Meteo  Hóinfó    Napi csapadék    Vertop sipálya   Radar  Műholdkép   Webcam   TÉRKÉP1  2

A HONLAPOMRÓL    BIHARI TÚRAINFÓK     TÚRALEIRÁSOK         OLVASNIVALÓK      FOTÓK      LINKAJÁNLÓ 
      Túra a Nagy-Bihar környékén található vízeséseknél
(Biharmezõ / Poiana környékén)


    2004.áprilisi nyílt túránk a Sebes-Körös ill. a Misid festõi völgyébe, Körösrév és Vársonkolyos körzetébe vezetett, májusban pedig ismét nagy érdeklõdés elõzte meg a Bihar-hegység legnagyobb csúcsa, az 1849 méteres Nagy-Bihar közelében, a Fekete-Körös un. Biharmezõi forrásvidéken rejtõzõ vízeséseket „felfedezõ” túránkat. A nagy érdeklõdés nem volt véletlen, hiszen Egri Ferenc, a nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány elnöke és persze a vidék kiváló ismerõje, aki az egyesületünk létrejöttének hajnalán, 2002-ben, néhányunkat már meginvitált a „vízesések” túrájára, ezév márciusában meghívásunkra Békéscsabán tartott diavetítéses elõadást - hatalmas érdeklõdés mellett - errõl a tájegységrõl.

 A túra vezetésére Siska Szabó Zoltánt (Arad) kértük meg, aki szívesen és nagy lelkesedéssel vállalta e feladatot, amit ezúton is köszönünk neki. A túra túl jól sikerült hírverése után Zoltán tréfás útmutatását „talán jó lenne 30 fõben korlátozni a létszámot, mert különben a helyiek újkori honfoglalásra fognak gyanakodni” szem elõtt tartva, tucatnyi érdeklõdõt kellett visszautasítanunk, mert a túra jelzés nélküli, sokszor nehéz terepen zajlik. A vízesések közelében egyébként a múlt rendszerben uránbányát üzemeltettek, ennek tudható be az, hogy ez a körzet a 80-as évek végéig tiltott terep volt a turisták számára és csak Czárán Gyula ill. Mátyás Vilmos leírásaiból lehetett tudni, hogy itt csodálatos vízeséseket rejteget a táj.

Rézbányától két és fél kilométerre északra a Sovrom–Kvarțit szovjet–román vállalat kezdte meg 1952-ben az uránérc felszíni és felszín alatti bányászatát. A kinyert érc nagy részét közvetlenül a Szovjetunióba szállították, és e célból a Stej és Szegyest közötti Dumbrava fennsíkon repülőteret is kialakítottak. Az uránércbányászat miatt a vidék lakossága sokszorosára duzzadt. 1960 után csökkent a termelés, bár 1962-ben megnyitották az Avram Iancu bányát. Gheorghe Gheorghiu-Dej 1965-ben felmondta a szovjetekkel kötött uránbányászati szerződést, ezután az ércet Földvár mellett dolgozták föl. 1985-ben itt hozták létre Románia egyetlen atomtemetőjét az egykori uránbánya két tárnájában, 840 méteres magasságban] 1970 körül a településtől öt kilométerre kőbányát is nyitottak, ahol fehér  díszítő mészkövet termelnek ki.       forrás: wikipedia.org/wiki/Rézbánya

 

A túra május elsején 30 túrázó részvételével kezdõdött meg. Autóinkat Biharmezõ település után pár kilométerrel hagytuk (késõbbi sátortáborunk színhelyén) hagytuk és a csapat elindult a Szentháromság-esés felé (lásd a legfelsõ képet), e vízeséscsoport három egymástól nem messze lévõ esést ölel fel, a leglátványosabb a középsõ, az un. Hotorán esés, a vízesés teljes magassága 80 méter körüli lehet, de a lentrõl látható alsó esés mellett is eltörpül az ember. Különleges érzés e óriási vízesésre felpillantani és robaját közvetlen közelrõl hallani. Nem minden izgalmak nélküli, „meredek” mászás után a vízesés felsõ része is szemünk elé tárult.

A következõ túracélunk az Ezüstlétra-esés volt, ezt 2 éve medertúrával közelítettük meg, Zoltán most más, kevésbé nedves utat javasolt, így a hegygerincen jutottunk fel az Ezüstlétrához. 

 A Menyasszonyfátyol a sleppelelnevezésû esés egy egykori bánya közvetlen közelében találhatók, csoda, hogy a természet gátlástalan kizsákmányolói annak idején meghagyták érintetlenül a vízeséseket.
 A negyedik vízesésünk az út közvetlen közelében lévõ, de a kis szakaszon mégis csak meredek terepen megközelíthetõ Apród-esés volt, amelynek vize zajosan és hihetetlen nagy    lendülettel zúdul alá. Itt két túratársunk úgy határozott, hogy a bizonytalan esti fürdõzés helyett már    akkor ott megfürdik a hideg vízben.

Aznapi utolsó vízesésünk a talán legnehezebben megközelíthetõ Amazon-esés volt, igaz e vízesést távolabbról az erdészeti útról is jól lehet látni, de néhányan bemásztunk a mederbe és közvetlen a vízesés közelébe ügyeskedtünk. A Bellavista-eséshez most nem mentünk el a Nagy-Bihar közelébe.

 

A társaság kissé fáradtan de igazán kivételes élményekkel tért vissza a táborhelyre, ahol sokakra a sziklás talajon való sátorverés „hálás” feladata várt. Másnap a Béli hegységbe indultunk, hogy ott nevezetes, de kevesek által látogatott helyeket keressünk fel: 
a kalugyeli dagadóforrást (amely párperces ciklikussággal ad vizet illetve szárad ki) és a Jókai víznyelõ barlangot (fotók). A túra Menyháza üdülõhely (Czárán Gyula sírja itt található) illetve a Dézna vár  /geo-láda/romjainak felkeresésével végzõdött.

                                                                           

túrafotók itt      ill.       itt                             Perei Árpád


lenti kép: a Körösmezõ környéki vízesések felett a Nagy-Bihar 1949 méter magas csúcsa õrködik

Infók a fenti túrán bejárt vidékkel kapcsolatban:

http://www.fsz.bme.hu/mtsz/utleiras/bihar11.htm

http://www.reggeliujsag.ro/a-rezbanyai-vizi-jatekok-gyongyfuzere/

http://www.reggeliujsag.ro/a-vertop-hagotol-rezbanyaig/


http://www.reggeliujsag.ro/turaajanlo-bemutatjuk-czaran-gyula-kozepso-korutjat/

http://www.nimfea.hu/kiadvanyaink/zoldike/15.htm


https://www.geocaching.hu/caches.geo?id=2378

http://bibircs.hu/report.php?id=128





 Túraleirások -   vissza a fõoldalra