Mócvidéki túra
Túra
a Mandrutului-szorostól az Aranyos-völgye és
Albac-völgye között fekvõ Costesti hegyi
falvacskán át Fehérvölgyre (Albac)
A Bihar-hegység tõlünk távol esõ, az Aranyos-hágón is túli területe,
már a híres-hírhedt Mócföld
(Tara Motilor) része. Nemcsak a
táj szépsége hanem az ott élõ hegyi nép, a
mócok különleges életformája, is lenyügözi az ide
tévedõ turistát.
Túránk során (2011. április elején) elõször a
rövid (350 méter hosszú), de
annál látványosabb Mandrutului-szorost
fedeztük fel az Aranyos-völgyében, majd egy
merész, "toronyirányti" hegymászással
húsz kilométeres túrára indultunk és
hangulatos kisebb-nagyobb móc tanyacsoportok (Runc - Costestic - Rosesti -
Sohodol) érintésével a környék
legnagyobb településére
Fehérvölgyre (Albac) érkeztünk.
Túránk során hosszasan kisért minket a
havas Nagy-Bihar gerincének impozáns
látványa, közben
kisebb-nagyobb krókusz-mezõ keresztezte utunkat, majd a
szép fekvésû, teplommal is
bíró Costestic hegyi település
és a 1176
méter magas "Fericet" magaslat térségében a
festõi Albac-völgy és a felé
tornyosuló 1500-1600 méteres hegycsúcsok - a
hegyoldalakon a jellegzetes móc tanyácskák
tucatjai - gyögyörködtettek minket. Túratáv Fehérvölgy (Albac) településig:: kb. 19 km, színtemelkedés: 800-850
méter (útvonali térképvázlatokat
lásd lejjebb) .
Fehérvölgytõl
az igen szép és látványos,
azonosnevû
szoroson (Fehérvölgyi-szoros - Cheile Albacului) át
gyalogosan (9,5 km) vagy inkább
stoppal, busszal lehet visszatérni a kiindulási helyre.
A szinte teljes hosszában hegyvidéken folyó
Aranyosról egyébként úgy tudni, hogy a
Maros legnagyobb hozamú mellékága és
völgye Erdély leghosszabb és egyik
legszebb szorosát képezi. Itt egyébként
még az út minõsége is elég jó.
Fotók: Mócvidéki barangolás Mandrutului-szoros (Aranyos-völgye)
a megtett túra útvonalrajza:
.
korábbi
Mócvidéki
táj-/túraleírás: A Bihar déli
tájain (Gajna tetõ...)
.
Mócvidéki túratippek
Minden, amit mindig tudni szerettél volna a Mócföldrõl...
A mócok, azaz havasi
románok által lakott hegyvidéken viszonylag keveset jár idegen ember vagy kíváncsiskodó turista.
A Bihar-hegység, a Gyalui-havasok és az Erdélyi
Érchegység térségében, az Aranyos
illetve a Fehér-Körös felsõ folyását
illetve
a Kis-Aranyos vidékét azaz a Mócföldet (Tata
Motilor) a közelmúltig elkerülték a jól járható
országutak: a mai napig is jórészt
háborítatlan hegyvidéki táj és az
ott élõ
nép különleges, békés hangulatot,
nyugalmat sugároz. Igaz a modern világ lassan beszivárog ide is, az embernek az az érzése, az elöregedő, talán lassú kihalásra itélt falvacskákat, tanyákat csak az itt hétvégi házakat vevő városiak menthetik meg.
A honfoglalás
után a magyarok síkságokon és kisebb dombos
területeken kezdtek
mezõgazdasági tevékenységbe és
állattenyésztésbe, a románság,
így az itteni móc
népcsoport is – bizonyos szabadságot élvezve
- a magasabb hegyeken telepedett
meg és pásztorkodással foglalkozott. A
mócok öt erdélyi megye (Bihar, Arad,
Hunyad, Fehér és Kolozs) hegyvidéki falvaiban
és tanyavilágában élnek. A móc
települések, tanyacsoportok gyakran a legmagasabb
csúcsokig húzódnak. Az 1200
m-es magasságban, az Ocoale - Scărişoara fennsíkon
található tanyák Erdély
legmagasabban fekvõ települései közé tartoznak:
Ocoale
-
tanyaság (Szkerisóra - Scărişoara fennsík),
Sfoartea falu (Ördöngös -
Ordâncusa-völgy), Kõház/ Casa de Piatră
(Gârda-Seacă - völgy). Magyarok nemigen élnek
már erre, ami a történelem viharainak
számlájára írható.
A " MOT" szó románul hajtincset jelent, és a férfiak hagyományos hajviseletére
vezethetõ vissza: régebben a helyi férfiak hajukat varkocsba fonták, esetleg a
fejük tetején bóbitába kötötték.
A móc
életformát az elszigeteltség, önmagukra
utaltság, önellátás jellemezte, a
széles hegyoldalakon szétszórtan fekvõ
házaik, tanyáik messze feküdnek a
városoktól, nagyobb településektõl. A havasi
kürt a hegyi pásztorok fontos
eszköze volt, az egymástól távol legeltetõ
juhászok ezzel adtak jelzést,
társaik vagy az otthoniak számára. Idegenforgalmi
látványosságként ma is több helyen
láthatja a turista ezt azérdekes népi hangszert.
Topánfalva (Cimpeni) az Aranyos-völgy móc lakosságának központja, melynek
egy sor hozzá tartozó havasi
településsel együtt is alig több mint 7000 lakosa
van. A népesség állattenyésztéssel
(marha, birkatenyésztés) szénagyûjtéssel,
faipari mesterségekkel foglalkozik. A
tanyák körül a gazda legelõje vagy nem éppen
jó minõségû termõföldje
helyezkedik el (a burgonya megterem itt is). A lucfenyõ-erdõk
közelében élõ mócok
mindig is tudtak bánni a fával, ügyes
fafaragók régóta is és termékeiket
az
Alföldre, Szegedre vagy akár Debrecenig is
elvitték.„Békés megyében a
mócok
faluról-falura,
vásárról-vásárra,
tanyáról-tanyára jártak.
Dézsát, vödröt
árultak s megjavították a rossz
faedényeket. A megvásárolt dézsát
vételár fejében
a magyar gazdának félig kellett önteni
búzával vagy kukoricával. A faedények
javítását egy-egy csizmaszárért is
elvégezték, amelybõl azután bocskort
készítettek. A faárukat aprótermetû
lovaikon hozták. A vándor móc sohasem ült
fel a ló hátára, hanem maga után vezette az
állatot.”
Valószínûleg
a globalizáció a közeljövõben
átírja itt is a sok évszázados
rendet. Eddig ugyanis „a mócok - szorosan kötõdnek
szülõhelyükhöz. Annak
ellenére, hogy a természet meglehetõsen
szûkmarkúan adagolta számukra a
megélhetési lehetõségeket, õk megmaradnak
szülõföldjükön és kihasználják
azt a
keveset, amit a természettõl kaptak."
Az utóbbi
évtizedekben már egyes helyeken megjelentek a modern
világ vívmányai
is: áramellátás, a parabola antenna, gépkocsik, traktorok; a
hagyományos kéménynélküli,
gerendaházak
mellett egyre több az új építésû
ház a könnyebben elérhetõ területeken.
Vélhetõen sok városi polgár vásárol
is hegyi üdülõt a kihaló mócok hazaiból. A
hagyományos, kizárólag fából
készült házak sajátos szerkezetûek. „Mivel
leggyakrabban hegyoldalakra építkeznek
és a sziklás talaj nem teszi lehetõvé egy
vízszintes alap kiásását, a mócok
házaikat a hegyoldalhoz illesztik és fagerendákkal
támasztják meg a lejtõ
szögének megfelelõen. A hegyoldal és a
tartógerendák által határolt terek
lezárásával értékes
raktárhelyiségeket vagy istállókat
alakítanak ki. A ház
eleje verandaszerû, faragott oszlopokkal és
árkádokkal díszített. Jellegzetes a
csúcsos, magas zsindelytetõ. Az istálló
épülete még különlegesebb:
gerendákból
kialakított, kocka alakú, nagyon magas,
fenyõgallyakból készült tetõvel
ellátott építmény, melyre idõvel vastag fû-
és moharéteg telepszik.”
A
Mócföld a
turisták sok szépséget találnak, csak
néhányat említek itt meg
most: a pádisi Mócok temploma elnevezésû
hegyrõl
tekinthetünk le a Pádis-fennsíkra
ill. a bihari Nagy-Havas vonulatára. A Vertopi- Zguresti-
illetve az Aranyosfõi-jégbarlang,
a barlangokat rejtõ Ördöngös-völgy, a
kagylók és csigák megkövesedett
maradványait rejtõ a Csigahegy, az esõzések
után
szép látványt mutató
Alsóvidrai-vízesés,
a Vércsorog-vízesés, a
Patrahatesti-vízesés, a kanyarokkal
tûzdelt, vadregényes, festõi
szépségû a
Fehérvölgyi-szoros, a szép
kilátást biztosító Gajna-tetõ,
Kis-Bihar
és Nagy Bihar-csúcs mind-mind szép
kirándulás színhelye lehet. A Mócföld
kissé távolabb esõ részén
található a
Verespatak, Brád, Nagyág és Zalatna falvak
által határolt
un.” Aranynégyszög”, ahol
régidõk óta bányászat folyik. Az
Erdélyi Érchegységben érdemes még
felkeresni a
turistának Abrudbánya (a Mócföld
müvelõdési központja) közelében a
Detonáta sziklaalakzatait illetve a
Vulkán-hágó környéki hegyet.
Télen sipállyák üzemelnek a
Vertop-hágó környékén.: Webcam.
Aki azonban a
még viszonylag érintetlen Mócföldön akar
barangolni, a móc
tanyavilágba kell elindulnia Kõház vagy
más, magasabban fekvõ település
felé. Az Aranyos
vidéki mócok legnagyobb
településeik: Horea (Horea szülõfaluja a
közeli Fericet), Albac (Fehérvölgy), Scărişoara
(Aranyosfõ) és Vidra (Avram
Iancu szülõfaluja).
A mócok és
magyarok viszonya nem volt súrlódásmentes, a
Mócföld az erdélyi románok valóságos Viharsarka. Mócföldön
született Horea, aki véres parasztlázadást robbantott ki 1784-ben a magyarok
ellen és féktelen öldöklésbe kezdett csapataival, amire az osztrák vezetésû
álló katonaság csak késve reagált.
A
halálra ítélt, vérengzéseirõl
hírhedt Horea-t és társait a
románság persze nagy
becsben tartja.
1848-49-ben a Vidrán született Avram Iancu csapatai szálltak szembe a magyar szabadságharc katonáival.
Vasvári Pál is ezekben a harcokban vesztette életét.
A
történelmi sérelmeknek ma szerencsére
már jelét sem látja a turista, a mócok
kíváncsian, barátságosan fogadják ai
idegent. Érdekes megemlíteni, hogy, Czárán
Gyula,
a bihari turizmus megteremtõje viszont jó viszonyt
ápolt a mócokkal és a turistautak
kiépítésbe is bevonta õket. A mócok
egyébként
sok tekintetben különböznek a többi
romántól, nyelvjárási
sajátságokat is
mutatnak (tájnyelv, tájszólás).
Messze
földön híresek a mócok éves
vásárai:
a Găinai és a Călineasai vásárok. Ezekre a
vásárokra a mócok különféle
faedényeiket, csöbreiket, gereblyéiket,
kézmûves termékeiket és elsõsorban
jellegzetes havasi kürtjeiket viszik. A turista
szállásban nem szenved hiányt,
különösen a Vertop/Aranyos-hágó
környékén van sok motel, falusi
fizetõvendégszolgálat, de másfelé is
találhatóak szállások.
Túrafotók más túrákról a környéken:
Fotótár
képek: Gajna/Gaina (Bihar-hegység) Vércsorog-vízesés (Bihar-hegység)
képek (Erdélyi-Érchegység): Vulkán Detonáta Grohot-i természetes híd Körösbánya "Móc Pantheón"
képek: Aranyosfõi-jégbarlang(Ghetar) Kõház, Vertopi jégbarlang,Coiba-barlangok Rozsda-szakadék Ördöngös-völgy
képek (Erdélyi-Érchegység): Vulkán Detonáta Grohot-i természetes híd Körösbánya "Móc Panthe
képek:Aranyosfõi-jégbarlang(Ghetar) Kõház, Vertopi jégbarlang,Coiba-barlangok Rozsda-szakadék Ördöngös-völgy
Geó-ládák
http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1634
http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2133
http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2741
térkép
Jelzett túristaútak
Hasznos linkek
A Bihar déli tájain Gajna-tető és környéke
http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf3492.pdf
http://www.fsz.bme.hu/mtsz/hirado/th9810b.htm
http://www.nejlonszekely.eu/el/aranyos-volgye-mocok-foldje
http://www.padis.hu/utleirasok/padis/218-mocok-temploma.html
http://www.welcometoromania.ro/DN75/DN75_Valea_Ariesului_m.htm
http://www.overmagazin.com/2010/10/szkerisora-a-mocvidek-jegbarlangja/http://www.vjrktf.hu/carus/honisme/ho000010.htm
http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/cikk_nyomtatas.php?id_cikk=3066
http://www.erdely.ma/dokumentum.php?id=88232&cim=nepirtas_nagyenyeden
http://www.welcometoromania.ro/DN75/DN75_Pestera_Vartop_m.htm
http://www.welcometoromania.ro/DN75/DN75_Pensiunea_Costy_m.htm
http://www.welcometoromania.ro/DN75/DN75_Garda_m.htm
http://www.welcometoromania.ro/Apuseni/Apuseni_Garda_Scarisoara_m.htm
http://www.welcometoromania.ro/DN75/DN75_Dealul_cu_Melci_m.htm
http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0146/05.html
http://www.welcometoromania.ro/Apuseni/Apuseni_Garda_Scarisoara_m.htm
http://www.welcometoromania.ro/Apuseni/Apuseni_Poarta_Ionel_m.htm
http://www.welcometoromania.ro/DN75/DN75_Cascada_Varciorog_m.htm
http://www.padis.hu/utleirasok/aranyos-voelgye/79-felsogirda-kozseg-leirasa.html
Perei Árpád honlapja
|