Perei Árpád honlapja

A Béli- hegység szoros ölelésében fekvő Menyházára, Arad megye bájos szépségű, csendes és nyugalmat árasztó hegyi üdülő,- és fürdőtelepére, klimatikus gyógyhelyére látogatunk, amelynek egyes épületei, sétányai magyar időkbeli, monarchiakori eleganciájának megkopott nyomait hordozzák. A 290 méter magasságban fekvő Menyháza (korábban Monyásza, román neve: Moneasa), Arad megye és a Béli-hegység gyöngyszeme. A Béli-hegység (Codru-Moma, Kodrú Moma) az Erdélyi Szigethegység része, annak nyugati bástyája. A hegység nyugati részén, az Alföldről könnyen elérhető rövid, szűk Menyháza/ Monyásza-patak völgye rejti Arad-megye egyetlen, a 19.század vége óta nagy becsben tartott, bár elhanyagolt időszakoktól sem mentes hegyi üdülő- és egyben fürdőhelyét.

Kellemes séták, pihentető csend, tiszta hegyi levegő, régi eleganciájú villaépületek, szállodák, gyógyvíz, kisebb-nagyobb hegyi túrák, közeli barlangok, csónakázótó, strand, a felhagyott márványbánya, tavirózsák, pecázás, piknikezés, egy új kilátópont, kalandpark, csörgedező patakok, Czárán-emlékek várják a kies fekvésű Menyházára látogató, pihenésre vágyó vagy aktív vagy egyszerűen csendes pihenésre vágyó turistákat. Alig egyórás kellemes sétával bejárható a 2017. évi pusztitó vihar után rendbe hozott takaros központja, ez a kis, emberi mértékű üdülőtelep meg tudta őrizni természetközeliségét és nyugalmát.

A Pannon-Alföld hatalmas, egyhangú síkját dél-keleti irányban látványosan töri meg a Fekete- és Fehér-Körösök által közrefogott, 1100 méter körüli csúcsokkal rendelkező középhegység, a Béli-hegység, amelynek vonulatát tiszta időben gyakran látni a Dél-Alföld határmenti területeiről pl. Gyuláról is.
Menyháza Gyulától légvonalban 77 km-re fekszik, jó minőségű közúton autózva pedig Kisjenő, Borosjenő, Borossebes és Dézna érintésével 105 km ez a távolság. A közelben felkereshetjük a Borosjenői várkastélyt (jelenleg felújítás alatt) és Arad-hegyalján a Világosi vár (videó) romjait.

Régies nevén a Kodrú Moma, azaz mai nevén a Béli-hegység, a Bihar-hegység legtekintélyesebb nyugati oldalága és egyben az Erdélyi Szigethegység nyugati része. A többségében románok által által lakott, mintegy ezer fő lakossággal rendelkező Menyházához legközelebb (19 km távolságra) fekvő kisváros Borossebes, a megyeszékhely Arad pedig mintegy 100 km-re található.

Menyháza, ez a csendes hegyi település, tulajdonképen két részből áll, a kis, korábbi bányászfalucskából, amely délebbre, a völgy lejjebb eső, nyíltabb részén fekszik, és a üdülőtelepből, mely a völgy legszűkebb részén és ebből jobbra kiágazó, még keskenyebb völgyecskében fekszik. Ez a másik nevezetes patak, a langyos gyógyforrásokat rejtő Fürdő-patak völgye, az egykori Fürdőház illetve a Medve-barlang irányában található. A források vizét egyes források szerint már a rómaiak is ismerték. A fürdőtelep északnyugati részén egy kiömlési barlangból ered a Fürdő-patak. A barlangtól 150 m-re van az 1. sz. forrás, amelynek hőmérséklete 25 C° (Felső- vagy Keresztény/Christián-forrás). Ettől délre van egy 80 m mély ártézi kút, amelynek vize 23,5 C° ; mellette pár méterre a 2. sz. 31,5 C°-os forrás (Közép- vagy Mária-forrás), amely a fürdőket látta el vízzel régebben. A harmadik forrás (Alsó- vagy Ernő-forrás) hőmérséklete 32 C°.

Manapság modern, többmedencés strandfürdő is található a településen és több szálloda is kínál gyógyvizes-medencés kezelést. Nyugdíjasok nagy számban vesznek részt kedvezményes gyógykezelésben.

A fürdőn túl a vashámor maradványa emlékeztet a település 18. századig visszanyúló bányász múltjára, csakúgy mint völgyben feljebb haladva a régi, felhagyott márványbánya. Menyháza környékén már a 18. sz. elejétől bányásztak különösen jó minőségű vasércet (a menyháza-vidéki vasérc oly magas érctartalommal bír, amilyen kizárólag csak a svéd vasbányákban fordul elő), amit a mai fürdőteleptől északra elterülő településrészen dolgoztak fel. A település környékén kitűnő minőségű vas- és mangánércek, barnavasérc, vörösvasérc, barnakő stb. fordulnak elő. Volt itt kohó és a Monyásza-patak vízi erejét hasznosító hámor is. A bányászat fellendülése 1760-ban következett be, amikor Bohus Imre német bányászcsaládokat telepített le az akkor létrejövő, a mai falu legfelső részén fekvő Jumelt (Jmelț) telepen. A XIX. század végén a Wenckheim-uradalom négy vasbányát művel a falu környékén. 1887-ben nyílt meg a híres „vörösmárvány”-bánya is (valójában nem vörösmárvány, hanem vöröses színezetű mészkő).

Menyháza - korábban Monyásza - hajdan magyarok által lakott falucska volt, a török háború pusztításai után azonban Bihar megyéből román családoktól népesíttetett be. Manapság szinte csak románok lakják a települést.

A villákkal, hotelekkel, motelekkel beépített üdülőhely, egykor Czárán Gyula (1847-1906), a térség turizmusának megteremtőjének téli lakhelye, szép kirándulások kiindulópontja. Számos jelzett turistaúton járhatjuk be a környező hegyeket. Szép túrákat tehetünk, észak-nyugatra irányban például a Gaudeamus-ház térségébe, meg a szemet gyönyörködtető Tarnóczy-rét/Tinósza/Tinoasa-karsztfennsíkra és a Nagy-Arad csúcsra (Izoi,1098 méter) csúcsra vagy a gerincen tovább a hegység legmagasabb csúcsát, az 1112 méteres Szár-tetőt (Vf. Plesu/ Pilis) is meghódíthatjuk. Keleti irányban a látványos vaskohi karszton át egészen a Bihar hegység lábainál fekvő Vaskohig túrázhatunk.

A település felső részén terül el a menyházai üdülőtelep (régebben a fürdőtelep), amelynek gyógyvizét már a törökök is használták. A használt termálvizek hőfoka 25-32 C fok, összetételükben bikarbonát, kálcium, magnézium, nátrium van. Ezért ajánlatosak idegbántalmak, aszténiás megbetegedés, izombántalmak és a periférikus idegrendszer zavarainak gyógyítására. „A menyházai forrásokat a a közömbös hőforrásokhoz tartoznak, s hatásukra nézve Gastein, Keszthely, Vöslau, Tobelbach és Stubnya fürdőkhöz sorolhatók”, írta 1900-ban a Magyarországi Kárpátegyesület évkönyve.

1864 -05-17 Pesti Hirlap . „A monyászai vagy menyházai hévvizek vegybontásáról“ így írt:
"Menyháza oláh falu, a világosi hegylánczolattól éjszak-keleti irányban, Boros Sebestől kétórányira, szintén É. K.felé fekszik ; e falutól félórányira a hegy nyugati lejtője tövén, több meleg forrás létezik, melyek már régóta bizonyos kóros bántalmak ellen, többnyire csak a közellakók által, kitűnő sikerrel használtattak. E források tökéletes elhanyagolása, valamint azon körülmény, hogy ott hajlékot és ápolást nem lehetett nyerni, e forrásokat a legújabb időkig egyedül a nép által tette használhatókká. Csak újabb időben kezdenek e gyógyvízre nagyobb figyelmet fordítni, mióta t. i. új tulajdonosa gr. Waldstein Ernő, néhány épületet emeltetett, melyek közül az egyik fürdőháznak, a többi a vendégek elhelyezésére van szánva. A fürdőintézetet közvetlenül környező táj igen gazdag forrásokban, melyek legnagyobb része magasabb hőfokkal bír, mint a milyen azon vidék forrásainak középhőmérséklete”.

1886. május 13.-án a bécsi császári belügyminisztérium jóváhagyásával fürdőhellyé lépett elő a a gyönyörű fekvésű, egészséges éghajlatú, langyos hévízzel rendelkező telep. Ekkor még csak egy szerény kis fürdőházban, négy tükörfürdőben (kabinokkal körbezárt vízfelület, amihez a kabinokból lépcsők vezet) működött a fürdő főként a környékbéli vendégekkel nomád körülmények között. 18 szoba áll a vendégek rendelkezésére. Aztán megkezdődött Menyháza viszonylag gyors fejlődése a 19.század végén.

Az Aradi közlöny 1932-ben így emlékezik vissza a fürdőhely fejlődésének korai szakaszára:

„Ormos Péter Arad megyei alispán (1814-1905) érdeme, hogy Monyásza (Menyháza) fürdő az ország egyik legszebb gyógyfürdője lett. Nyári szabadságidejét évtizedeken ott töltötte (feltehetőleg már a 19. század század közepétől). Ez a fürdőtelep a hatvanas (1860) években egy egészen primitív kis fürdőhely volt, az egész egy pár favázas kis házból állott, a fürdő pedig egy deszkából összetákolt és hat káddal felszerelt bódéból. Sátorban felállított patkókon főztek. Az ő és Nachtnébel Ödön ügyvéd barátja egyéni kedvessége azután évről-évre több családot vonzott ebbe a kis fürdőbe és mindinkább látogatottabbá tette”.
Aradi közlöny 1932/06/08 (Csiki Károly: Ahol az előkelő aradiak nyaraltak, amikor Menyházán nomád-élet folyt)

Magyar nyelvű emléktáblák a Vila Cerbul Albastru előterében (hajdani Központi szálloda)

Menyháza 1891-ben a Békés megyében is birokokkal rendelkező Wenckheim gróf tulajdona lett, és Ormoséknak sikerült rábírni Wenckheim grófot, hogy kezdje meg a fürdőtelep kiépítését.

Wencheim egy 21 km hosszú, 760 mm nyomtávolságú, közforgalmú kisvasutat épített Borossebestől Menyházáig, amely 1893.augusztus 12-én került átadásra és 1962-ig a települést egy romantikus, a Menyháza-patak folyását követő, kanyargó nyomvonalú kisvasúttal lehetett megközelíteni. A kisvasút a Menyháza fürdőbe igyekvőkön kívül Aradra, az építkezésekhez vörös márványt és a Mezőhegyesi Cukorgyár számára kitermelt mészkövet, vasat is szállított és faszállításra is használták.

Wenckheim gróf kényelmes szállodákat, vendéglőket és modern berendezésű márvány és napfürdőket és légfürdőket, a főként Arad-megyei úri közönség pedig szebbnél-szebb villákat (a Wenckheim-, Mayer-, Csiky-,Paradeyser- villák, a báró Andrényi Károly hoz köthető Andrényi-telep szecessziós villái, a Központi Szálló és az Acsev. villája) építettet a virágzásnak induló fürdő-telepen. A XIX. század végi stílusban épült villák megmaradt épületei még őrzik az Osztrák-Magyar Monarchia hangulatát

Ekkor épült a fürdőtelep központjában a Paradeyser-, később Czárán-villa, a Narcisa-villa az Arad-Csanádi Egyesült Vasút (ACSEV) dolgozóinak pihenő helyeként épült egy középkori villa stílusában. Jelenleg panzióként üzemelhet.

Nem volt véletlen az impozáns építkezés, hiszen az itteni gyógyvíz erejét az osztrák Bad Gasteinnel rokonították, hasonlóan kiváló a mozgásszervi betegségek gyógyítására, valamint a „női bajok” kúrálására.

A Mayer-féle gépgyár üzemeiből kerültek ki többek között a Borossebes–Menyháza keskeny nyomtávú vasút szerelvényei; a tulajdonos Mayer család tagjai fenyőfák övezte, kétszintes, impozáns villájukban pihenhettek. A Csiky-villát feltehetően a Bihar vármegyei Vaskoh településen egykor kereskedő, Csiky Antal építtette.
Kétszintes villa az Andrényi-családé, bájos toronnyal, szecessziós homlokzattal. A báró Andrényi család, aradi nagykereskedő család volt; a báróságot csak a Monarchia utolsó éveiben kapták. Óriási összegeket fordítottak jótékonyságra, ezért és szerény életvitelükért nagy népszerűségnek örvendtek egykor Aradon.

A gróf megépíttette a gyönyörű nyolcvan méteres Wenckheim fürdőt (Tavirózsa v. Tündérrózsa villa), melynek tavába Félix fürdőről tündérrózsákat (Nymphae thermalis) telepítettett. A nyolcvan méter hosszú Tündérrózsás villában (Vila Nufăr) a vendégek egyedi kabinokban, vörös márvánnyal burkolt kádakban fürödhettek.
Homlokzatán azonban ott díszlik a régi felirás:
LIBE R CURIS HANC CUR AE VALLE M SALUTA — HEU HOSPES! HIC VIX CURATU R QUI CURAT .
(egyfajta fordítása: Gondtól menten üdvözöld e gyógyitó völgyet. Jaj, vendég, aligha gyógyul meg itt kit gond bánt.)

A képeslapon az egykori, 80 méter hosszú fürdőház épülete látható, az oszlopos, boltíves bejárat lépcsőjén emberek állnak, a tetőtérben vendégszobákkal .A földszinten annak idején 13 fürdőszoba kabin kapott helyet. Mindegyikben volt volt egy kád/medence, amelyet menyházai "vörös márvány" borított.
A fürdőház kabinjaiban a vizet vagy természetes melegségükkel, vagy melegítve használják. Minden kádnál három csap áll rendelkezésre, aszerint, amint a fürdővendég a Krisztián-, Mária- és Ernő-forrást, vagy pedig a melegít tt vizet akarja használni, más források szeint az egyik forró, a másik természetes termálvízzel, a harmadik pedig hideg vízzel rendelkezett.. Szabadtéri medencéket is létesített.A kabinok egy-egy ággyal és ruhaakasztóval voltak felszerelve. Szintén a földszinten volt az orvosi rendelő, valamint a szalonok, ahol a korabeli előkelőségek különféle megbeszéléseket, kaszinó, hatalmas étterem, mulató- és társasági klubot tartott, az emeleten pedig a vendégszobák voltak.
Az impozáns épület az utolsó időben Villa "Nufărul" vagy "1.sz. pavilon Villa no. 1" néven volt ismert. A Villa Nufărul folyamatosan működött egészen az 1989-es forradalomig. Utána a fürdő az ebek harmincasjára jutott, amit lehet elloptak, a régi csempéket, padlólapokat kiszakitották, a műemlék épület romossá vált, talán a balsetveszélyessége miatt 2007-ben az épület nagy részét lebontották, jószerivel csak a homlokzata meg talán 8 méter hosszan a falazat áll.. Az egykori Menyháza fürdőhely gazdagságának impozáns jelképe az ebek harmincadjára jutott, nincs felelős, valószinűleg nincs megoldás a teljes pusztulás megakadályozására vagy a fürdő újbóli felépítésére, bár a tulajdonos igérgette azt korábban.

A közvilágítást ő építtette ki, és parkosított is. A Monyászai patak felduzzasztásával csónakázótavat létesített.

A Monarchiában épített kisvasút végállomásánál tehát ott volt egy ékszerdobozhoz hasonló gyönyörű fekvésű villákkal tűzdelt település, a maga sajátos mikroklímájával, amely elviselhetővé tette a legforróbb nyarakat és a legcsikorgóbb teleket is.

„Hamarosan megindult a menekülő városi embereik serege Menyháza felé. Zsúfolt vonatok robogtak ki az aradi állomástól és egyszerre megteltek a kényelmesen berendezett menyházai villák, vendéglők, szállodák nyaralókkal és a vidám zsivaj, felszabadult kacagás megtöltött minden zugot, erdőt- mezőt, hegyet-völgyet és minden kis bokrot. Késő éjszakáig hangzott a dal a hegyeken, a kirándulók tértek vissza nyaralóikba. Vidám mulatozások, kedélyes kirándulások között folyt le Menyházán a/nyári szezon. Ormos Péter és Nachtnébel Ödön érdemeit a menyházai Központi-szálló falán arany betűkkel bevésett márványtábla hirdeti, de emlékük él ma is a menyházai fenyvesek között, benne van a levegőben és a korsókat cipelő leányok dalában, akik hajnalonként és esténként a ,,Mundi-forráshoz“ kristálytiszta ivóvizet gyűjteni.”(Csiki Károly Aradi Közlöny, 1932. június)

A Vasárnapi Újság így méltatta Wencheim tevékenységét (1893. 09.10-i számában)

„Megajándékozta az országot a föntebb is említett 22 kilométer hosszú helyiérdekű vasúttal, melyet minden országos és községi hozzájárulás nélkül saját erszényéből építtetett s úgy személy-, mint teher-szállításra berendeztetett. Ez a vasút nemcsak a mellékén eső községek termékeinek a szállítását teszi lehetővé, hanem egyúttal összeköttetésbe hoz a világgal egy eddig eldugott kincset, a menyházai (oláhosan: monyászai) fürdőt, melyet nagy gyógyító erejű vizéért is remek, vadregényes környezete miatt eddig is Gasteinnal hasonlítgattak össze a hozzá értők.”

Mi is az a légfürdő? A hegylejtőnek túlsó oldalán úgynevezett légfürdők is vannak berendezve. Egyszerű, s egyik oldalról egészen nyitott, s csupán függönyökkel ellátott bódék (barakkok) azok, melyekben a vendégek a nappal Ádám-öltözetben végzett sétáik után pihenni szoktak. Nehogy ezen helyekre ruhába öltözött egyéb emberi lények is tévedjenek, azért tábla feliratok vannak kifüggesztve. (SZEGMETH KÁROLY MKE Évkönyv 1900)

Wencheim ezekben az években több közeli vármegyében népszerűsítette a fürdőt, ezt mutatja a Békés napilap 1897-ben megjelent cikke Menyházára kirándultak címmel:

„Négy vármegye orvosa gyűlt össze f. hó 3-án Menyházán, hogy gr. Wenckheim Frigyes szíves meghívásának engedve, behatóan megtekintsek és tanulmányozzák az általa nagy gonddal és költséggel restaurált, fürdőhelyet. A társaság, melyben Békés, Arad, Csanád és Csongrád megyek orvosai voltak képviselve elég szép számmal (körülbelül 100 volt a megjelentek száma), Aradról csütörtökön reggel 6 órakor indult el az arád-csanádi vasút külön vonatán s midőn a fellobogózott kis hegyi gőzös Menyhazára érkezett, a Rákóczi(-induló) hangjai mellett fogadta az uradalmi tisztikar a kiszálló vendégeket. Előbb Rázel inspektor, majd később dr. Hajnal Albert üdvözölte a megjelenteket, kik nevében dr. Posgay, Arad város főorvosa mondott köszönetet a szíves fogadtatásért. A társaság kisebb gruppokba oszolva, megtekintette a telepet, behatóan megszemlélvén a hideg víz-gyógyintezetet, úszodát, a nagy fürdőházat, forrásokat stb. az uradalmi tisztek szíves kalauzolása mellett. Általában a szemle alkalmával a társaság tagjai azt az impressiot nyertek, hogy Menyhaza megérdemli a közönség részéről való támogatást. Kies fekvése, jó levegője és bővizű forrásai alkalmassá teszik üdülő és pihenő helynek és remélni lehet, hogy idővel sokan fogják felkeresni, kiknek klimatikus kúrára van szükségük, mert a gróf Wenckheim Frigyes áldozatkészsége folytán oly szépen van e kis fürdő berendezve, hogy úgy a beteg, mint az üdülő megtalálja a kellő kényelmet és bátran versenyezhet a többi hazai e nemű fürdőkkel.”

„Maga a menyházi fürdő valósággal meglepi az érkezőt, ki itt az útban látott szegényes oláh kunyhók után, nagy hirű fürdőkbe is beillő épületeket és mosolygó tágas parkot talál. A fürdő épületei közt legkiválóbb az új fürdőépület, e 85 méter hosszú, egyemeletes, palotaszerű alkotmány, melynek ívezetes nyilt csarnokra támaszkodó erkélyes homlokzata helybeli csiszolt vörös márványból van alkotva. E díszes épület a legkényesebb követeléseket is kielégíti, valamint maga az egész fürdőintézet általában is olyan berendezésű, hogy távoli vidékekről is méltán várhatja látogatóit. E fürdőnek az újjáalkotásával is szép bizonyságát adta a jótékony grófi pár annak, hogy itt nem új jövedelemforrást akart magának nyitni, hanem a közegészségügyet óhajtotta egy közhasznú intézettel megajándékozni.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. julius 4.)

1908-ban a Békéscsabai Állami Polgári Fiúiskola Értesítője így számolt be egy Menyházai kirándulásról:

A fürdő gyönyörű fekvése, remek parkja, dús növényzete meglepett bennünket. Valóban csodálatos is, hogy itt a Nagyalföld tőszomszédságában ily paradicsomszerű hely van. Fenyves parkon áthaladva, két szökőkutat is érintve, elértük a fürdőszállodát. Fedett folyosókkal, díszes homlokzata ottani vörösmárvány, melyen még a régi épületből megmaradt elmés latin nyelvű felírás van: LIBERA CURIS, HAUC VALLEM CURAE SALUTA' HEU HOSPOS •' HIC VIX CURATUR, FUI CURAT! Magyarul szabadon fordítva: „Gondoktól szabadon használják gyógyvizeinket! Hasztalan a fürdő! Gond ha gyötör s szomorít !

A fürdő közkedvelt volt a 20.század első évtizedeiben is a magyar fürdővendégek körében is, viszont az impériumváltás és az 1922-es államosítás után, bár Wencheim Krisztina birtokában maradt a telep 1932-ig, de a bizonytalanság miatt további fejlesztéseket már nem hajtott végre. A világháború után a szocializmus évtizedeiben a fürdőtelep csendes hétköznapjait élte a régi épületeket csendben amortizálta az idő, 1962-ben felszámolták a vasútvonalat, a parkokat betonnal borították, a régi, leromlott épületek egy részét lebontották. A hetvenes-nyolcvanas években három, nem túl tetszetős, nagyobb szállodát építettek (Parc, Moneasa, Codru Moma), megindult a tömegesebb vendéglátás a betegek, nyugdíjasok rehabilitációs kezelése terén.

Az egykori, valamikor szépen rendben tartott, szemre is tetszetős, 85 méter hosszú gyógypavilon romos állapotba került, az épületet vandál módon feldúlták, kifosztották. Ma már csak az épület homlokzati része áll. Az egykoron országos érdekeltségű üdülőhely mára csupán a helyi turisztikai érdekeltségű ranggal dicsekedhet.Kevés a hátizsákos turista. A menyházai turisztikai egységek is főleg az idősek terápiás célú kezelésére és Megnyitották a Medve barlangot a látogatók előtt és 2023-ban turisztikai „kisvonat” (traktor) indult hétvégenként a Park szállótól a Márvány-bányához illetve az új kilátópont alá.

Az üdülőhelyen közel 1000 szállás áll rendelkezésre. Felújítják a Moneasa Hotelt is, amely hamarosan újra bekerül a turisztikai körbe. Tervben van a Club Castel újranyitásáról (a volt Czárán villa mellett). Népszerű a strandfürdő, a megye legfestőibb strandja, a hegy és völgy találkozásánál, fenyőfákkal védve, egy kifogástalan angol pázsitú parkban. A strandon 3 különböző méretű (25x12m, 14x6m) termál-ásványvízzel táplált medence (24 fokos átlaghőmérséklet) és egy strandrész található napozóágyakkal Elmondható, hogy a strand Menyháza legélénkebb és legturisztikaibb helye. A menyházai önkormányzat 2018-ban újból megnyitotta az időközben meghosszabbított sípályát, ami most körülbelül 350 méter. Nem mindennapi izgalmakat jelentett a csendes üdülőfalú életében, mikor 2023. áprilisában medvét láttak Menyházána pisztrángfarm területén, a Valea Lungă-nél. (Hosszú völgy).

Czárán Menyházán

Encián 1939. márciusi szám / Hentschel István A.T.E.

Menyháza neve elszakíthatatlanul kötődik Czárán Gyulához (1847-1906), aki úttörőmunkát végzett főként a Bihar-hegység és a Béli-hegység turizmusának megteremtésében. Az örmény származású Czárán család Gyergyóból költözött 1820-ban Arad-megyébe, a Menyházától kb. 60 kilométerre elhelyezkedő Seprősre, miután megvásárolták a kincstártól a községet és határában fekvő 4000 holdszántóföldet. Az 1847-ben született Czárán Gyula sok helyen megfordult Európában, de 24 évesen (1871-ben) – apja betegsége miatt – meg kellett szakítani tanulmányait, és birtok gazdálkodásának kellett szentelni idejét. Ez nem volt kedvére és „ilyenkor a Moma Codrut bújta, annak szépséges vidékén érezte magát jól, valósággal megújhodott s megnyugodva tért mindenkoron haza” (Záray Jenő: A Természetjárás apostola).

Apja halála után 2000 hold szántóföldet örökölt, amelyet bérbeadott és nagy lendülettel vágott a turistalátványosságok nem kis anyagi áldozatokat kivánó feltárásába. „Ebben az időben vásárolta meg gróf Wencheim Frigyes gróf a kies fekvésű Moneasa-Menyháza fürdőt egy millió forintért s az új gazda több befektetést eszközölt. Czárán Gyulának igen tetszett a telep s mikor a Paradeiszer (későbbi Zudor) villát az ő ízlése és beosztása szerint építették fel, azt 10 évre bérbe vette és gazdagon berendezte, s nyaranta, - amikor ő távol volt – rokonainak és barátainak rendelkezésre bocsátotta. Czárán már akkor a Moma Codruban kutatásokat végzett. Feltárt néhány nagyobb üreget, míg a dezna-déznai csodás szépségű várromokhoz saját költségén utat építettet.Ő nevezte el a várkörüli sziklákat, mint pl. Sárkánykő, Obeliszk, Századik Menyasszony sírkeresztje stb. Moneasa-Menyháza fürdő környékét is feltárta. Utasításai szerint készültek a sétautak, kikeresve végcélul a legszebb pontokat, kilátókat.” Czárán ekkor találkozott Dr. Pethő Gyulával is, akivel a hegység geológiai elkutatására indultak. Legutóbb a menyházai Citromontán barlangot és a brihényi Ördögmalmát tárta fel.

Czárán Gyula 1906. január 9-én halt meg és Menyházán temették el, fekete márvány kőkereszt jelzi sírját a katolikus templom feletti temetőben.

Az Aradi Turista-Egyesület Menyházán emléktáblát helyezett el a Czárán-villán,amit Paradeyser Lajos borossebesi főszolgabírótól bérelt. Emléktáblája ma is megtalálható a villa falán. Az Aradi Turista-egyesület a fürdő parkjában pedig egyetlenegy hatalmas kőkolosszusból álló emlékoszlopot állított (Czárán-emlékmű) a múlt század elején a lelkes turistaalkotónak és ezeket szép ünnepély és díszközgyűlés keretében fel is avatta. Az elhelyezett márványtáblát az 1920-as években eltávolították, visszaállítása 2006 májusában történt meg.

Pusztító vihar 2017 szeptemberében

2017. szeptember 17-én, egy vasárnapi napon durva vihar söpört végig Erdélyen. A Bihar-hegységben - ismereteim szerint különösen Biharfüred, a Lesi-tó és Pádis körzetében - szörnyű pusztitást végzett a hatalmas intenzitású, előre nem jelzett vihar. Több tucat turista rekedt akkor az Aranyosfői-jégbarlang környékén, de a Pádison a vihar idején túrázók is csak éjjel jutottak le a hegyről, az utat a vihar nyomaitól megtisztító munkások nyomában. Biharfüreden, a Csodaforrás környéke tragikus képet mutat a tövestül kidőlt fák következtében. A turistautak egy része akkor járhatatlanná vált a kidűlő fák miatt.

A szomszédos Béli-hegység turistaközpontja, Menyháza (Moneasa) sem járt jobban, ott emberáldozata is volt a viharnak és szinte minden turistaút járhatatlanná vált.

Aenyházán emberéletet követelt a vihar. A Menyháza Hotel előtt egy nőre dőlt egy fenyőfa, Valószínűleg egy turista volt a szerencsétlenül járt személy. A település központjának szép ligetes jellege súlyos veszteségeket szenvedett.

Turázási lehetőségek a környéken, jelzett turistautak

A vihar előtt az alábbi térkép és turistautak voltak ismertek (9 jelzett útvonal Menyháza térésgében)

- 1. sz. sárga sáv: Menyházától Dézna váráig

útvonala: Menyháza – Dézna vára – Dézna település (a 470 m.-es Osoi csúcson át)

A túra hossza mintegy 10 km, szintemelkedése kb.190 méter, 3 - 4 órás túra. A jelzés együtt indul a 7./8./ 9 ill. 2 számú útvonalakkal a Czárán emlékműtől, a túra során a települést elhagyva jó kilátásunk lesz - a Osoi csúcs elérése előtti emelkedőkön – keleti irányban Ranusa (Ravna, Kisróna) falu környékére, nyugatra a Szalatna /Slatina patak völgyére (Mikószalatna) illetve a környező hegyekre. A Deznai várhegyet elérve sziklás, vadregényes helyeket találunk és szép kilátást a Béli- illetve Zarandi hegyek felé. „Egyébiránt a romok nem az egyedüli érdekes része a várhegynek. A trachit-tufa kőzet, melyből e hegykúp áll, festői szép sziklacsoportokat alkot, s legszeszélyesebb, fantasztikusabb, bizarrnál bizarrabb sziklaalakzatok meredznek ki a hegyoldalon mindenfelé lásd: Czárán Gyula: A Déznai várhegy

- 2.számú sárga kör jelzés is egy kisebb körtúrát jelez a teleptől nyugatra: Menyháza – Köves patak (P. Pietros) - Száraz patak - Gaudeamus-turistaház környéke - /Tarnóczy-rét/ Tinosza-karsztfennsik érintése/ – Meggyes-völgy (Meghes) - Menyháza útvonalon.kb. 13 km, 410 méter emelkedéssel, kb. 5 órás túra. A túra során szép tisztásokat találunk 650—750 méteren (Gaudeamus elérése előtt), ahonnan szép kilátást nyerünk a közeli hegyekre, a Tarnóczy rét is tetszetős.

- a 3.számú kék sáv jelzés egy komolyabb túrát jelez: Menyháza - a Feredő-dombon/Culmea Feredeu-n át a Nagy-Arad csúcsra (Izoi, 1098 méter) csúcsra juthatunk fel 9 kilométer és kb. 810 szint leküzdésével 4-5 óra alatt.. A Gaudeamus-ház után gerincre kanyarodunk fel, viszonylag hosszú túra, időnként szép kilátással érjük el a Nagy-Aradot, a Béli-hegység második legnagyobb csúcsát

- a 4-es sárga kereszttel jelzett rövid, átkötő útvonal nem az üdülőtelepről indul, hanem a Culmea Feredeu-tól (Tinoasa-tól délkeletre) indul és a nyugati főgerincre visz fel (hamar találkozik annak piros sáv jelzésével) a Tarnóczy/Tinoasa-réttől északra (hossza 3 km nagy emelkedővel, 2 órás szakasz)

- az 5-ös útvonal kék háromszög jelzése a Menyháza település vége után egy darabon a Czárán emlékút kék keresztjével (6.sz. út) halad együtt, majd a Boroaia völgybe megy tovább és a főgerincbe (piros sáv) csatlakozik be Menyházától K/É-K-re. Az út 10 km-t tesz ki, 430 szintemelkedéssel 3,5-4 óra alatt tehető meg a szakasz. A neten sokat ismételgetett leírások szerint a Boroia-völgye egy közelebbről nem leírt vízesést rejt.

- a 6.számu útvonal: kék kereszt a tulajdonképpeni Czárán emlékút útvonalat jelzi: Menyháza – Hosszú-Sebes völgy/Valea Lunga - Mócmező/Camp Moti- Vaskoh – Rézbánya 33 km hosszú túraút, 800 méteres szintemelkedéssel 10-11 óra alatt tehető meg részletes leírás.

- a 7. kék kör: kis (keleti) körút Menyháza körül, a településtől keletre eső Zelea Neagra tető ill Cretu-domb érintésével a Hosszú-Sebes/Lunga-völgybe ereszkedve térünk vissza a telepre (megj.:ebben a völgyben vezet hosszabban a 6.os túraútvonal), 12 km hosszúságú túra, szintemelkedés 330 méter, 4-5 órás kellemes erdei séta kevés kilátással.

- a 8.sz., ugyancsak keleti irányban halad a sárga sávval jelzett útvonal a 7.számú kék ponttal halad sokáig együtt, majd a Cretu-csúcs közelében továbbhalad keletre és főgerinc jelzésébe (piros sáv) csatlakozik be Menyházától keletre (12 km hosszú szakasz, kb. 550 szintemelkedéssel jár és mintegy 4,5 óra szükséges megtételére). Ott az 5.sz kék kereszt-jelzésen (Czárán emlékút) továbbmehetünk a látványos Vaskohi-karszt felé, vagy visszatérhetünk a Menyházára, eredeti útvonalunkon vagy a kék kereszten a Hosszú-völgyön át, amennyiben nem a főgerincen akarunk továbbmenni.

- a 9.számú kék sávval a közeli Denevér-barlanghoz (Pestera Liliecilor) juthatunk el (kb. 3 km, szintemelkedés 150 méter, 40-60 perc), a 370 méter tengerszint feletti magasságban fekvő, fekete mészkőben képződött cseppkőbarlang a település közvetlen közelében van csak 100 méter hosszú. Kellemes sétával érhetjük el a szép sziklás környezetben fekvő barlangot.

A vihar (2017) után valamennyi turistaútvonalat lezárták a fadöntések miatt, majd megjelentek az új tájékoztató táblák a részben új, járható turistautakról.

sárga kör: Menyháza - Száraz-völgy Valea Seaca - Izoi-plató (fennsik)- Tinósza-rét táv: 5 km szintemelk.: 445 m.

kék sáv: Menyháza - Denevér-bg. 1,5 km/ 100 m szintemelk.

kék kör: Menyháza- Butuseasca domb - Pietros/Köves-patak v. - Izoi-plató (fennsík) - Tinósza-rét 7,4 km / 480 m. szintemelk.

piros kör: Menyháza - vasolvasztó kemence műmléke - Márványbánya 2,7 km / 150 m. szintemelk.

kék sáv: Menyháza - Feredő-domb/Culmea Feredeu - Izoi-plató - Nagy-Arad csúcsra (Izoi, 1098 méter) 6,9 kilométer és kb. 825 szintemelk (tehát más útvonalon, rövidebb uton megy fel a jelzés a csúsra mint korábban)

Van még 1 újabb útvonal is:

az új "Belvedere" kilátóhoz vezet a Menyháza-patak völgyében (punkt Belvedere „Kilátópont” táblákkal jelezve) 2,3 km/115 m. szintemelkedéssel 50 perces séta,

Útba ejthetjük a ezen kirándulás során a Vaskohót (Cuptorul de fier) a telep szélén illetve a Tejeskő-forrást is (Izvorul Piatra cu Lapte).

.Megjegyzés:

közeli túraútvonalak a Béli-hegységben - A Pilis/Szártetõ1112 m. csúcsát (Plesu), a Béli-hegység legnagyobb csúcsát, sárga jelzésen érhetjük el Bélhagymástól (Hasmas)

Dézna vára (lásd videót)

Sétány a Központi-szállódával, villanegyed, Kõtörõ-munkás emlékmûve

-Fürdővölgy Fürdőház romjai, Tavirózsás tó, Kalandpark, Átcsúszó-pálya, Medve-barlang Grota ursilor Az 1. sz. pavilon (volt Fürdőház) mellett nyílik a Medve-barlang (Grota Urșilor), amelyet pár éve belépő díj ellenében látogathatunk

A 1861-ben épített, 11 m. magas, téglával bélelt gránit vasolvasztó kemence romja. Cuptorul de fier

Márványbánya A Márványbányáról tudni kell, hogy valójában nem márványt, hanem egyfajta mészkővet bányásztak itt. Ezt a „márványt felhasználták a Fürdőház, a Központi hote és több aradi épület (Kulturpalota) éptésénél

Menyháza az utóbbi évtizedekben sok kérdést vetett fel a sajtóban. "Volt egyszer egy Menyháza", "Menyháza, a megye fájó pontja" és hasonló szomorú hiradások jelentek meg az egykori szép üdűlőtelep leromlásáról. Aztán az elmúlt években mégis vannak kedvező fejlemények:

Teljesen felújított közúton érhető el Menyháza és egyre szebb az üdülőtelepülés összképe is. Az elmúlt 50 évben először mondható el, hogy Arad és Menyháza között egy kilométernyi korszerűsítetlen megyei út sem maradt! A szállodák sok esetben a nyugdíjasok gyógykezelését szolgálja, de mindenki megtalálja itt a számítását, aki egy nyugodt, hegyi településen szeretne pihenni vagy kirándulni. Az üdülőhely régimódi ritmusban lüktet, de sokak számára éppen ez a csend és nyugalom indokolja az itt-tartózkodást. Itt messzire elszakadhat a város zajától, évente csak egyetlen zenei fesztivált rendeznek és van egy nagy sikerű palacsinta fesztivál is nyaranta.

A megye legfestőibb strandja, fenyőfákkal őrzött, kifogástalan angol pázsitú parkban várja a strandolókat. Nagy medencék, tiszta víz, igazi üdülőhelyi élet, Menyháza talán legélénkebb és legturisztikaibb helye e strand. Nemrégiben megnyitották a közeli Medve barlangot is a látogatók előtt a Fürdővölgyben. Felmehetünk az új kilátóhelyre a Márványbánya közelében, ahonnan szép panoráma nyílik a völgyre. Ide és a bányához helyi turistajárat is üzemel hétvégenként. A 2017-ben, az emlékezetes, halálos áldozattal is járó hatalmas vihar után, a fadöntések miatt lezárt turista-utak egy részét ismét megnyitották.

A turisták új kedvence a Kalandpark, a község alpolgármestere, Doru Miron kezdeményezésére kialakított létesítmény. A park a tó tavirózsás övezetében található, és két, egyenként 70 méteres átcsúszópályából és még két további útvonalból áll. Felújtás alatt áll a Moneásza hotel, amely 3 és 4 csillagos szobákkal és korszerűsített kezelőbázissal rendelkezik majd, a medencét közvetlenül a kútból származó vízzel fogja használni, nem keringtetett és klórmentes termálvízzel.

A diákoknak pedig itt van az ország egyik legmodernebb és legszebb iskolai tábora, a Menyházai Ifjusági tábor. Sajnos a majdnem teljesen lebontott Wenckheim-féle fürdőház felújítása, újbóli felépítése csak tervek szintjén maradt.

Az üdülőhely több mint ezer szálláshelyet kínál. A fő funkcionális szálláshelyek a Codru Moma, a Park Hotel, a Panoramic Hotel, a Villa Mayumi. Ezekben a létesítményekben hétvégén, nyáron a kihasználtság 80% körüli, hét közben, ősszel és télen viszont jóval alacsonyabb a vendégek száma.