Mai kirándulásunk a Vigyázó azaz Vlegyásza-hegységbe, a Nagy-Sebes, azaz a Dregán völgybe (Dragan) vezet, amely a Sebes-Körös fő forrásága, és annak térségében nézzük meg a kirándulási lehetőségeket. Utazásunkat az új modern út, a „Szigethegység útján” (Drumul Apusinelor) kezdjük, a DN1-es, Nagyvárad-Kolozsvári fűútról a völgybe fordulva Nagysebesnél (Valea Draganului) és elindulunk a Dregán-víztározó felé.

K. Nagy Sándor, Bihar megye jó ismerője és leírója 1899-ben így irt a Dregánról: a Sebes-Körös, melynek főága a Kedves (Dragán)-patak, ott ered a Bihar hegység Kornu-Muntyilor nevű csúcsán, a Fontána Recse magaslaton s északi irányba indulva, előbb csörgedez, azután folyik, majd rohan le a sziklák közt egészen a Csúcsa közelében levő Sebes községig s ott a Sebes nevet, majd midőn a csúcsai völgyben összeér a Bánffy-Hunyadon túl eső Körösfőből jövő Körössel, a Sebes-Körös nevet veszi fel.

A Szigethegység útja (Drumul Apusenilor)

2023-ban elkészült az Erdélyi-szigethegység útjának mindkét, Kolozs és Bihar megyei megyei szakasza. A modernizált, hegyvidéki, majd 100 km hosszúságú út turisztikai jelentőségű, szerpentinekkel tarkított útvonal Nagysebes (Valea Draganului) település bejáratánál indul, és a Dregán-völgyi gyűjtőtónál Jádremete felé folytatódik, azt elérve elérve a „Jád-tó” mellett, a vadregényes Jád-völgyében Biharfüred felé halad és a Belényesi-medencében, Belényesnél ér véget.
Nézzük milyen látnivalókkal találkozhatunk a Dregán-völgy térségében.

Bánkő, Vlegyásza-menedékház

Első túránkat Nagysebes település után kezdjük meg, a kék kereszt jelzést követve és a túra során a Vlegyásza menedékházig juthatunk el. Útközben szép réteket keresztezünk és ragyogó kilátásunk lesz a Dregán völgyére, majd keletre Viság (Visagu) hegyi falu térségére. Útba ejthetjük a Bánkő (Piatra Banisorolui) szikláját is. A 11 km távolságban lévő Vlegyásza/Vigyázó  menedékházban (Cabana Vladeasa)  megszállhatunk és további túrákra is lehetőség nyílik a Vigyázó-csúcs (1836 m.) illetve a Fehér-kövek (Pietrele Albe) irányába.

A Dregán-tó (Floroiu-tó, erőmű, víztározó)

Az új szigethegységbeli úton 23 kilométer megtétele után érünk a festői környezetben lévő Dregán-tóhoz, amelynek „kilátójából” mesebeli szép táj tárul szemünk elé,előttünk, távolabb a Bocsásza csúcsa tűnik fel.

Csodálatos, turistacsalogató, vadregényes volt ez a táj a hetvenes évek elején is, még amikor nem létezett a duzzasztó. Keskeny nyomtávú, rönkszállító kisvonat pöfögött a Dregán-pataka mentén. 1984-ben aztán nem messze Nagysebestől, Floroiu-ban, a virághegyi telep mellett egy völgyszűkületben, körülbelül 750 méteres tsz. feletti magasságban befejezték az ország legmagasabb duzzasztógátjának, a Dregán-Jád völgyzárógát építését. A 120 méter magasságú gát koronaíve 440 méter, szélessége az alapjánál 28, koronáján pedig 6 méter. A gátkolosszus 1 millió tonnás mellének 100 millió köbméter víz feszül neki, amelyet alagúton átvezetve a Jád völgyében üzemelő remeci 100 és muntenyi-i 55 Mega-wattos vízierőművek turbináit kivánták működtetni.

A gátépítésekor emelt beton talapzatokat, melyek az egykori kötélpálya rögzítését szolgálták, nem bontották el, hanem hatalmas vasbeton monstrumként terpeszkednek a gát két oldalán, ma alkalmi kilátóhelyekként szolgálnak a gyakorlatban. A körcikk alakú betonfal tetejéről borzongató érzés letekinteni a mélybe. A gát tetején út halad tovább a Dregán völgyében, 15 kilométeren át a Cserepes erdészházhoz, ahonnan eljuthatunk Biharfüredre, a Csoda-forráshoz vagy a másik irányban az Ördögmalom-vízeséshez és a Bocsásza csúcshoz is.

Vlegyásza-túra a Zerna völgyében

Második túránk az 1836 méteres Vlegyásza-csúcsára vezet, amely Kalota-havasként vagy Vigyázó-csúcsként is ismert. A gát után a tó partján haladunk déli irányban Cserepes erdészhát felé akár autóval is és nagyjából 5 kilométer után, egy erdészháznál a Zerna-völgyében indulunk túránkra a (hiányos) kék-háromszög jelzést követve. Látványos rész a túra egy harmadánál az a tisztás, ahol a sziklafolyásos Zerna csúcsra van szép, közeli rálátásunk. Utána lassan felkanyarodunk a Vlegyásza gerincre és hamarosan eljutunk a Vlegyásza meteó-állomáshoz illetve a kissé távolabbi csúcsjelzéshez. A meteó-állomástól rálátásunk van a Dregán-tóra, de persze a Bihar-Vlegyásza hegység nagy-részére is, akár a Radnai-havasokra is tiszta időben. Egy leírás szerint a meteorológiai állomás dolgozói olykor, nagyon tiszta látási viszonyok alkalmával néha látták a Tátra csúcsait, sőt, szinte hihetetlen, de a Retyezát irányában néha felcsillanhat a Duna ezüstös szalagja is. A túrák főbb adatai (táv, szintemelkedés, sematikus nyomvonal) a feljebb lévő térképvázlaton találhatóak minden túraesetében.

Túra az Ördögmalom vízeséshez, a Bocsászára és Biharfüredre

Harmadik túránk a vadregényes, mintegy 25 méter eséssel rendelkező Ördögmalom vízeséshez vezet. Érdemes megnézni a Biharfüredől induló Ördögmalom-túra filmet is, hiszen abban megismerhetjük a most a Dregán-völgyéből, a Cserepes erdészháztól induló túránkat is. A négyes számú Bocsásza túra is innen indul, az Eszmerálda forrás illetve az erdészház melletti völgyszakaszból.

A Bocsásza 1792 méteres csúcsára vezető túránk, a Bihar-hegység legszebb csúcstúráinak egyike, hiszen a csúcsról a hegység feledhetetlenül szép panorámája tárul fel. A túra erdős terepen erős emelkedővel indul. Sajnos a 2017 évben történt hatalmas vihar által keletkezett fadöntések miatt ezt az útvonalat jelenleg a hegyi mentők lezárva tartják. Érdemes tájékozódni a Salvamont, a Bihar megyei hegyimentők honlapján az aktuális helyzetről.

Következő, ötödik Dregán-völgy környéki túránk a Bihar-hegység híres túraközpontjába, a Jád-forrásvidékére, a Csodaforrás mellett található Biharfüredre vezet. 

A túra részleteit a már említett filmben nézhetjük meg.

Kissebesi vízesések (Cascada Miscului – Valea Sebișelulu)

Visszatérve a Dregán-tó viztározójához, a Szigethegység útján folytatjuk utunkat egy kis darabon, Jádremete felé indulunk. Először megnézhetjük az út mellett álló panoráma hotelt, ahol akár meg is szállhatunk. Aztán egy keveset visszaautózva a gát felé, a Kis-Sebes völgye felé indulunk egy hegyi úton.

Hatodik túránk tehát a Kissebes völgyébe vezet, ahol több kisebb vízesést fedezhetünk fel (Kaldár, Rizikó és Kánkán esések). A vízeséseket Czárán Gyula, a bihari turizmus megteremtője az Óperenciás körútja részeként említi Kalauz Biharfüredi kirándulások című, 1903-ban megjelent művében. Ők a vízeséseket Biharfüred irányából közelítették a hosszú, jórészt lóháton megtett kirándulás során.

A vízesések túrájáról tudni kell, hogy nincsenek kiépített ösvények, illetve jelzett turistaút, tehát csak improvizálni lehet a túra folyamán a vízesések megközelítésénél. Magasabb vízállásnál a patakkal párhuzamosan futó, akár autóval járható útról ereszkedünk le a vízesésekhez a sokszor nehezen járható terepen vagy alacsony vízállásnál medertúrát is fellehet vállalni megfelelő túrafelszereléssel. Ez kánikulai melegben nyilván nagyobb élmény, ha időnként meg tudunk mártózni a patak vizében. Persze ilyenkor nem olyan vadak és látványosak az esések. A túra völgyben nem hosszú, a terep azonban csak lassan járható.

A Kissebesi-vízesések túrája után visszatérünk a felújított szigethegységbéli útra és tovább autózunk a Jád-völgye felé. Kolozs és Bihar megye határán a Rotunda hágónál érdemes megállni és kisebb sétákat tenni a Lankás-havas és a Bakhát irányában is, szép kilátással a Vlegyásza hegyeire, a tóra. Itt akár hosszabb túrára is indulhatunk a gerincen északi irányban. Az út tovább folytatódik a Jád-völgyébe a Királyerdő hegység felé, Jádremetére.

Mátyás Vilmos térképe

                                                                                                                                                                              Perei Árpád