.

                                       

 

  A magyarországi turista számára a gyulai határlépés után szép idõ esetén hamarosan feltûnik az Erdélyi Szigethegység utolsó bástyáiként emlegetett „Világosi” hegyek (Arad-hegyalja) vonulata. Arad-hegyalja a Fehér- Körös és a Maros folyók között Erdélybõl benyúló Zarándi-hegység (korábbi nevén Hegyes-Drócsa hegység) része, amely jellegzetes, 500 méter körüli átlagmagasságú középhegység, de számos 800 méter feletti csúcs (Hegyes 800 m, Sólymos/ Drócsa 837 m) emelkedik ki belõle.

A hegyaljához közeledve érintjük a kb. 10 %-ban magyar nemzetiségû  Pankotát, a település szülöttje a jeles drámaíró, Csiky Gergely (emléktáblája fellelhetõ a faluban) és Asbóth Oszkár a helikopter feltalálója, aki 1891-ben született (amikor Csiky Gergely meghalt). A török idõkben pusztult el a település vára, amire ma már csak egy földhalom emlékeztet. A város központjában található a barokk stílusú Dietrich-Sukowsky kastély (1840). Egykoron idáig vezetett az arad-hegyaljai, helyi érdekû  vasút.

 Hamarosan kirándulásunk elsõ állomására, a szomorú emlékeket keltõ Világosra (Siria) érünk. Már a község elõtt messzirõl feltû nik az alföldi tájból minden átmenet nélkül hirtelen kiemelkedõ, közeli párszáz méteres csúcsok egyikén épült világosi várrom (461 m). A világosi vár a Zarándi-hegység utolsó buckáin, közvetlen a nagy Pannon-síkság peremén épült.  A várba a község közepén lévõ, XIX. században neoklasszikus stílusban épített Bohus-kastélyból indulunk, e kastélyban írták alá 1849-ben a fegyverletételi egyezményt (ma Ion Salvici emlékház, Ion Slavici neves román író /1848-1925/ a községben született). 

A várba mintegy 1 óra alatt, kb. 400 méter szintkülönbség megtételével, könnyed és egyre festõibb kilátást biztosító sétával jutunk fel.A várból az alattunk elterülõ Alföldet (északra helyezkedik el a fegyverletétel helye, a szõlõsi sík), észak-keletre pedig a Bihar hegység hóval borított csúcsait csodálhatjuk meg (persze csak akkor, ha ehhez kedvez az idõjárás.) 

A várat elõször 1318-ban említették oklevelek, késõbb arról volt nevezetes, hogy Mátyás ide záratta nagybátyját, Szilágyi Mihályt hatalmi harcuk lezárásaiként. A vár 1550-es évektõl török kézen volt és csak 1690-ben szabadult fel. A vár osztrákok általi szétlövetése a Horea felkelõktõl való visszafoglalása után következett be taktikai okok miatt. A szétlõtt vár azóta romos, de több emeletes falrésze még megtekinthetõ.   videó      Fotók itt 

 

Az autókhoz való visszatérve 14 km megtétele után Gyorokra érünk (útközben láthatjuk a villámcsapás által 1937-ben meghalt magyar turisták emlékmû vét), ahonnan kisebb indulhaunk a Kecskés-csúcsra (471 m) vagy - ha több idõnk van - a Kladova völgyébe, hogy ízelítõt kapjunk a Zarándi hegyek hangulatából. A Kladova völgye népszerû  kirándulóhely és a régészek is érdekes leleteket tártak fel, valaha vár is állott a völgy közelében.

Gyorokon - itt egykor turistaház mû ködött- megnézhetjük (ha éppen nyitva van a létesítmény) a villamosmúzeum kiállított darabjait.

Hazánk vasúti közlekedése száz éve élte virágkorát, a vasúti hálózat bõvült, új jármû vek jelentek meg és egy egyedülálló elõvárosi vonal is létesült: az Arad-hegyaljai keskenyvágányú (1000 mm), motorkocsis helyi érdekeltségû  vasutat több mint 100 éve, 1906 november 30-án adták át a forgalomnak. A szerelvények Aradtól,  Gyorokon át egészen Pankotáig ill. a másik ágán pedig Radnáig közlekedtek (57,6 km hosszan), a vonalat késõbb 1916-ban villamosították. Gyorokon a kocsiszínben a mai napig megvannak a vonal eredeti Ganz-gyártmányú motorkocsik és a négytengelyû  pótkocsik.  

Lásd még a  www.kisvasut.hu oldalait is

 A hegyoldalakon mindenütt szõlõtõkéket láthatunk és a hegyalja név is sejteti, hogy a környéknek van valami köze a borhoz….nem is kevés, hiszen az arad-hegyaljai történelmi, õsi hegyvidéken járunk, amely 2 borvidék, a ménesi és a magyarádi borvidék összefoglaló neve. Megkóstoljuk a helyi borokat is egy alkalmas helyen, ugyanis a Ménesi borvidék borai egykoron nagyon híresek voltak, a trianoni tragédia elõtt a vörösborból készített ménesi aszú jó ideig vetélytársa volt a fehér szõlõbõl készített tokajinak.

Ménes, Ópálos és más környékbeli magyar helységek nedû it annak idején a Habsburg-udvarba is szállították. Egy aradhegyaljai-ménesi történet szerint korábban a "Tokaj szõlõvesszein nektárt csepegtettél" sort Kölcsey úgy írta meg: "Ménes szõlõvesszein..” Ménesen 1878-ban szõlészeti iskolát is alapítottak. 

A magyar borvidékek közül, de a világon is itt készítettek elõször vörös aszút, mivel jobb évjáratokban megaszúsodik e vidéken a kadarka. A borvidék legfontosabb települései: Kladova, Opálos, Ménes, Gyorok. A ménesi borokra 12-14-es alkoholfok jellemzõ, testes, férfias, magas csersav (tannin) tartalmú, sötét színvilágú borok. Ópáloson található a legjelentõsebb magánpince a Wine Princess (http://www.wineprincess.ro), amelynek tulajdonosának, Balla Géza arad-hegyaljai borásznak sikerült - vagy 15 év próbálkozás után - 2003-ban a kadarka alapú vörös aszú újraelõállítása. Miután a Szamorodni illetve az Aszú nevet nem használhatják, aszújellegû  borait „kadarisszima” néven forgalmazza. Néhány pincészet szõlõterületeitõl eltekintve pusztul a ménesi borvidék, elaprózott szõlõk, pénztelenség és a szaktudás hiánya miatt.

 
Érdekességként meg lehet jegyezni, hogy Eõtvös Loránd a közelben végzett kísérleteket torziós ingájával és megállapította hogy, „az Arad vidékén végzett mérések világosan mutatják, hogy az aradi Hegyalja szélén, Ménes falu körül, a hegység sziklás rétege a síkság alatt folytatódik, lefelé körülbelül 760 méter mélységig; azután ismét lassan a felszín fölé emelkedik. E sziklás altalajt borítja az Alföld lazább földje.”

 A következõkben a hegység Maros menti részeinek látnivalóit:  Sólymos várát (videó,geocaching:gps-es kincskeresés) és Máriaradna búcsújáró templomát kereshetjük fel. Igaz, ez  már nem fér be egy egynapos kirándulás kereteibe, javasolható, hogy ezeket egy másik  egynapos kirándulás során - Arad nevezetességeinek megtekintésével együtt - tekintsük meg (ehhez lásd az útmutatást itt a gyulainfo.hu honlapról. 
                             https://www.youtube.com/watch?v=EdNXVh4sfIw                                                        

egyéb kapcsolodó linkek

http://www.romaniaturizmus.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=27&Itemid=28

http://www.erdely-szep.hu/Vilagos/index.html

                                                                                                                                    Perei Árpád