Pádis - a régi Pádis, Kis-Pádis, Şesul Padiş, Magda Padis.... sok sok név keveredik a régi, meg mai leírásokban.. Adalélok ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ Pásztortűz folyóirat, 1935-07-15 / 13. szám: "A Pádis-rét leirása" (mai Kis-Pádis korábban Magda-Pádis is) Balogh Ernő: Bihor tündérlánya Hagyjuk azonban egyelőre ezeket a szörnyűségeket összes ördögeikkel együtt s nézzünk szét először területünknek ama kedves helyein, amelyek olyan szépek, hogy szinte az se lenne meglepő, ha rajtuk tündéreket látnánk játszadozni. Egyik ilyen hely a Pádisrét. Nem tudom, van-e egész Erdélyben még egy ilyen hely, mely hozzá hasonló mély benyomást tenne az emberre. Kisebb halmokkal változatossá tett szelíd hullámos felszíne, bársonyos pázsittal takart rétjei, kies fenyőligetei olyan szívhez simuló varázszsal hatnak, hogy az ember szinte szeretné magához ölelni. Valami olyan csodálatos, harmatos, üde báj ömlik el rajta, hogy az ember igazán szerelmes lesz bele. Sehol rajta egy merev forma, egy bántó vonás, egy elütő szín, az egész belátható nagy vidéken minden csupa összhang. Növeli varázsát szinte teljes elhagyottsága…. Az a gyönyörű táj tehát, a Pádis-rét s vele együtt az itt levő többi bájos vidék is mutat, csak tetszetős, de hazug külszín. Kívül mutatós, kendőzött arc, mely alatt azonban a testet a természet örökké éhes farkasai részben már fel is falták…. Ha ennek a mészkő-fensíknak az anyaga üvegből volna s így beláthatnánk a mélybe, igazán meglepne, hogy az egésznek a belseje mennyire ki van rágva, sőt egyes helyek annyira kiodvasítva, hogy fölöttük a felszínt már csak a miatyánk tartja. Tartja, ameddig a gyönyörű arcot csúnya mély rámok, szakadékok csúfítják el. Ez a sorsa a Bihar bájos tündérleányának is.Pásztortűz, 1935-07-15 / 13. szám Bihor tündérlánya ( a Pádisrét mai "kis" Pádis leirása) .
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Mátyás Vilmos Petroszi-Havasok "Pádis" térképe 1939-ből, rajta a fakitermelési drótkötélpályákkal és az "eredeti" nevekkel. Nyisztor Miklós gyüjteménye, forrás: ekemuzeum.ro  Czárán Kalauzában Pádist egyébként az akkor haszálatos Págyis-ként említi "A forrás előtt elterülő szép tágas hegyróna neve Págyis, feltűnő terjedelmű sik föld e szaggatott hegyvilág közepén. Tiszta fenyves erdők rámázzák körül s gyeptérségét kisebb-nagyobb kerek ingoványok és morotvák, beiszapolt dolinák tarkázzák." Egy régi túraprogram Erdélyi lapok 1933.8.15. Kirándulás a Bogavárhoz
|
