Meteo Meteo Pádis Hóinfó Bihar 1 2 Radar Műholdkép Webcam Webcam2 Térkép Bihar1 Térkép2![]() BIHARI TÚRAINFÓK TÚRALEIRÁSOK OLVASNIVALÓK FOTÓK VIDEÓK LINKAJÁNLÓ |
---|
Pádisi túrák: Az Elveszett világ (Lumea pierduta)
Mai túránk a Bihar-hegységben elhelyezkedő Pádis egyik kevésbé ismert, rejtettebb azaz „elveszettebb” világába vezet, ez a Száraz Ponor-völgy (Valea Seaca) katlana azaz az „Elveszett Világ”. Mai túránk nem a turisták által kitaposott ösvényeket követi, hanem a felfedezők útját. A Glăvoi-rétről indulunk, elérjük a vadregényes Ponor-rétet, majd felkapaszkodunk az erdők mélyén rejtőző, zárt karsztfennsíkra. Egykor itt sűrű ősvadon terpeszkedett, ember alig járt erre – nem véletlenül nevezték el Elveszett Világnak. Ahogy egyre beljebb haladunk, úgy tárulnak fel előttünk a természet mélységei: több mint száz méter mély aknabarlangok, hóval és jéggel tömött kürtők, és hatalmas víznyelők, amelyek eltüntetnek minden felszíni vizet. Az Iker-zsomboly, a Fekete-zsomboly és a Fedett-zsomboly csak kívülről is lenyűgöző látvány, belsejük a barlangászok birodalma. A túra csúcspontja a Hamlet-barlang, ahol a Medve-patak vizei dübörögve zuhannak a föld gyomrába – hogy aztán kilométerekkel odébb, a Csodavár barlangjában törjenek ismét a felszínre
Hol is van ez a titokzatos nevű, erdős karsztfennsík?
Pádis délkeleti határán, a Havasfő (Glavoi,1426 m.) és a Jézer (Chiecera, 1386 m.) csúcsoktól északra, a Balázs-/Kis-őr csúcstól (Vf. Gudapu/Balaceana,1477.) délnyugatra, a Ponor-réttől pedig délre helyezkedik el. Az Elveszett világot északon az igen tiszta vizű, Medve-patak (V. Ursului), míg délről a Száraz Ponor patak határolja. Ezt a vidéket tárták fel a környéken a legkésőbb, addig sűrű erdő borította, feltáró utak nélkül, ez volt így a legérintetlenebb terület sokáig, a tájékozódás nehéz lenne jelzések nélkül, ezért is kapta ezt a nevet. Czárán is csak a két patak egyesülése után, azokat elnyelő Hamlet barlangot építette be körútjába.
Miért éppen „Elveszett világ”?
A
névadás pontos időpontja és személye nem minden forrásban
szerepel egyértelműen, de Czárán Gyula, a bihari karsztvidék
egyik legelső és leglelkesebb kutatója még nem használta ezt a
kifejezést – tehát utána keletkezett. A név a barlangászok,
földtani kutatók és turisták körében terjedt el, és ma már
hivatalosan is használják a Pádis-fennsík egyik legismertebb
részeként. Valószínű, hogy az „Elveszett Világ” (Lumea
Pierdută) nevet egy román geológus, barlangkutató és író adta
az 1950-es években a Pádis-fennsík egyik legkülönlegesebb, zárt
karsztvidéki részének. A név Arthur Conan Doyle „The Lost
World” (Az elveszett világ) című 1912-es regényének hatására
születhetett amely egy felfedezetlen, zárt világot ír le –
ahogy Pádis vad, elszigetelt karsztvidéke is hasonló benyomást
kelt. Az Elveszett világot czárános hangzása ellenére tehát nem
Czárán Gyula, hanem egy másik, a Pádison később aktív
geológus, Marcian Bleahu nevezte el. Ez a terület volt az utolsó a
Pádison, amelyet (az 1950-es években) elért az erdőkitermelés és
a természetjárás.
Az Elveszett világ vad és nehezen kiismerhető birodalma egy nagy kiterjedésű aktív barlangrendszert rejt: több zsombolyt tártak fel a két patak közötti erdős, karsztos hegyoldalon, ezek tették azt híressé. Ezek az aknabarlangok azonban az egyszerű turisták számára csak viszonylag távolabbról, kívülről megtekinthetők, bejárásuk szaktudáshoz, megfelelő felszereléshez és engedélyhez kötött. A közelükben való mozgás így is elővigyázatosságot igényel. Becsúszás veszélye! 2019-ben életét vesztette a Pádis-fennsíkon egy magyar (debreceni) fiatal, akinek holttestét az egyik zsombolyban fedezték fel, mintegy 80 méteres mélységben. A hobbifotós valószínűleg akkor zuhant le, amikor a drónjával filmezett. A hatóságok korábban megtalálták a gépkocsiját a fennsíkon és a hátizsákját a fényképezőgépével az Elveszett Világ turistaúton a Fekete-zsomboly közelében. Ma emléktábla emlékeztet erre a tragédiára a zsomboly közelében.
Az Elveszett világ zsombolyai (1200 méter körüli tszf. magasságban)
A zsombolyok némelyike száz méter körüli mélységet is elérő függőleges aknabarlangok, amelyek egy-egy felszín alatti vízfolyáshoz csatlakoznak és vizeit a Medve-patak gyűjti össze
- Iker-zsomboly (Avenul Gemănata), az Ikerzsomboly tetejét egy keskeny természetes sziklahíd osztja ketté, a közel 100 (92/98??) méter mély, kb. 20 méter átmérőjű aknabarlang nevét jellegzetes bejáratáról kapta. A kürtőt kb. 40 méter mélységben hó, jég farönkök torlaszolják el. Alatta lévő vízszintes aknájában patak folyik, összeköttetésben van a Fekete-zsombollyal.Ez a két zsomboly alkotja a fő hidrológiai rendszert a területen.
- Fekete-zsomboly (Avenul Negru) Fekete-zsomboly a többinél sokkalta mélyebb (110-120 méter körüli), felső tölcsérszerű átmérője pedig a kétszerese mint a többi (50 méter). Fenekén hó-, jégdugó van az erdőkitermelés során bekerült rönkök miatt.
- Fedett-zsomboly (Avenul Acoperit) kb. 1210 m-es tengerszint feletti magasságban található. Nincs kapcsolatban a többi aknabarlanggal, csak 35 méter mély.
- Úttörő/Pionír-zsomboly (AvenulPionierilor) 1950-es évekbeli román pionír (ifjúsági) barlangkutató csoport után nevezték el. Pontos mélységre és hosszra kevésbé dokumentált, de közepes mélységű zsomboly lehet.
Hogyan közelíthető meg az Elveszett világ?
Leginkább a Glavoi-rétről szokták a turisták megközelíteni, de az azt bejáró sárga kereszt jelzés (1. útvonal) a Pádis-menedékháztól indul, amely a Pádis/Tamáska réten keresztül együtt halad a Galbina-körút kék kör és a Csodavár-körút sárga kör, illetve a Hamlet-barlang piros háromszög jelzésével, majd a Rotunda rétnél leválik ezektől és a Bradetanului/ Fenyves-völgytől balra eső hegyháton a Ponor rét legdélibb részéhez vezet.
Itt említjük meg az egyik lehetséges, másik, rövidebb s kényelmesebb) útvonalat: A Ponor- rétre ugyanis a közeli, jól megközelíthetőségű Glavoi-rétről is elérhetünk (2. útvonal), így azt (a Ponort) teljes egészben (nemcsak a déli részét) is megcsodálhatjuk, igaz ez a sárga + jelzésbe (1.útvonal) való „becsatlakozás” jelzetlen, de jól kiismerhető úton) kivitelezhető. A filmen ezt láthatjátok.
A Ponor-rétr déli részéről továbbhaladva, a Medve-völgybe (Pârâul Ursului) érünk le a sárga keresztet követve, s az erdészeti útról jobbra, majd kisvártatva balra fordulva, a patakon átkelve, a Hideg Forráshoz (Izvorul Rece) érünk, ez egy hangulatos környezetben lévő, mohás mészkőtömbök alól feltörő bővizű karsztforrás. Ez a forrás az Elveszett világ (amely a Száraz Ponor vizeit is befogadta) földalatti világának víznyelője által elnyelt vizét hozza felszínre és a forrás a medve patak vízhozamát növeli . A hegy (Dealul Ciubulet) oldalában meredeken emelkedve érjük el az Elveszett Világ titokzatos 1200 méter köröli magasságban lévő karsztvilágát. A tájékoztató táblától azt egy körút során járhatjuk be az, balra indulva a Fedett-zsomboly, majd a Pionír-zsomboly, utána kisebb emelkedő és „visszafordulás” után ismét lejjebb ereszkedve – rövid,pár perces kitérővel, a Fekete-zsomboly, majd a körútra visszatérve végezetül a leglátványosabb Iker-zsomboly következik. A zsombolyok környezetében óvatosság szükséges, a becsúszás veszélye miatt nem szabad közel merészkedni!
A Medve-patak völgyébe visszaereszkedve, több lehetőségünk is van: visszatérhetünk pl. az egyes útvonalon Pádisra a sárga kereszten vagy a kettes útvonalon, a Ponor réten át Glavoi-rétre vagy (3. útvonal:) a Medve-patak völgyében, az erdészeti úton továbbindulva, a Hamlet barlangot fedezzük fel és utána a piros háromszög jelzésen térünk vissza a Ponor rétre, majd jelzetlen úton a Glavoi-ra (a videón ezt látjuk).
A Hamlet-barlang (Peşteră de la Caput) egy víznyelő barlang az „Elveszett világ” vizeit nyeli el látványos, sziklás díszletek között - a víz süketítő robaja közepette - a barlang sziklakapujában. Az erdészeti úttól letérve, annak közelében, a Medve-patakot követve, nem messze egy régi romos háztól egy látványos sziklafal tövében találjuk ezt a látványos víznyelő barlangot. Valamennyi víz mindig van a mederben és vízesésként zúdul le a barlang szájánál a mély aknába. A Hamlet-barlangban végeznekés Medve-völgy/ Száraz Ponor által összegyűjtött vizek, aztán azok a közeli Csodavár barlangjában bukkannak elő, hogy kisvártatva ismét a mélybe bukjanak. A barlangot csak barlangászok járhatják (hossza majdnem 2 kilométer), de a jobb oldalon kicsit beljebb lehet mászni a fenti részekre.
Hogy miképpen kapcsolódik a pádisi vízrendszerhez ez a rész, megtudhatjuk Daday János írásából (Bihari Napló 1998.július 20)
Egy másik búvópatakrendszer is ellátja vízzel a Csodavárat: az Elveszett Világ vizei. Ez az almedence a Ponor cirkusztól délre terül el, a Pádis-Galbina zárt medence délkeleti részét képezi. Vízgyűjtő területe kisebb a Kék Magura délnyugati oldalainál. Meg kell jegyezni, hogy az Elveszett Világ még nem volt feltárva a Czárán idejében, és csak az '50-es években hívta fel magára a figyelmet, mikor megkezdték az ősvadon fakitermelését. Itt, a Balázs csúcs nyugati oldalán két völgy képződött: a Medve vízkelet és a Száraz patak völgye. A Medve vízkelet a Balázs csúcs nyugati oldalán ered, vízszigetelő mederben zubog alá, majd mészkő talapzatra ér. Még két vízkelet hozamát veszi fel, majd egy 127 méteres barlangba torkollik (ez csak különleges barlangászfelszereléssel látogatható). A Száraz patak szintén a Balázs csúcs alatt ered, vize mészkő talapzatra érve eltűnik egy víznyelőben. A patak nélkül maradt száraz völgy keletnyugat irányban folytatódik, majd 3 km után északkeletnek fordul, és találkozik a Medve patak medrével. A két vízfolyás forrásai egymáshoz közel esnek, majd ismét egyesülnek, körülzárván egy teljesen elszigetelt karsztfennsíkot, egy különösen vad vidéket, innen az elnevezése is: Elveszett Világ. Ez a karsztfennsík rejt néhány nevezetes objektumot, amelyek gyakorlott és jól felszerelt barlangászok csemegéi. Három zsombolyról van szó: az Iker zsomboly, amelybe egy 80 m mély kürtön lehet leereszkedni, a Fekete zsomboly, amely 108 m mély, és a fakitermelők részben teledobálták korhadó fenyőgallyakkal, továbbá a 40 m mély Fedett zsomboly. Az első kettőt szifonban végződő 1700 méteres vizes barlangjárat köti össze, amelyben a Száraz patak vizei folynak. A három zsombolyt a lekopott sárga kereszt jelzésén haladva lehet megtekinteni. A három zsombolyt a lekopott sárga kereszt jelzésén haladva lehet megtekinteni. A zsombolyok barlangjának v ze a Hideg forrásnál tör fel, a Medve völgyben. Igyekszik találkozni a Száraz patak völgyvonalával, majd egy nagyot kanyarodva eltűnik a Czárán által feltárt Hamlet barlangban (Peștera Caput). Ez egy 30 méteres vízeséssel kezdődik, számos tó és szűkület teszi nehezen járhatóvá, és az itt folyó patak 1800 m után egy szifontóban tűnik el. A Csodavár nagy portáléja alatt, nyomás alatt tör ismét elő, egy oldalüregből.
A Hamlet-barlangtól való visszatérésre két lehetőségünk is van, az első a már említett piros háromszög jelzésen való visszatérés a Ponor réten át a Glavoi-ra (3. útvonal) vagy az erdészeti úton, a Csodavár letérő fele tesszük azt (kb. 2 km ) (itt jelzések is lesznek: a Glavoi és Vertop közötti piros sáv és a piros kereszt jelzésen, amely a Glavoi és Kőház települése között vezet). Közelben van a Csodavár Menedékház is.
Túratávok 1. útvonal: Pádis – Elveszett világ oda vissza: 13 km szintemelkedés 550 méter vagy 3.útvonal (a videóban ezt járjuk be): Glavoi – Ponor – Elvesztet világ-Hamlet bg- Ponor- Glavoi (Ponor réti sétás kitérőkkel) 12 km, szintemelkedés 550 méter.
Ez nem csupán egy kirándulás. Ez egy utazás egy elfeledett világ peremére. Egy olyan tájra, amely rejtőzik a térképeken – de örökre megmarad az emlékezetünkben. Az Elveszett Világ – most már egy kicsit a miénk is lett. Láttuk, hol nyílik meg a föld, merre tűnnek el a patakok, és megéreztük, milyen az, amikor a természet még az embert is eltüntetné a sűrűjében. A Pádis nemcsak táj, hanem élmény – vad, érintetlen, őszinte. Ha tetszett az út, tarts velünk máskor is. Mert a Bihar-hegységnek mindig van egy új titka, amit megmutat
![]() Perei Árpád TÚRALEIRÁSOK VIDEÓK |