A Fekete-Körös völgyében

Mérági szakadék, a (Váras)fenesi Bélavár, Köröstárkány 

videó

Mai kirándulásunk az Erdélyi szigethegységbe, a Béli-hegység peremére, a Belényes városához közeli Mérág (Mierag) falucskába vezet, majd a  Köröstárkány és Várasfenes lesz következő célunk,

 A románok lakta aprócska falu nevezetessége az 1796-ban épült kis ortodox fatemploma (Istenszülő elszenderedése fatemplom),

valamint mai rövid kirándulásunk célja, a Mérági-szakadék, amely a falutól nyugatra a mintegy 400 méteres magas kis hegy oldalán található. Jelzett ösvény nincs a szakadékhoz, de több út is vezet hozzá. A Mérági-szakadék anyaga vörös színű törmelékes üledékes anyag, amely kavicsból, homokból és agyagrétegből áll. Leírása itt található.

A helyenként látványos szakadék bejárása különös körültekintést és óvatosságot igényel, mivel az ösvények nem jelöltek és azok sokszor növényzettel benőttek, a talajviszonyok pedig mindig elővigyázatosságot igényelnek, de kiváltképpen csapadékos időben! A szakadék hátterében a belényesi-medence és a Bihar-hegység jellegzetes vonulata teszik teljessé az élményt. Az aktív erózió folyamatosan zajlik a felszínen, így természetesen a Mérági-szakadék szakadatlanul növekszik és rozsdaszínű szakadékaival kissé hasonlít a közeli Rozsda-szakadékra. Geo-láda is található itt.

Ha már itt járunk a Fekete-Körös völgyében, meglátogatunk két közeli magyarlakta települést is (magyarlakta települések a Belényes közelében: Köröstárkány, Kisnyégerfalva, Várasfenes, Körösjánosfalva, Belényessonkolyos, Belényesújlak, Magyarremete), a turizmusáról és a határában lévő várromról ismert Várasfenest és a tragikus múltú, de mai napig büszke magyar települést Köröstárkányt is.

Várasfenes – Bélavár A Nagypatak völgyének egyik magaslatán emelkedő, ma már csekély falmaradványokkal rendelkező Bélavár kiszolgálói valaha a fenesi magyarok lehettek. „A várat a közhit szerint valamelyik váradi püspök építette Belényes védelmére, azonban valószínű, hogy a vár jóval régibb magánál Belényesnél is. A vár távol esik Belényestől s ha ennek a városnak a megoltalmazását akarták, akkor sokkal közelebb is találtak volna várépítésre alkalmas magaslatot. A vár a Nagy patak völgye, illetőleg a gyepűrendszer megvédésére épült, mert a Fekete Körös szurdokán kívül ez az egyetlen út, melyen a Felső-völgyből a Hencz tető és Templomtető meghágásával Bélörvényesen át az Alföldre lehet jutni, még pedig hamarabb, mint a Fekete Körös völgyén.” Földrajzi közlemények 1913. Várasfenesen jó szálláslehetőségeket találunk a magyar vendéglátóknál. A várhoz rövid túrát tehetünk és a Bihar-hegység sincs messze autóval (Biharfüred/Pádis). Geo-láda is található itt

Köröstárkány lakossága a mai napig szinte teljesen magyar és jól prosperáló falu, zöldségtermesztése híres a környéken. A település múltjának sötét fejezete az 1919-es vérengzés: 1919 áprilisában Köröstárkányból és Kisnyégerfalváról kivonultak a Székely Hadosztály katonái, a két település védtelen maradt. A bevonuló román félkatonai alakulatok és civilek véres mészárlást rendeztek, amelynek 91 magyar esett áldozatul.

1999-ben emlékművet emeltek az áldozatoknak a református templom mellett. Geo-láda is található a közelben.

                                                                                                                                                                                                                    Perei Árpád