Meteo   Meteo Pádis  Hóinfó Bihar 1  2   Radar  Műholdkép  Webcam   Webcam2  Térkép Bihar1   Térkép2 

BIHARI TÚRAINFÓK   TÚRALEIRÁSOK    OLVASNIVALÓK   FOTÓK    VIDEÓK     LINKAJÁNLÓ   
Túravideók, szép tájak, várak,
 Erdélyben és más helyeken.
Iratkozz fel a You-tube csatornámra!

A Bánság tetején: Téli túra a Szárkõ-hegységben
VIDEÓ


A Szárkô-hegység (Munții Tarcului) a bánsági EKE-sek számára a Temesvárról legkönnyebben elérhetô, kétezer méter feletti csúcsokkal is büszkélkedô izgalmas nagy hegy, a "mi házihegyünk". Évente többször, más-más évszakban  is elzarándokolunk a Délvidék egyik legmagasabb pontjára, a 2190 méteres Szárkô-csúcsra.

A Szárkô név egyébként az ómagyar „szár” szóból ered és kopaszkövet jelent. A sípályái révén sokak által ismert Kishavast is magába foglaló hegység a Déli-Kárpátok ÉNy-i részén, Krassó-Szörény és Hunyad megyék területén található. Alakját hozzávetôlegesen egy derékszögû háromszöghöz hasonlíthatnánk: nyugati határát a Temes, északi határát a Bisztra képezi, délkeleten pedig – a képzeletbeli háromszög átfogójaként – a Hideg-, a Sík- és a Sebes-patakok völgyei választják el a Cserna-, a Godján- és a Retyezát-hegységektôl. A két fôcsúcs, a Szárkô- és a Cãleanu-csúcsok magassága egyaránt 2190 (bár egyes térképek, források szerint a Cãlenau 2196 vagy 2199) méter és a fôgerincen több mint 30 olyan csúcs található, amely meghaladja a 2000 métert. A téli sportok kedvelőit ma a krassó-szörényi Muntele Mic (Kis-Havas) üdülőközpontjába (1530 méter)  várják, az 1802 méteres hegy oldalában népszerű, több sípályás síközpont müködik.

Útvonal, elérhetőség

Békéscsaba - Arad (A1- autópálya  Temesvár  felé -  A6 autópálya  Lugos felé -  6. út Karánsebes - Borlova - Kis-havas Muntele Mic síterep)  251 km  4 óra

 A hegység felé Temesvárról az E70-es úton (újabban Aradtól autópáya gyorsítja a haladást Lugosig) indulhatunk el, Karánsebesnél  le kell térnünk egy mellékútra, a hegység elôtti utolsó település, Borló (Borlova) felé, onnan pedig a korábban Kishavasra (Muntele Mic) induló libegô állomásáig is eljuthatunk személyautóval (23 km Karánsebestôl). Még Borló elôtt, Sebestorony település mellett egy magasabb dombon ôrtorony romjaira figyelhet fel az utazó. A  Muntele Mic/ Kishavason vagy Fertő-tető – 1550 méteres magasságban – egy  jól kiépített síközpont /Teleschi Partia Borlova található, ahova télvíz idején korábban libegôvel, ma már viszont  autóval is is feljuthatunk (kb. 39 km Karánsebestől). 

Kis-havasi sípálya / Muntele Mic     

   "A fertő-tetői sípálya Temesvártól kb. 110 km-re található délkeleti irányban, Karánsebes (Caransebes) közelében. Karánsebestől Borlova felé kell venni az irányt, majd a falun áthaladva néhány kilométert megtéve jutunk el a (korábban még  müködő) kétüléses lift alsó állomásáig. A 2009-ben felújított ülőlift teljes hossza 3498 m, ezzel a leghosszabb Romániában. A csúcsról elegendő hó esetén egy 12 km hosszú erdei úton lehet visszajutni a völgybe.  A déli lejtésű, változatos nehézségű sípályákhoz két húzólift tartozik. A szállások többsége a fenti sípályák mellett található, 1570 méteres magasságban. A hely jelképe a sípálya közelében felállított hatalmas méretű kereszt, amelyet esténként kivilágítanak. Van néhány privát felvonó is, melyek csak akkor lépnek üzembe ha legalább egy 8-10 fős csoport száll meg azon a helyen."  forrás sielok.hu
A használható sípályák jellemzői(forrás):  

fotó forrás  

http://evz.ro/se-inaugureaza-noul-telescaun-la-muntele-mic-cum-e-configurat-ac.html

"Az elérhetőséget a Karansebes-Borlova libegő-állomás biztosítja (Valea Craiului) 25 kilométer hosszú műút. Személygépkocsival, autóbusszal idáig (volt korábban) szokás jönni, itt a libegő-állomásnál egész évben állandó szolgálat volt (ma már nem müködik). ....még  13 km-t mehetünk, az elején beton, majd kövezett szerpentines úton ( Tervben van a műút javítása és meghosszabbítása, a tűkanyarok kiszélesítése, hogy autóbusszal és személygépkocsival is fel lehessen jutni a síközpontig.) " (forrás Banaterra.eu kiegészítve a változásokkal)        
Időközben a libegő megszünt és fel lehet menni autóval a sipályákhoz!!

webcam 

video 0  1     2    3    4

"A fertő-tetői sípálya Temesvártól kb. 110 km-re található délkeleti irányban, Karánsebes (Caransebes) közelében. Karánsebestől Borlova felé kell venni az irányt, majd a falun áthaladva néhány kilométert megtéve jutunk el a kétüléses lift alsó állomásáig. A 2009-ben felújított ülőlift teljes hossza 3498 m, ezzel a leghosszabb Romániában. A csúcsról elegendő hó esetén egy 12 km hosszú erdei úton lehet visszajutni a völgybe.
A déli lejtésű, változatos nehézségű sípályákhoz két húzólift tartozik. A szállások többsége a fenti sípályák mellett található, 1570 méteres magasságban. A hely jelképe a sípálya közelében felállított hatalmas méretű kereszt, amelyet esténként kivilágítanak." forrás http://sielok.hu/siterep/fertoteto/

fotó: forrás:

Élménybeszámoló a síterepről (forrás: sielok.hu) "2017 február 23-án ketten vágtunk bele egy új romániai síterep megismerésébe. Battonya körzetében egy nap elérhető síterepeket szemlélve nem volt nagy választék Aranyos és Szemenik jöhetett volna még számításba, de Aranyost már jól ismerem, s ezért a kíváncsiság délre vezérelt, s végül a közelibbnek tűnő Fertő-tető lett a nyerő.
Igazán hasznos információt nehéz volt nyerni, mert a síterep weboldalának guglizása se adott sok információt . Leghasznosabb a https://www.facebook.com/MunteleMicOnline/?ref=ts&fref=ts facebook oldal bizonyult. Itt írni is lehetett az üzemeltetőnek, aki rövid idő múlva válaszolt is. 

Hasznosnak bizonyultak az oldalról írt vélemények is, ami eldöntötte, hogy ide hétvégén nem szabad menni. Hét közben meg attól kell tartani, hogy nem is üzemelnek. Minimum 10 esetén indítják el a felvonókat ált a honlapon. Időjárásra is figyelni kell, mert még az üzemeltetők által feltöltött videók ( élő adások) és képek alapján is látszik, hogy sokszor ködös az idő. Az utazásra Battonyától 2 és 3/4 órát adott a Google térkép. 

S tényleg röpültünk a cél felé a 100 km autópályának és a jó utaknak köszönhetően. Karánsebesig pikk-pakk ott voltunk. Innen kezdődött a haladásban a megtorpanásunk.A főúttól 12km volt Borlóig , ez még alsóbbrendű útnak megfelelő minőségű és állapotú volt.A térképre tekintve gondolná az ember, hogy elérve a falut a leágazástól a síterepig tartó útnak megtette a felét.Igen ám de itt még csak 360 méterrel voltunk a tengerszint felett, s még 1200 métert emelkedni is kell s így a légvonalban 9 kilométert sem elérő távolság a valójában 24-25 km megtételét jelentette, s milyen úton! Pár képpel illusztrálom is ezt , s a lényeg annyi, hogy majd 50 percbe került mire felértünk ezen a 24 km-en. Utat lehet a nagy hideg miatt nem tudták rendesen takarítani, de akár miért is ,de csapnivalóan nézett ki. Jégbordás volt, s s szinte végig csak egy nyomon volt járható. Hétvégén gondolom milyen káoszt, dugót okoz egy-két szembejövő autó. Nekünk a 24 km alatt kettővel volt találkozónk felfelé és eggyel lefelé, s pont jó helyen ahol volt elég hely a félre álláshoz. A tervezetthez képest félórával később értünk, de az ottani idő szerinti 10 óra helyett még fél tizenegykor sem indították el a felvonót, mire mi is felértünk. Nyugodtan átöltöztünk jegyet vettünk s nem sokkal 11 előtt elkezdtünk síelni. Egy kis épület szolgált a jegyvásárlás, síkölcsönzés és büfé gyanánt is. Napi jegy 65 lej, plusz 10 lej a kaució, amit a nap végén visszakaptunk.
A pályán lévők száma bőven meghaladta a szükséges tíz fős létszámot, s ezért nem feleslegesen küzdöttük fel magunkat azon a jeges úton. Azért voltunk ilyen sokan, mert egy kisiskolás csoport jött fel valamelyik szálláshelyről, s itt próbálgatták sítudásukat. Az oktatójuk mondta-mutatta, hogy nyugodtan álljunk be elébük a sorba, azaz elhalászhatjuk a gyerekek elől a tányéros korongját, mert így nem kell végig várnunk, míg minden második harmadik korongra sikerült ráültetniük egy-egy kölköt. Így sose kellett várakoznunk, s nem is zavartuk a kicsiket se.
Készülve az útra,erősen figyeltem az időjárás előrejelzést, s mivel havazást jeleztek 22-én reggelig ezért egy napot csúsztattunk az indulással. A pár centi hó esett is ahogy jelezték, s bíztam benne, hogy tudják letakarítani az utakat, s leratrakolni a pályát.
Hát az úttisztításra lett volna idejük, de nem végeztek jó munkát.A ratrakolással végeztek még előzőnap nyitásra, mint a facebook oldalukon látható, de ezt nem csinálják minden nap, mert nem láttuk nyomát ratraknak, mikor mi síeltünk. A pálya nagyon jó volt a síeléshez, mindent hó borított jégfoltokat nem láttunk.
Az időjárás az előjelzés alapján várt enyhén felhős később erősebben felhős helyett először volt felhős, s e mellett a pálya felső egyharmadát köd is borította , míg kora délutánra teljesen kitisztult az ég , s megcsodálhattuk a környék gyönyörű panorámáját.

Akkor kicsit pontosítok a pálya leírásában szereplő adatokban. A honlapjukon négy felvonót tüntetnek fel : Teleshi Nordika, Teleshi Felix és Teleshi Borlova és a 3 km-nél is hosszabb TELEFERIC ALPIN MUNTELE MIC-ket. Eztek tényleg léteznek, sőt van egy számomra ismeretlen nevű tányéros felvonó a Teleshi Nordika kétszemélyes beülős és a Teleshi Felix csákányos között is. Így összesen 5 felvonó létezik ezen a hegyen, sőt a Teleshi Borlova is dupla tányéros felvonó lenne igazán, így van Teleshi Borlova 1 és 2. No de van egy nem kis szépséghibája az egésznek, hogy az egészből csak a Teleshi Borlova 1 működik ebben a szezonban ,esetleg az a térképen még nem is jegyzett ismeretlen nevű tányéros is néha hétvégén. TELEFERIC ALPIN MUNTELE MIC amely felhordta ide régebben a vendégeket elhagyatottan áll. a völgyállomása épp 12 kilométerre van fentitől közúton. Ebből az következik, hogy ez lehetett az a honlapon még mindig szereplő 12 km hosszú pálya Partia Maloasa néven. Régebben ez a 12 km valami murvás rossz út lehetett, amit pár éve leaszfaltoztak, s így télen is fel tudnak járni az autók a síterepig hólánccal vagy nélküle.Ezért a Partia Maloasa-át örökre el lehet felejteni, mert út lett belőle.

Sajnos a keskeny és nem kielégítőén takarított út lett a szűk keresztmetszet ennél a sípályánál.Emiatt elfogytak a síelők, s így nem éri meg minden felvonót üzemeltetni. A másik rákfenéje a telepnek, hogy nincs egyetlen hóágyú sem , emiatt bizonytalan, hogy milyen pályát talál itt az ember.Olvastam, hogy egy esőzés után van, hogy tiszta jégpáncéllá fagy az egész pálya.Most majd 50 cm a hóréteg vastagsága, sehol sem látni kavicsot és földes részt. Gond az is , hogy az egyetlen működő pálya környékén nincs WC. Régebben lecsúsztak egy étteremhez, s egy működő felvonóval vissza tudtak jönni. Most is le lehet csúszni, de akkor a hátán a léccel kell felballagni az embernek. Az egyetlen működő pálya a Borlova 1 egy egyszerű kékpálya, tanulóknak, gyengén síelőknek jó, de már egy közepes síelőnek sem jelent kihívást. Mi egy napot jó hangulatban töltöttünk itt,kedvünkre síelgettünk zárásig.
S van itt egy dolog, ami miatt mindenképpen javasolni tudom mindenkinek, hogy egyszer látogasson ide,s az pedig nem más , mint a panoráma. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy szép időben járjon erre az emberfia, hogy láthassa a hófödte csúcsokat. Délre és keletre a Szárkő hegység, mögötte a Retyezát látható, nyugatra a Szemenik-hegység, északra a Ruszka-havas és közöttük a medencék terülnek el.
Jobb sorsra érdemes ez a síterep, de út és hóágyú kellene, s akkor télen is olyan sokan járnának ide, mint nyáron lehetnek.
Hazafelé ránk sötétedett, de még Lugoshoz közel is világított mögöttünk e hely jelképe a hatalmas fehér kereszt. 

A Kishavason felavadták a jól látható, esténként messzire világitó Bánsági Hősök emlékére szánt fémkeresztet (1670 méteren).

"2003-ban felállítottak egy acélcsövekből készített 28 méter magas keresztet, a régi helyére mert az már megkorhadt. A keresztet, éjjel ha kivilágítják, 50 km távolságból is lehet majd látni. Az építmény készen áll, csupán egy beton előteret és valamilyen díszítő elemeket óhajtanak még hozzáépíteni. Valószínűleg idén júliusban, Szent Illés napja táján, valamelyik hétvégén fogják felszentelni, mert állítólag ő a gugulánok (a Godján hegységbeli Gugu csúcsról elnevezett hegyi lakosság gyűjtőneve), valamint a pásztorok védőszentje. Az 1936-os ünnepélynél is nagyobb tömegre számítanak. 
 A bakancsos természetbarátoknak az alábbi gyalogtúrákat ajánlom a Kis Havasról:Helyi túrára indulhatunk a Kuntu felé vezető ösvényen, a vascsöveket még megtaláljuk, de a piros sávos jelzés már rég lekopott. A gerincre érve balra fordulunk, innen már nincs jelzés, de állandóan fölfelé halladunk a Kis Havas 1806 m magas csúcsa felé. A szép kilátás érdekében ajánlatos utunk során a fennsík jobboldalán haladni előre. Innen gyönyörű kilátásunk van a Szárkő gerincére és a Căleianu mellékágra. Ezt a napsütötte részt találóan hívják „Valea Soarelui”-nak (a „Nap Völgyé”-nek), itt télen is lehet napozni. A csúcs is egy sík területen van, itt is a jobb kilátás érdekében ajánlatos a szélekre menni, innen a Szárkőgerinc keleti vonulatát is megláthatjuk és mögötte a Retyezátot. Visszafelé a keresztnél jöjjünk, hogy utunk változatosabb legyen.
     Ugyancsak egy rövidebb túrát jelent a „Scorilo” sziklák megtekintése, innen is szép kilátásban van részünk. A jelzések hiányosak, de különösebb nehézséget nem jelent az odajutás. Mindkét túra időtartama 4 óra, télen is megtehetők. A Scorilo túrát csak annak ajánlom télen, aki már nyáron is bejárta.
      Nyáron hosszabb túrákra is indulhatunk, mint például a Szárkő csúcs (2190 méter), vagy egy látogatás Poiana Mărului-ra. Mindkettő 9-10 órás túra, télen két napot igényel. Télen-nyáron bárki, akár egy hétre is kirándulhat a Kis Havasba, ha szeret síelni, túrázni – nem unja el magát még akkor sem, ha a gyepes havasi legelő talán kevésbé látványos."
 Forrás G.Szabó László Kis-Havas II

fotó: forrás Google Earth

Térképek




Egy téli túra (Balázs István túrája)

Akárcsak tavaly, idén is a Szárkô-hegységbe vezetett az év elsô túrája. Január 5-én a már hagyományossá vált „újévi kijózanító túrára” kilencen indultunk el (persze szigorúan józanul, azt mondanunk sem kell...). Szállást a Kuntu meteorológiai állomáson foglaltunk, elsô napi feladatunk pedig az oda való – nem minden fáradtság nélküli – feljutás volt. A téli túrák mindig kihívást jelentenek: senki sem tudja pontosan, milyen idôjárási- és hóviszonyokkal kell megküzdenie a – valljuk be ôszintén – téli túrához kevésbé szokott „alföldi” turistának. Az indulás elôtt napokig tartó havazás nagyban megnehezítette a haladásunkat a turistaúton, mivel a hó alaposan betemette a mások által már kitaposott utat, ezért az eredetileg 4–5 órásra tervezett utat most 11 óra (!) alatt tettük meg. Minden méterért keményen meg kellett küzdenünk: a puha hóban az elsô emberek derékig süllyedtek, így a kb. 1460 m magas Kuntu-csúcs tövében fekvô meteorológiai állomásra csak éjféltájt érkeztünk meg. A meteorológiai állomáson elôzetes bejelentkezés alapján kaphat szállást a turista. Maga az állomás egy óriási, háromszintes, belsejét tekintve labirintusszerûen kialakított épület. Az ügyeletes, meteorológiai megfigyeléseket végzô és azokat naponta többször közvetítô szakember egyedül vagy másodmagával lakja be a bizonyára szebb idôket is látott épületet. Tervezôi annak idején talán arra gondoltak, hogy maga az Elvtárs és az egész Politbüró is tiszteletét fogja tenni pár napra, ezért a sok, szinte megszámlálhatatlanul sok szoba, a megdöbbentôen hatalmas épület. A szolgálatos meteorológus magára van utalva a téli idôszakban: általában egy hónapos szolgálatokat teljesítenek a tél minden gondjával-bajával. Már maga a hegyre való feljutás sem egyszerû az egy hónapra való holmival, az ottlétet pedig a pár óránkénti meteorológiai – hômérséklet, hóvastagság, légnyomás, szélviszonyok – megfigyelések és azok Karánsebesre – rádión – való közvetítése mellett a tüzelôfa aprítása, a használt helyiségek fûtése, az öreg generátorral való idônkénti küzdelem, konyhai foglalatosságok, no meg a hébe-hóba idevetôdô látogatókkal való törôdés tölti ki.

Eredetileg a második napra megbeszélt könnyebb, átmozgató bemelegítô túra az elsô napi heroikus küzdelemmel is felérô feljutás következtében elmaradt, egy páran csupán az erdôbe mentünk le az elôzô este a gyorsabb haladás reményében otthagyott holmikért… 
Harmadik nap az eredeti túratervnek megfelelôen a 2190 méter magas Szárkô-csúcsra indultunk és útközben a kedvezô idôjárást kihasználva gondtalanul fotóztunk és filmeztünk: egyesületünk második útifilmjének anyagát vettük fel.

 Az út igen meredek szakaszokat is tartogat, késôbb a gerincet elérve látványos gleccservölgy kíséri utunkat. A Sadovanu-gerincen, mintegy 2000 méter magasságban az erôs, szemet kápráztató napsütéshez viharos erejû szél is társult, megnehezítve a süppedôs hó miatt addig sem túl könnyû haladást.

Majd 4 órás túra után értük el a csúcson kb. 2180 méteren álló meteorológiai állomást, ahol aznap éjszakára meg is szálltunk. Ezúton is köszönetet mondunk az ott szolgálatos család vendégszeretetéért. Másnap a napfelkeltét a kint tomboló hófúvás miatt sajnos csak az ablakból csodálhattuk meg. A kiadós reggeli után elköszöntünk vendéglátóinktól, továbbindultunk a Szárkô-hegység gerincén. 
Az igencsak közeli Szárkô-csúcs elérése után a Cãleanu-csúcs (2190 m) irányába indultunk. A gerincrôl csodálatosan tiszta kilátás tárult elénk, megcsodálhattuk a Cserna-, a Godján- és a Retyezát-hegységek gerincét, sôt a távolban a Páring és a Bihar-hegység körvonalai is feltûntek. Visszafelé jóval lendületesebbek voltunk, a gyors haladáshoz hozzájárult az is, hogy sokszor „szánkózva” csúsztunk le a meredekebb részeken az egyébként másfél méteres hóban. Vasárnap reggel kellemes emlékekkel indultunk haza a Kuntu-ból. A szép, napos idôben még sokáig vissza-visszatekintettünk, fürkészve az elôzô napi túrán bejárt helyeket.
Az újabb szárkôi téli túra nem sokat váratott magára, 2005. február 18–20. között újból nekivágtunk a hegynek egy hasonlóan szép túra reményében. Erre a túrára 11-en jelentkeztek, nagy örömünkre öten megtiszteltek minket jelenlétükkel Békéscsabáról, a Csabai Bihargók csapatából is. 

A Kuntu-ig tartó elsô napi túra könnyebbnek bizonyult, mint a januári túra idején, a jobban átfagyott hóban nem süppedtünk lépten-nyomon derékig, tehát jóval gyorsabban haladtunk az erdei ösvényen. Sajnos, a ködösebb idô miatt a kilátás nem volt az igazi. Ezúttal „csupán” 4–4,5 óra alatt jutottunk fel a szállást adó Kuntu-ig, ahol már forró teával várt ránk Molnár Attila, bánsági EKE-s társunk, aki „civilben” a helyi állomás meteorológusa. Egy kiadós vacsora után estébe nyúló beszélgetéssel, borozással és pihenéssel zártuk a napot. 

A szombati nap sajnos nem volt a legmegfelelôbb egy magashegyi téli túrára, sûrû köd, a gerincre pedig tomboló szél volt az elôrejelzés, amit vendéglátónk a meteorológusok adataira alapozva közölt velünk. (Attila kötelességének érezte, hogy figyelmeztessen minket: ilyen idôjárásban nem ajánlatos nekiindulni a Szárkô 2190 méteres csúcsának). Mivel már többen ismertük a túraútvonalat, mégis megkockáztattuk az elindulást. A köd mindjárt az út elején még sûrûbb lett, alig 10 méterig lehetett ellátni, voltak pillanatok, mikor felvetôdött bennünk a visszafordulás lehetôsége, mert a libasorban vonuló csapat is alig tudott látótávolságban maradni egymással. A turistajelzés a ködbe veszett (piros sáv).

Talán félórás, kilátástalannak tûnô, lassú haladással járó útkeresgélés után megtörtént a csoda: a köd lassanként engedett szorításából és kirajzolódott elôttünk a gerincút. 3–3,5 óra alatt sikerült elérnünk a csúcson lévô meteorológiai házat, ahol meleg teával kedveskedett a helyi meteorológus. 

A kedvezôtlen látási viszonyok miatt ezúttal csak egy rövidebb szakaszon mentünk tovább a gerincen, a Szárkô-csúcsig, hogy elkészítsük a kötelezô csúcs-fotókat. Sajnáltuk, hogy a most elôször itt lévô vendégeink nem csodálhatták meg a környezô hegyek szépségét, de láttuk, hogy ez a három nap is elegendô volt a hegység megkedveléséhez. Reméljük, hogy legközelebb is velünk tartanak. 

Másnap a hazafelé vezetô út sokkal nehezebb volt, mivel az elôzô este óta szüntelenül hulló hó szinte teljesen betemette az ösvényen lévô nyomokat, ezért újakat kellett taposnunk. Szerencsénkre a csomagok hazafelé jóval könnyebbek voltak, mi pedig edzettebbek...

Irta:Balázs István, Perei Árpád (mindketten a lenti fotón, a Szárkõ-hegységgel a háttérben láthatók)
(az eredetilkeg megírt cikket - egyetértésben a szerzõvel - saját kiegészítésekkel és fotókkal  láttam el.)
A fotók több Szárkõ-túrán készültek, különbözõ idõjárási körülmények között). A cikk eredeti változata  olvasható az Erdélyi Gyopár 2005/3 számában is.
 

linkek e tárgyban:

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/havas_szarko_tura.php

http://www.banaterra.eu/magyar/T/tarcu/tarcu.htm

http://www.karpategyesulet.hu/doksik/KL/2006/kl06_1.pdf

http://www.ekeban.ro/utjelzo/u-11.pdf#page=3

http://www.banaterra.eu/magyar/P/proba/proba2.htm

http://www.banaterra.eu/magyar/T/termeszet/turizmus/tarcu/tarcu.htm

http://karpatunk.blog.hu/2016/05/19/szarko_telen

http://geocaching.hu/download/pda-html/s/GCSRKO.html

https://www.idokep.hu/hirek/tura-november-elejen-a-szarko-hegysegben

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/a_bansagi_ekesek_szarko_csucshoditasa.php

Túrára fel!

Videó Hazajárók 

Videó

videó

A Szárkő-hegységben két meteóállomás is müködik, az alacsonyabban fekvő Cuntu (Kuntu) kb 1440 méteren  és a Szárkő-csúcs közelében lévő másik kb. 2190 méteren. "A Szárkő (Tarcu) havasok csúcsán működik az ország legelszigeteltebb meteorológiai állomása. Az itt dolgozó meteósok októbertől májusig egyáltalán nem hagyják el a 2186 méter magasan található munkahelyüket, amely félnapi járásra van a legközelebbi lakott helytől. Télvíz idején csak ritkán kopogtat be hozzájuk egy-egy turista, akit meleg teával és jó tanácsokkal fogadnak, hiszen senki nem ismeri jobban a rendkívül veszélyes hegyet, mint éppen ők...folyt

Jó pár éve történt, talán a 2009 vagy 2010 év telén, hogy halálos baleset érte a szolgálatra igyekvő váltós meteorológust: Tomboló hóviharban próbálta elérni szolgálatin helyét, a Szárkő csúcson lévő meteoállomást.Bár imerte a terepet, minden bizonnyal lebecsülte a veszélyeket: útközben egy hópárkányra tévedhetett, az leszakadt vele és maga alá temette. Csak tavasszal találták meg a holttestét, állitólag azóta gps-sel is fel vannak szerelve a meteósok.

Az állomások óránként adnak jelentést a mért adatokról az  országos központnak, az adatok megjelennek a http://www.meteoromania.ro honlapján. 



Túránkon akár mindkét meteóállomást érinthetjük.  Túraképek  itt    itt     itt 

Túraútvonalak

Fel a "lenti"  (Kuntu) meteóállomásig 

Kis-havas felvonó alsó-állomás (800 m.)   -  Kuntu meteóállomás (1440 m.)  sárga sáv  majd kék + / piros sáv                                                                                                       7,6 km távolság, 800 méter színtemelkedés

vagy (alternativ)

Kis-havasra felvezető úttól  (Saua Jigorea hágó 1242 m.) -  Kuntu állomás 1440 m.  (könnyebb út)  piros sáv
                                                                                                 5,5 km, színtemelkedés 350 méter szintemelkedés

csúcstámadás

a Kuntu-tól a Szárkő csúcsig (2190) ill. ( a közeli Tarcu meteóállomásig)  
                                                                                                  5,6 km,  760 méter színtemelkedés 

Kuntu - Szárkő - Calenau - Kuntu
ha a SZÁRKŐ Tarcu -csúcstól nem megyünk vissza azonnal a Kuntu-hoz, hanem a Cãleanu-csúcs (2190 m) -ot érintve(körtúra)
                                                                                               15 km / 1150 színtemelkedéssel  

Ráadás:

Balázs István cikke a http://www.magyarvagyok.hu/kultura/regiok/erdely/banat/4475-A-Szarko-hegyseg.html

A Bánság teteje

A Szárkő név az ómagyar “szár” szóból származik, aminek jelentése kopasz kő. A sípályái miatt jóval ismertebb Kishavast is magában foglaló Szárkő hegység a Déli – Kárpátok északnyugati részén helyezkedik el, Hunyad és Krassó – Szörény megyék területén.

 A hegység nyugati határát – amely a Szőrényi-havasoktól választja el – a Temes, északi – a Poiana Ruszka hegység irányában – a Bisztra, délkeletről pedig a Hideg -, a Sík- és a Sebes – patak völgye határolja, elválasztva a Cserna -, a Godján -, és a Retyezát - hegységektől.

 A Szárkő hegység könyen megközelíthető, hiszen a Bánság központjának tartott Temesvártól csupán 130 kilométerre található. Temesvárt elhagyva az E 70 –es úton elöbb több nagyobb bánsági falun majd pedig Lugoson illeteve Karánsebesen keresztül haladva érjük el a Kishavasra induló nem túl jó minőségű 608 A jelzésű megyei műútat amely Szervesd (Zerveşti), Sebestorony (Turnu Ruieni) - a műútról jól megfigyelhető egy magasabb dombtetőn emelkedő középkori őrtorony maradványai - illetve Borlón (Borlova) keresztül vezet egészen a Kishavasra (Muntele Mic) induló libegő végállomásáig. 2006 októberében átadtak a forgalomnak egy 13 kilométer hosszú kitünő álapotba lévő aszfaltcsíkot amely felvisz 1.525 méter magason található Kishvas üdülőhelyre. Sajnos az út a téli évszakban a libegő végálomásától le van zárva.

 A Kishavas (Muntele Mic) üdülőhely 22 km távolságra található Karánsebestől, ahol számos jó minőségű és különbőző igényű illetve hosszúságú sipálya, valamint panzió, menedékház, szállóda áll a téli sportokat kedvelő turisták rendelkezésére. Az üdülőhelyen három jó minőségű sipálya található, a könnyű “Nap völgye (Valea Soarelui)” nevet viselő pálya, amely kb. 1.700 méter hosszú, a közepes nehézségű “Katlan (Căldare)” palya amely 600 m, illetve a jó sizők számára az 1.400 méter hosszú “Felvonó alatt ( Sub Teleschi)” nevű pálya. A Kishavas üdülőhelyre kitűnő fekvése miatt, a nyugati szelek bőséges csapadékot hoznak, a hóréteg eltarthat akár 5 – 6 hónapot is, novembertől májusig..

 Az 1976 –ban átadott libegő a Kishavasra viszi a tél szerelmeseit, a drótkötél pálya - mely Románia leghosszabb hasonló látesítménye – 3.492 méter hosszú, a 800 méteres szintkülömbséget pedig 35 perc alatt teszi meg.

 2004 szeptember 14 –én a Kishavason felavadták a jól látható, esténként messzire világitó Bánsági Hősök emlékére szánt fémkeresztet.

 Az üdülökomplexumból a kék sávot követve, majd a jelzetlen ösvényen haladva szűk 1 óra alatt érhető el a Kishvas 1.802 méteres csúcsa ahonnan csodálatos a kilátás a jóval magasabb Szárkő hegység 2.000 méteres fenséges gerincére.

 A Kishavason a szervezett turizmus az 1930–as évek közepén jelent meg, amikor sorra épültek a kisebb – nagyobb menedékházak föleg temesvári, de más környékbeli turisták számára. Napjainkban a Kishavas a Szemenik üdülőközponttal együtt a Bánság legfontosabb téli üdülőhelye.

 A Kishavasra induló libegő végállomásánál, 733 méter magason található autóparkolóban gond nélkül ott lehet hagyni az autókat, akár hosszabb időre is. Innen csak gyalog lehet tovább haladni, az 1.456 méter magasban fekvő Kuntu meteorológiai állomásig kb. 4 – 5 óra az út, a sárga kereszt, majd a kék kereszt illetve a piros sáv jellzéseket követve, de volt eset amikor télviz idején a nagy és friss hó miatt a felérés eltartott akár 11 órát is.

 A Szárkő hegységet, szépsége és impozáns alakja miatt mindig egy izgalmas nagy kalandott rejtő bánsági “szent hegynek” tartották, ahová jó fekvése miatt rendszeresen el lehet jutni évszaktól függetlenül akár töbször is.

 Felfelé haladva ahogy véget ér a fenyőerdő, előbukkan a Szárkő hegység gerincének fenséges panorámája amelynek lábánál fekszik a Kuntu meteorológiai állomás. Az állomás, amit az 1960-as években építettek, egy három szintes épület, labirintusszerűen elhelyezett szobákkal, emiatt nem ritka, hogy az először ott járó turista eltéved a kanyargós folyosókon, mindig más – más szobákba nyitogatva be. A meterologiai állomás meletti forrásból a néphagyomány szerint még Bem apó is ivott, hiszen a Szárkő hegységen keresztül menekült Törökország felé a levert szabadságharc végnapjaiban.

 Kuntutól körülbelül 4 óra alatt, követve kezdetben a vascölöpöket majd a kőrakásokat elérhető a 2.190 méter magasban fekvő Szárkő meterológiai állomás. Jó időben nem lehet eltévedni, de rosz, ködös, hóviharos időben jól jön a helyismeret és esetleg egy jól müködő GPS. Egy másfélórás mászás után elérhető a hegygerinc ahonan csodálatos a kilátás a környékre, látható a Szőrényi havasok vonulata, a Kishavas, aminek tetején jól kivehető a fémkereszt, megcsodálható a Szárkő hegység “U” alakú gleccserkatlanja, amelyben számos esztena található, amelyek a téli hónap időszakában teljesen kihalnak. A 2.000 méteres szint a Sadovanu hegygerinc térségben érhető el, ez az út legnehezebb és legveszélyesebb része rossz idő esetén. A Sadovanu térségéből egyre jobban látszik a majdnem a cúcson létesített két szintes meteorológiai állomás épülete, amely Délkelet Európa egyik legelszigeteltebb ilyen obiektuma. Általában havonta, vagy akár kéthavonta cserélik egymást az ott dolgozó meterológusok. Késő nyáron traktor hozza fel a sokszor hat hónapig is eltartó téli időszakra szükséges élelmiszert, ásványvizet, tüzifát, az áromfejlesztő műkődéséhez szükséges gázolajat. 2006 –ban az állomást szinte teljesen felújitották, mindenhol padlócsempe, új bútorzat, mosdó, kulturált WC....., korábban nem ilyen volt.

 A “rakétakilővőhöz” hasonlító épülettől körülbelül 160 méter távolságra található a táblával jelölt 2.190 méteres Szárkő csúcs. Innen is gyönyörű a kilátás, hiszen látható a Cserna-, Retyezát-, Godján-, impozáns bércei, sőt a távolba előbukik haloványan a Páring vonulata is. Tovább haladva a 2.199 méter magas Căleanu csúcs felé végig a gerincen, 2.000 méter fölött tovább csodálható a Retyezát – Godján fenségesen csillogó gerince. A Căleanu csúcsot egy jó óra alatt lehet elérni egy nagyon könnyű terepen, ez az útszakasz nincs jelezve ezért csak jó időben ajánlott.

 A Kuntu meterologiai állomásra körülbelül 3 óra alatt lehet visszaérni ugyanazon a jelzett úton követve a kőrakásokat majd a fémoszlopokat.

 Poiana Mărului üdülőfalu, amely 22 km távolságra található Nándorhegytől (Oţelu Roşu), valamint 50 km – re Karánsebestől kb. 600 méter magasságban fekszik. A szervezett turizmus 1936 –ban kezdődött amikor kormányhatározatban rendelték el az üdülőfalú létrehozását, a Kishavas üdülőfalúval eggyütt. A településről is, mely első nagyobb szálódáját 1977 –ben adták át, megközelíthető a Kuntu meterológiai állomás. A települést elhagyva a kék sáv turistajelzést követve lassú de folyamatos emelkedő után jó 4 óra alatt érhető el a Kishavas üdülőkomplexum. Az üdülőkomplexumtól ujabb 4 óra alatt, követve a piros sáv turistajelzést a Seron kilátó melett elhaladva érhető el a Kuntu meterológiai állomás épülete. A Seron kilátónál érdemes megpihenni egy kis időre, mivel a kilátónál található egy fából épült kb. 25 méter magas kilátótorony ahonnan csodálatos a kilátás a Szárkő gerincére valamint az erdővel beborított térségre. Az 1400 méter magasságban lévő Seron kilátótól a kuntui meterológiai állomás csupán 2,5 km távolságra talalható, ami 1 órás könnyed járás.

 Minden túratársamnak ajánlom, hogy legalább egyszer kiránduljon e csodálatos hegységben hiszen nem fog csalódni.

 Túraleirások -   vissza a fõoldalra