Perei Árpád Túravezető Honlapja

A Vlegyásza gerincétõl keletre fekvõ "rengetegbe", a Vár-patak völgyétõl nem messze fekvõ, szép, vadregényes sziklákkal tûzdelt hegyhátra invitálom a természet szépségeinek szerelmeseit, ahonnan kiválóan beláthatjuk a környéket: a Vlegyásza markáns vonulatát, a közeli völgyeket, Kalotaszeget, de a Gyalui Havasok legnagyobb csúcsait is. Az un. Dosu Racadulur-on, Scrind (Köröstetõ) hegyi falucska közelében található a három sziklával is büszkélkedhetõ magaslat. A három szikla az Orosz-csúcs, az Orosz-kõ, a harmadik (egyébként legnevezetesebb) pedig a Pozsárkõ, amelyek becserkészése és a közeli falucska hangulatába való rövid belekóstolás felejthetetlen élmény lesz még a "sokat járt" turisták részére is. A Pozsárkõ szép és nevezetes szikla, mert már Czárán Gyula, a Bihar-hegység turistaútvonalainak atyja is lelkes szavakkal írta le a következõképpen:

"Bátran lehetne Királykõnek nevezni: olyan fejedelmi méltósággal, olyan diadalmas büszkeséggel, oly nagyratörõ merészséggel magaslik ki egész magában ez az óriási sziklapiramis.

És kolosszusi tömege mellett is olyan formás, szabályos alakú; olyan vonzó, oly felséges szép; olyan beszédes tekintete van... Maga körül mindent eltörpítõ magassága ellenére sincs benne semmi kevélység. Nem látszik lenézni az embert; sõt ellenkezõleg, mintha még biztatná: „Ne félj! nem látod, mily hatalmas óriás vagyok? megvédelek, ha valaki bántani akar!"... Olyan jóindulatilag tekint le ez a nagy szikla-titán az alulról rá bámészkodó apró husparányra......

Bocsánatot kérek; — a nagy lelkesedésben el is felejtettem megmondani — a mit mindjárt legelõbb kellett volna tennem, — hogy hol is van hát tulajdonképen? — A Vigyázó keleti lejtõjérõl, a Vale Recasiel micutól délre ezzel párhuzamosan vonuló u. n. Vale Cseteczelnek azon vizgóczában, hol a Sztinisóra patakja, — miután a Gropa Temni, a Gropa szitári és a Kále kápri völgyecskék vizeit magába vette, — a Cseteczel vizével egyesül, - a székelyói vízeséstõl s a katonai térkép 1348-as magassági számától északra, egyenes irányban 3 1/2-4 kilóméternyire — tehát mintegy két óra járásnyira a székelyói vízeséstõl.

Különben a Cseteczel völgyét kísérõ hegyoldalak s tetõk erdõségeinek zöldjébõl mindenfelé a Vigyázó hegyeit alkotó vulkáni kõzet várrom alakú sziklamaradványai meredeznek elõ. Ezen sziklaváraknak legnagyobbika ép ez a Pozsárkõ; és ezektõl kapta nagyon valószínûleg nevét az egész völgy is (csetátye=vár; cseteczel=váracska.)

Egyébiránt a Pozsárkõ csak látszólag áll magában: ott van véle a fia is; csakhogy nem látszik ide, a honnan mi most nézzük õt. De a Dosu Recasiului gerinczén a Vigyázóra felvezetõ útról nagyon jól lehet látni azt a sokkal kisebb arányokkal bíró, de hasonló alakú sziklacsompót, mely ott alatta áll, a lábánál, mintha az öregnek védõszárnyai alá akarná magát meghúzni... Úgy néz ki innen csakugyan, mint valami mafla kamasz, a ki nem mer mozdulni az apja oldala mellõl. Talán jobb is, hogy nem látszik s nem rontja az illúziót; csak megosztaná a figyelmet, s csökkentené a fõalak hatását" (Utivázlatok Moczopotámiából)

Próbáljuk elõször tisztáznia a környék földrajzi elnevezéseit, hol, merre is járunk, milyen nevekkel is találkozhatunk a turista-irodalomban és a különbözõ térképeken (ehhez segítségünkre van a fenti fotó, megjegyzem elég sok a nem egyértelmû megnevezés és tárgybeli tévedés a térképeken és leírásokban). Térképvázlat: bibircs.blogja

Túránk színhelyét akképpen közelíthetjük meg, hogy a Nagyvárad-Kolozsvár nemzetközi fõútról Sebesvárnál (Bologa) letérünk a Sebes- ill. Székelyjó-patak völgyébe (Hent illetve Sacului-patakok román elnevezéssel), mintha a

Havasrekettyei-vízeséshez mennénk.
Székelyjóig viszonylag jó úton haladunk, majd fokozatosan romlik az út minõsége, de azért lassan járható. FOTÓK a TÚRÁRÓL
Scrind-Frasinet elõtt rákanyarodunk a Kalotaszeg felöl érkezõ jobb minõségû útra (Kolozsvár felõl természetesen errõl jöjjünk), és a települést elérve lefordulunk jobbra egy alig észrevehetõ, kicsiny erdei útra a Vár-patak völgyébe (V.Cetatii), amely minõsége hellyel-közzel elfogadhatónak mondható. Már alig 3 kilométer után feltûnik a Pozsárkõ sziklaszála, jelezve jó irányba haladunk. Összességében kb. 4,5 kilométert kell haladni ezen az erdészeti úton, mikor is egy útkeresztezõdésnél letehetjük az autót (itt folyik össze - az onnantól Vár-patakként továbbhaladó - Esztenácska/Stinisoara patak a Pejkójával/Paicoia-val/, legalábbis Mátyás Vilmos így nevezi a két patakot). Könnyen megtaláljuk ezt a helyet, mert már a Pozsárkõ tövénél vagyunk és egy erdei házikó is található a keresztezõdésnél. Egyébként itt kanyarodik le a Havasrekettyei-vízesés közelébõl érkezõ körút kék pont jelzése is, amely most majd a Vlegyásza-menedékház felé igyekszik és rövid ideig társunkká szegõdik. Feladatunk egyszerû, a felettünk látványosan magasodó Pozsárkõhöz kell eljutni, ezt pedig úgy tudjuk megtenni, hogy a jelzett úton a Vlegyásza-menedékház irányába továbbhaladunk (lásd a lenti képen a kis hidat a kék pont jelzéssel). Azaz szerpentinezve megkerüljük a magcélzott sziklánkat, erdei úton haladva, a jelzéstõl egy adott pontban letérünk jobbra, az immáron nem sziklás alig meredek emelkedõre vezetõ utacskára, ahol is egy nagyobb tisztást találunk (lásd jobboldali képet lejjebb), mindjárt pihenési lehetõséggel, pedig alig 20 perc alatt itt lehetünk.

Innen már látni a Pozsárkõvet és a tisztástól északra a felénk magasodó Orosz-kõ szikláját is . Alig 20 perc alatt feljuthatunk a Pozsárkõre, amely tetején egy kereszt áll. Az Orosz-kõ neve románul egyébként Piatra Mare (vagy Pojar) és kb. 1055 méter a magassága. A képen a túrázók csoportja mögött a még magasabb Orosz-kõ illetve - mellette kissé távolabb - az Orosz-hegy látható, a képen bal oldalon húzódik a Vigyázó (Vlegyásza) gerince.

A lenti képen még mindig az Orosz-kõ szélsõ szikláin vagyunk. Az Orosz-kõ mögött láthatjuk az erdõsebb Orosz-csúcsot
(Vf. Rusu/Rusului), a környék legnagyobb magaslatát (1298 méter). Az Orosz-csúcs felé haladva egyre messzebb láthatunk el a
Gyalui-Havasok felé (magáról a csúcsról kevesebb kilátás nyílik), annak legmagasabb csúcsa is kivehetõ a jellegzetes
radarállomással (Öreg-havas).

Az Orosz-hegy megmászása után a közeli Scrind hegyi falucskába (Köristetõ), ereszkedhetünk le. Innen már látni a hegy túlsó
oldalát, például a Vlegyásza menedékházat is. A lenti képen Köristetõ szélsõ házai, háttérben a Kalotaszegi hegyek.

A most ismertetett "sétálósabb" élménytúrát novemberben szép tavaszias idõjárási körülmények között tettük meg, a túra hossza mintegy 12 kilométer, szintemelkedés kb. 500 méter. A túra legalacsonyabb pontja: kiindulásunk az autótól (kb. 920 méteren), legmagasabb pontja pedig az Orosz-hegy közel 1300 méteres csúcsa volt.

A környéken még megannyi látnivaló várja a turistát, gondoljunk csak a több irányból megközelíthetõ Vigyázó (Vlegyásza)-csúcsra, a Fehér-Kövekre (amelyeknek erdõs hátát a túra során láthatjuk), a Havasrekettyei-vízesésre (Székelyjói/Retyiceli-vízesés), a
Rékás-patak vízesésre és környékére, Sebesvár romjaira avagy a közeli magyarlakta Kalotaszeg látnivalóira. Jó túrázást!

Érdekességképpen néhány kép a túráról madártávlatból, különféle irányokból:

1.-es és 3.-as kép: Délrõl illetve keletrõl látjuk a túraszínhelyét ( a túra lenn a patakok összefolyásánál vette kezdetét, park ill. autó megjelöléssel)