A Királyerdő legszebb tájain

A Sonkolyosi-szoros és környékének látványosságai

VIDEÓFILM

Mai utunk a Sebes-Körös vadregényes sziklaszorosába, a változatos karsztjelenségekben gazdag, a kirándulók, túrázók és barlangászok körében népszerű Királyerdő-hegységbe (Munţii Pădurea Craiului) vezet, ahol is a Sonkolyosi-szorost és környékét ismerjük meg. Vársonkolyos a Sebes-Körös völgyében fekszik és a falu határában, attól délkeletre éri el a folyó azt a mészkőtömböt, amelybe egy festői, kanyargós szurdokvölgyet, a vadregényes Sonkolyosi-szorost, vájta ki magának. A Királyerdő-hegység e folyó menti területe sok érdekes túrát kínál a turistáknak, hiszen a kis túlzással kőhajításnyi távolságra lévő, szomszédos Révi-szoros (Defileul Crişului Repede) és a kissé távolabbi, Király-hágó alatt húzódó Ökrök-völgye (Valea Boiului), Czárán „Karolina”-esésével (Ökrök-vízesése/Casc. Boiului) is a rendkívüli szépségeket tartogat.  VIDEÓFILM

A Nagyváradot Kolozsvárral összekötő DN-1 főútról könnyen megközelíthető Révsonkolyos (Șuncuiuș), a Rév (Vadu Crisului) és Körösbánlaka (Bălnaca) között, a Sebes-Körös mentén fekvő, mintegy 1500 lakosú, főként románok által lakott, korábban jelentős agyagbányász-település, ahol környezeti szépségei révén az utóbbi időben fejlődésnek indult a turizmus, így a turisztikai szolgáltató tevékenység.

Sonkolyos, románok által lakott település mintegy 1500 lakosából 25 magyar. A település az agyagbányászatáról is ismert, 19. században a helyi lakosság a gazdálkodás mellett a tűzálló( samott)-tégla gyártására használt hőálló agyagot bányászott. A 20. század második felében, az ország „virágkorában” több bányát nyitottak a környéken, virágzott ez a tevékenység, aztán a ’90-es években a bányászat erősen visszaesett, ma már csak a jól gépesíthető, felszíni kitermelés működik gazdaságosabb volta miatt. Ma alig kéttucatnyian dolgoznak a valamikor majd kétezer embert foglalkoztató vállalatnál, az ideköltöző bányászok számára a virágkorban épített lakótelep épületei most elég leromlott állapotban vannak.

A Sonkolyosi-szoros látványosan fehérlő, mészkő-sziklafalait a Sonkolyos és Királyhágó település közötti, DJ108I jelű Sebes-Körös mentén futó útról közelíthetjük meg, a település Bánlaka felőli végénél jól járható mellékút vezet a szorosba, a letérésnél tábla jelzi a szoros legismertebb attrakcióját, a másfél kilométerre, az út végén található Nagy-Magyar barlangot a Körös hatalmas kanyarulatánál.

A vasúti sínekkel párhuzamosan haladunk egy rövid darabon a szoros felé, majd egy hatalmas sziklába vájt alagút elnyeli a Kolozsvárt-Nagyváraddal összekötő vasútvonalat, mi azonban az úton továbbhaladva hamarosan egy hatalmas impozáns nagyságú, fehérlő mészkősziklát pillanthatunk meg a Sebes-Körös túloldalán, az elágazástól alig 600 méterre.

Helyi tájékoztató tábla részlete:

Az első függőhíd környéke

A Sonkolyosi-szorosban három függőhídon mehetünk a Sebes-Körös túlsó, baloldali partjára:

Az első lengőhídon érhető el a Szelek barlangján, ahová azonban csak a barlangászokkal való egyeztetés után lehet bejutni. A második híd a Méhséd- vagy más néven Misid-völgybe vezet, ahol több barlang található. A harmadik, az utolsó híd a Magyar-barlang szájához vezet. A szoros járható része itt befejeződik.

Az első függőhíd előtt, a szikla alatt robajló Sebes-Körös ezen partján egy kis szezonális turistaközpont alakult ki az utóbbi években, a vendégházzal, étteremmel, homokos parttal rendelkező hegyvidéki stranddal és több szabadtéri tevékenység pl. a közeli sziklafalakon kiépített vasalt út (via ferrata) lehetőségével. A Sebes-Körös Rév-Sonkolyos környéki szakaszán tavasszal divatossá váltak egyébként a több szervező által kivált rafting túrák is.

A közeli első, ingatag függő hídon áthaladva a Franturi azaz Szakadás tisztáson, a félkörben mészkősziklák által bezárt völgykatlan kempingező-helyén találkozhatunk a kék háromszög jelzéssel, amely a Révi-szorosban, Zichy barlangnál indul és a szoros aljában, Sonkolyoson át egész a Misid-völgyében lévő Biró-Lajos barlangig vezet kb. 12 kilométer hosszan, valamivel több mint 500 méter színt-emelkedéssel. Ha Sonkolyos irányába visszafelé, a szikla felé követjük a jelzést egy kis darabon, akkor egy szép kilátópontról gyönyörködhetünk a tájban, a szikla tetején táborhelyet, szállásokat találhatunk az egykori Zichy-gróf vadászkastélyának helyén. A Zichy család a 19. század végén a környék birtoka volt. A kék jelzés a másik irányban az erdőben vezet a közeli Misid völgyébe.

19. század elején a Zichyek voltak a környék földesurai. Ez utóbbi család egyik tagja, ifj. Zichy Ödön gégényi nagybirtokos építtette a Körös-szoros feletti sziklán azt a vadászkastélyt, amelynek romjaira menedékház épült, udvarán kis faházakkal, diáktábor céljaira (Castelul Șuncuiuș). A vidékhez kapcsolódó érdekesség, hogy az EKE nagy pártfogója, gr. Zichy Ödön tiszteletére a Révi-szorosban a barlangot Zichy-barlangnak nevezték el. A gróf, mint ismeretes menedékházat építtetett a Révi-cseppkőbarlang mellé, majd később egy emeletes szállót is. Körösgégény ma is álló kastélyát a 1904-ben Zichy Ödön (1874-1967) alakította át vadászkastéllyá.

A tisztás közvetlen közelében (elérhető kék kör jelzésű ösvényen) található a Szelek barlangja (Pestera Vantului), amely több mint 50 kilométeres hosszával az ország és Dél-Kelet Európa leghosszabb barlangja. Barlangi vezetővel, előzetes egyeztetés után egy rövidebb, 900 méteres szakaszon látogatható a barlang, amelynek bejárata biztonsági okokból zárt. A Szelek barlangját Bagaméri Béla kolozsvári barlangkutató és lelkes turista fedezte fel 1957-ben. Érdekessége, hogy a barlang szűk szájából hűsítő hideg áramlik fel, igen sebesen a felszínre, ezért a helyi juhászok már korábban is itt hűsöltek a „Szelek Odújában”. A barlangnak számos mellékjárata, terme, tava, emelete van. Sok helyen gyönyörű cseppkőképződmények díszítik. A barlangban csodálatos gipszkristályokat találtak.

A harmadik függőhíd környéke: Elénk tárul a már az ősembereknek is menedéket nyújtó Nagy Magyar-barlang (Peștera Unguru Mare)

A szorosban továbbhaladunk- mintegy 800 métert- a Sebes-Körös hajtűkanyarulatáig, a folyó túloldalán lévő, látványosan fehérlő sziklafalban nyíló Nagy Magyar-barlangig. Korábban, magyar időkben ezt a barlangot egyébként a „Körösbánlakai Magyar- barlang”-ként vagy egyszerűen Magyarok barlangjaként ismerték. Belépődíj ellenében, vezetett túra keretében a sebesen folyó Körös felett izgalmasan lengő, keskeny 50 méter hosszú függőhídon juthatunk át a barlanghoz. Impozáns bejárata 27 méter magas, és 42 méter széles. Egykor ősember lakta a 20-30 méter magas, összeszűkülő, mintegy 300 méter hosszú barlangot. A barlangban villanyvilágítás és kijelölt útvonal, korlátok vannak, de a barlanglátogatáskor vigyázzunk, hogy ne csússzunk meg a nedves talajon! A barlang alján patak folyik. A kutatók tűzhelynyomokat, csontékszereket és csontból készült eszközöket találtak. Pattintott és csiszolt kőszerszámokat, festett kerámiadarabokat is sikerült itt feltárniuk a régészeknek. A barlang mélyén kultikus temetkezési helyeket is feltártak. Jelentős denevérkolónia is él a barlangban. A barlangban tett nagyjából fél kilométeres túra mintegy félórás lehet.

A Barlanggal szemben egy kis faházikó, amely korábban turistaházként szolgált, a ház melletti, folyó parti tisztáson pihenőhely, kempinghely található. A Salvamont azaz Hegyimentő-szolgálat állomása is itt található. A megnövekedett turistaforgalom, buszos kirándulócsoportok miatt szezonban itt is megjelentek az árusok.

A barlang közelében lévő sziklafalon egy sziklamászó helyet alakítottak ki. A szoros környékének szép panorámát élvezhetjük, ha a barlanggal szemközti hegyoldalra felmászunk. A Barlang Körösbánlaka felől is megközelíthető a Simon-dombon át.

A második függőhíd vidéke: Misid- vagy Méhséd-völgye (Cheile Misidului)

Sonkolyosi-szorost elhagyva, az ugyancsak festői szépségű Misid-völgye felé tartunk: a barlangtól mintegy 250 méterre, a Sebes-Körös lejjebb lévő szakaszán ömlik a Misid- patak a Sebes-Körösbe, ahol a második lengőhídon átkelünk a folyón. A Biró Lajos barlangig 5 kilométeres túra vár ránk, nagyjából 250 méter szintemelkedéssel. A kék háromszög jelzésre fogunk egy idő után rácsatlakozni, amelyet a Szelek-barlangja alatti tisztásnál már említettünk. A kezdetben keskeny völgyben vékonyka gyalogút vezet, sokszor kell átgázolni a Misid patakon. Száraz időben egyszerű az átkelés, de esős időben, a patak magasabb vízállása esetén megfelelő lábbeli és ügyesség szükséges. Érdemes szárazabb időszakra időzíteni ezt a túrát. Több barlang mellett elhaladunk -Kecskés-barlang (Peştera Napiştileu), majd a Meszes- (Peştera de la Izvor) és a kék háromszög útja a Vizes Bíró-barlangot (P. Moanei) érintve a Száraz Bíró Lajos barlangnál (Peştera Lesiana) végződik. A kirándulók a barlang rövid, kezdeti, jól bejárható szakaszát látogathatják, betekintést nyerve a barlangok világába. Bíró Lajos (1856-1931) a híres zoológus 1894 októberében, Új-Guinea-i utazása előtt fedezte fel ezt a, később róla elnevezett barlangot.

További kirándulási lehetőségek Vársonkolyos térségében

A Sebes-Körös Sonkolyosi-szurdokvölgye után most Vársonkolyos település közelében ismerjünk meg néhány környékbéli látnivalót, túraútvonalat.

Sonkolyosról a Révi-szorosba nem csak a már ismert kék háromszög jelzésen lehet eljutni, hanem a látványosabb, de persze nehezebb túrát ígérő sárga ponttal jelölt körút jelzésbe is becsatlakozhatunk a Révi-szoros előtti alagútnál a kék háromszögről letérve: ekkor nem a Révi-szoros alján (a sínek mellett), hanem a kilátópontokkal megtűzdelt, helyenként meredek, hegyi, sziklás ösvényen megyünk a Magura-csúcs alatt, a Gardán át, a Kereszt-kilátó felé, majd le (igen meredeken) a Zichy-barlang előtt a Révi-szorosba. Az ösvény több több barlangot is érinthetünk (Kakasfürösztő-barlang, Menekültek-barlangja, Vörös-barlang). A leereszkedés nyaktörő mutatvány a sárga jelzésen, ezért inkább a Kereszt-kilátó után a kék kör jelzésen menjünk le a szorosba!

Ha Sonkolyos településről dél-nyugati, nyugati irányban indulunk a kék kereszt és a piros háromszög eleinte együtt haladó jelzésen, akkor mintegy 2 km után, a közeli Izbendis völgyben, a pihenőhelyként is szolgáló Győzelem-vízkitöréshez illetve a nehezen járható, csak barlangászoknak való, hasonló nevű barlanghoz érünk, majd a jelzések szétválása után a kék kereszt a nyugati irányban lévő Pokol-barlanghoz (Tízfalusi-karsztfennsík) vezet, a másik jelzés pedig északra fordulva a Révi-sziklaszoros felé veszi az irányt. A táj jellegzetesen királyerdői, szép kilátások, karsztikus jelenségek karrmezők, dolinák várják a túrázókat.

1984-ben a Győzelem barlangban vesztette életét az egyik legnagyobb barlangkutató és búvár, Halasi Gábor. A kitörés átlagos áramlási sebessége 100-200 l/s, de áradáskor akár 3000 l/s fölé is emelkedhet, ekkor a víz akár 1 m magasan szökőkútszerűen tör fel a felszínre.

Tovább haladunk a víznyelő Pokol- vagy Karl Handl azaz Handl Károly (Pestera Batranului) barlanghoz (lásd fenti képet), ne lepődjünk meg ha a román megnevezés miatt sokan ezt Öreg- vagy Öregember-barlangként emlegetik. A közelében a kék sáv turistajelzéssel is találkozunk, amely a Révi szorosban a menedékházhoz vezet. A barlang festői környezetben található, a felszíni patak (ha éppen nincs kiszáradva) eltűnik a barlangban, illetve a hegy gyomrában, hogy aztán felszínre bukkanjon a légvonalban 5 kilométerre lévő Révi-cseppkőbarlangból. A víznyelő barlangba a révi Handl Károly, vasúti pályafelvigyázó hatolt be először 1904-ben, akinek nevéhez a révi Zichy-barlang felfedezése (1903) kötődik. A Pokol barlangnak több szintje van. Az egész barlang, de főként a felső emeletek szépen díszítettek. Járatait barlangászok látogathatják.

Sonkolyos környékét bemutató írásunk itt ezen a „pokolian” szép helyen most véget ért. Reméljük, hogy sikerült néhány kirándulási-és túratippel és sok, a környékről szóló információval gazdagítani az olvasót és Ti is útra keltek hamarosan felfedezni ezt a csodálatos karsztvidéket.  VIDEÓFILM

Túraajánlat: Révi-szoros  videó

                                            Perei Árpád

vissza  a túraleírások lapra