Erdély egyik legszebb fekvésű várának romjai Kolozsvár közelében a Jára-völgyében

Túra a festői környezetben lévő

Létai Ghéczy-várhoz

„A Nagykő — Pitra Mare sziklája alatt festői környezetben egy völgy oldaláról levezető mészkőszikla élén a felkelő nap tündöklő fényében Ghyczy vára festői romjai tűnnek elő a fenyvesekkel borított egyforma magasságú hegyhátak bizarr kulisszái előtt. A vár, melyet a legrégibb okmányok Létavár néven emlegetnek, már Róbert Károly idejében állott. Viharos századok alatt Kolozsvár városáé és Ghyczy János kormányzóé is volt. A várromok közül gyönyörű kilátás tárul elénk a Runki-szorosra, a Székelykére, a völgybe, melyben folydogáló Jára-patakkristálytiszta üdítő habjai új erőt és kedvet öntöttek belénk” Turisták Lapja, 1934 * Tavasz a Gyalui havasokban. Dr. Torday Béla

 régi ábrázolás/ képeslap

Mai kirándulásunk Erdélybe vezet, Kalotaszeg legdélebbi várát, a Kolozsvárhoz közeli Léta várát (vagy Géczi várát) hódítjuk meg. Erdély legszebb fekvésű várromja a Jára völgye fölött emelkedő kősziklán, Magyarléta település közelében, sziklás, vadregényes környezetben található. Kalotaszeg és a Gyalui-havasok mezsgyéjén fekszik ez a - sokak szerint - Erdély legszebb környezetben lévő várromja. Érdekessége, hogy körülötte is sziklás magaslatokat, nagyobb hegycsúcsokat találhatunk, így a várra csodálatos rálátásunk van a környékről.

A Létai- vagy Géczi-vár és gyönyörű, sziklás környéke a Kolozsvár közelében fekvő Magyarlóna (Luna de sus) és az Aranyos-völgyében fekvő Borrév (Buru) között vezető DJ 107 M úton lévő Magyarléta (Liteni), Kolozs megyei községből vagy a szemközti Jára-völgyéből (Moara de Padura) érhető el, illetve járható be, egy rövidebb, pár kilométeres túrával. A Létai vár a kisméretű várak közé tartozott. Két részből állt: a belső ( felső) és a külső (alsó) várból. A vár nyugati oldala meredek szikla, amelyre a vár épült, és csak a keleti oldalán közelíthető meg. A belső vár és annak “öregtornya” a létai vár legrégibb részei, mégis napjainkban is ezek dacolnak a legjobban az időjárás viszontagságaival.

Érdemes ezt a rövidebb vártúrát Kolozsvári városnézéssel vagy Torockó, Torda környéki vagy más a Gyalui-havasokban megtehető túrákkal kombinálni.

A vár históriája

A vára maga meredek hegycsúcson feküdt, falából némi rész még látható. Építése ideje nem tisztázott (valószínűleg a XXII vagy XIII. századfordulója környékén épülhetett). Kezdettől fogva fogva királyi vár volt a XV. század közepéig, s mint több más erdélyi vár, állandóan a mindenkori erdélyi vajda tisztsége alatt állt. Első írásos említése 1324-ben Castrum Leta-ként említi akkor már fontos királyi várként felügyelte a tordai só és az Szigethegységből bányászott nemesfémek szállítását (arany- ill. vasbányák, aranymosóhelyek) a Gyalutól Tordaszentlászlón át az Aranyos folyó völgyébe vezető úton. A vár az idők folyamán rengetegszer gazdát cserélt, említésre méltó az 1561-es év, amikor is az éppen Balassa Menyhárt által birtokolt várat János Zsigmond fejedelem vette ostrom alá, mivel a főúr szembeszállt a fejedelemmel.

„Géczi-vára Tordaaranyos megyének a túri- és tordai-hasadékok mellett legérdekesebb kirándulóhelye Géczi-vára, vagy másnéven Létai-vár, amely két és fél km.-re van a színmagyar lakosságú Magyarlétától.

Kolozsvárról a Szászfenes—Magyarlóna— Tordaszentlászló—Magyarléta útvonalon szokták megközelíteni…..

A vár magas csúcson épült, hogy mikor, arra vonatkozó adataink nincsenek. Az 1350-es években a vajdák tulajdona. Egy 1456. áprilisában kelt adománylevél mutatja, ogy ezen évben V. László irály Hunyadi János sógorának, Pongrácz János vajdának adományozza. Ezután mint a Balassák birtokát emlegetik.

1540-ben a Zápolya ellen pártot ütő vajdáknak: Balassa Imrének és Majláth Istvánnak nyujt menedéket a királyi hadak ellen.

Később, mivel a Balassák János Zsigmondot állandóan nyugtalanították, 1562-ben a vár ostrom alá vétetett, de midőn az ostromlók a vár bevétele után bevonultak, a várban elrejtett puskapor felrobbant és a várat felrepítette. Később újraépítették, majd Géczi János tulajdonába került, ennek halála után pedig leánya örökölte. Ebből az időből maradt a „Géczi- vára“ elnevezés is.

A történelmi adatokat Kővári László: Erdély építészeti emlékei című könyvéből származnak.

Eme történelmi eseményekben gazdag múltú várnak ma csak a romjai vannak meg, de festői fekvése miatt nagy kedveltségnek örvend a turisták között. A romok a legutóbbi időkig jókarban voltak, azonban mostanában az idők viszontagságai és főleg az állataikat ott legeltető pásztorgyerekek igen megrongálták, amiből látszik, hogy az alacsony néposztály fájdalom, az ilyen műemlékekre semmi gondot sem fordít!” Vékás Lajos: Géczy vára- Ifjú Erdély, 1928-03-01 / 7. szám

1977–1981 között a mai Báthory-líceum és a tordaszentlászlói iskola diákjai ásatásokat végeztek: fenékbélyegzős cserépedényeket, Szent László király arcképével díszített kályhacsempét, nyílhegyeket tártak fel, de gótikus és reneszánsz töredékek is voltak a leletek között.

E várhoz egy adoma is fűződik, amely szerint Géczi beleszeretett egy kolozsvári polgárnőbe, s azt magával a várába vitte. A polgárnő férje nem mert ugyan követelőleg fellépni a hatalmas és rettegett Géczi ellen, hanem egyszer mégis rávette magát, s elment Géczihez, aki midőn azt kérdezte volna tőle, hogy kit keres, a polgár így felelt: egy asszony két fülét. Géczinek nagyon tetszett az elmésség, amelyből azt is megértette, hogy a polgárnőért a férjnek három falut adjon kárpótlásul, úgymint Asszonyfalvát, továbbá Alsó- és Felsőfüle községeket. Géczi aztán teljesítette is a polgár kívánságát, aki nem is nagyon bánta meg a cserét, mert gazdag ember lett belőle.

Vártúra

videó

A vár megközelítésére két lehetőségünk van:

1.) Magyarléta határából vágunk neki az útnak a piros háromszög jelzésen, kb. 2,6 km/ 160 m színtemelkedéssel. Magyarlétát (Liteni) a temető mellett elhagyva, a mezei földúton - a pillanatnyi útviszonyoktól függően -többnyire még tovább tudunk menni egy darabon kisautókkal.

"Iránytűnk" az antennákkal teletűzdelt hegy, amit balról kerül meg az út. Ez a "Nagykő/Piatra Mare 914 méter) rejti szemünk elől most még a vár sziklás környezetét.

A hegy mögé érve hamarosan szemünk elé tárul a vár és környékének panorámája, a hegy mögött a Jára-völgye található. A vár szinte a környék legalacsonyabb szikláján magasodik, így csodás a rálátás a környék minden magasabb pontjáról. A vár elérése előtt érdemes bejárni a vár környéki sziklákat, azaz nem egyenesen a várhoz menni - a jelet követve - , hanem a sziklás résznél balra fordulunk egy szép körtúrát teszünk a környező sziklás magaslatokat bejárva, mert igen szép panorámánk lesz több helyről a várra és környékére. A körtúra következő részében, egy kis ereszkedés után, megmásszuk a várat.A várrom bejárása után folytatjuk a túrát a villanyoszlopok felé (immáron a jelzésre visszatalálva). 

A túra talán késő ősszel a legszebb itt a visszavezető úton, a a magasabban fekvő részekről megpillanthatjuk a Tordai-hasadékot (jobbra lenti kép) és Torockónál magasodó Székelykőt (baloldalt)

2.)  A Jára völgyéből Moara de pădure nevű faluban hagyjuk az autónkat , és onnan indulunk a túrára (ez rövidebb de meredekebb, kijárt ösvény)

videók

túraleírások

Perei Árpád honlapja nyítóoldal