A Bihar-hegység csodái

Lila köntösbe öltözött hegyoldalak krókusznyílás idején

VIDEÓ

Mai túránk az Erdélyi-Szigethegységbe (M. Apuseni), azon belül is a Magyarországhoz közeli Bihari-havasokba vezet, hogy ott a Biharfüred, a bihari Nagy-Havas vonulata és a Pádis-fennsík térségében április és május hónapokban nyíló kárpáti sáfrányok azaz kókuszok csodálatos látványában gyönyörködhessünk. Ezidőtájt nagyszámú turista keresi fel ezeket a helyeket, mert a krókuszok látványosan, lilává festik a kisebb-nagyobb réteket.

A kárpáti sáfrány a nősziromfélék családjába tartozó sáfrány nemzetség legészakabbra húzódó, a tavasz hírnökeként ismert, védendő bűbűjos szépségű növényfaja. Kárpáti, balkáni flóraelem, Magyarországon is fellelhető egyes tájakon.

Hazánkban védett növény, nemcsak szedése és gyűjtése, de az országba való behozatala is tilos. A krókusz a bihari hegyvidéken áprilistól májusig virágzik, a hóólvadást követően a virágok kibújnak a hóból, lila szőnyeggé változtatva a réteket, a hómezőt a virágok lilás szőnyege váltja fel, egy ideig egy-egy hófolt társaságában több napon át csodálatos látványt nyújt az arra járó, a látvánnyal betelni nem tudó, szerencsés turistának.

internetes újságcíkk itt

Sűrű csomókban, a bükk-zónától kezdve a törpefenyvesek szintjéig, hegyvidéki (alhavasi) alpesi réteken, legelőkön és más nyílt füves helyeken fordulhat elő a hegyvidéken.

Erdélyben a Kárpátokban (pl. Fogaras)és az Erdélyi-Szigethegységben található meg ez a növény, a Pádis-fennsíkon és Biharfüred környékén lévő krókuszmezők jól ismertek a Partiumi és a határhoz közel lévő, magyar megyék turistái körében, de például a Vlegyásza környékén szintén megtalálhatóak.

A faj tudományos nevét a Crocus heuffelianus-t Heuffel János, Krassó vármegyei tiszti főorvosról, a Bánság flórájának kutatójáról kapta, aki Kitaibel Pál után a legtöbb új fajt írta le a Kárpát-medencéből. Érdekesség, hogy a sáfrányokat sokan „krókusz” néven ismerik, ez a tudományos elnevezésük, amely meghonosodott a köznyelvben is.

A kárpáti sáfrány (románul brenduşa de munte vagy brenduşa de primavára, németül Frühlingssaffran) ismertető jegye a lepellevelek csúcsán lévő sötét V alakú folt, mely megkülönbözteti más, hasonló színű krókusztól.

A Bihar-hegységben a legkönnyebben elérhető krókusz-mezők a Pádis fennsíkon találhatóak, például a szerpentin mellett található Bál-rét vagy Pádisi üdülőtelep illetve a Mócok temploma környékén vagy a szintén könnyen megközelíthető Ponor-réten és Varasó-réten is.

Hosszabb, nehezebb túrával érhető el az 1759 méter magas Síkhavas alatti hatalmas mezőn pompázó, talán legszebb és leglátványosabb krókuszmező, amelyet a Varasó-házaktól, oda-vissza körülbelül 19 kilométeres túrával, mintegy 800 méter szintemelkedéssel érünk el gyalogosan.

Itt virágzik legkésőbb a krókusz, mivel ez a térség fekszik a legmagasabban. Ugyanezt a krókuszmezőt Biharfüredi körtúrával is el lehet érni, 24 kilométeres túratávval 1200 méteres emelkedési színt leküzdésével. Biharfüred környékén nem túl nehéz túrával a Papok feredője tisztás és az Istenek havasa csúcs közötti részeken érdemes a hóolvadás után körülnézni. A Kis-Havas rétje sincs túl messze Biharfüredtől, és a Kusztura környékén lévő turistautak bebarangolása is szép látványt ígér. Ismert még a Tátrai krókuszvirágzás, ott a turisták szabályozott körülmények között, a krókuszmezőn kijelölt sávokon vagy a mezők szélén utakon haladhatnak.

**********************************************************************************************************************************************

Sajtószemle

Encian, 1936-02-01 / 2. szám

"A tavasz egyik első hírnöke hegyeink között a tavaszi sáfrány, a krókusz, mely hóolvadás után azonnal megjelenik befedve a lankás hegyoldalakat, sőt néha az olvadó hóréteg alól bújik ki. A fehér-ibolya-lila szinű krókusz eredeti hazája valószínűleg Görögország és a keleti partvidék, erre emlékeztet korai virágzása is. Öszszes középeurópai hegyeinkben, a magasabban fekvő réteken, erdőszéleken, tisztásokon, sőt néha kertekben is előfordul. Előfordul 2500 méter magasságban ép úgy, mint mély völgyekben. Nemcsak a földben levő virághagymák, hanem virágmagvai útján is terjed, sőt a legelésző marha a magvat megeszi és így trágyájával messze vidékekre terjeszti e virágot. A krókusz a virágzása idejében gyakran bekövetkező új havazások és így megfagyás ellen úgy védekezik, hogy kelyhét összecsukva védi virágját. Laza hóval betakarva néha igen nagy hidegeket bír ki."

*************************************************************************************************************************************************************************

                                                                                                                                                                        Perei Árpád

videó

vissza a

Túraleírások-hoz

Perei Árpád HONLAP fő oldalra