Pádis csodálatos tájai

Az Izbuk-völgyi Nagy-Molhás tőzegmohaláp

videó

Az Izbuc-völgyi tőzegláp (Molhaşul Mare De La Izbuc) mintegy 48 hektáros vidéke a Meleg-Szamos forrásvidékén, a Pádis-karsztfennsík kristályos kőzetekkel való találkozásának területén, az Izbuc-patak völgyében alakult ki.

Az Apuseni Naturpark területén a Kék-Magura és az Öreghavas (Bătrâna) közt elterülő festői szépségű vidék ez, jó rálátás van erre a területre a Kék Magura és a Mócok temploma keleti lejtőiről. Turistajelzés nem vezet ide, ezért, illetve a terület védettsége miatt kevés itt a turista, akik legfeljebb a kilátótoronyig merészkedhetnek.

Mátyás Vilmos a Bihari-hegyég Túristakalauza (1988) művében így ír a vidékről: "A táj botanikai nevezetessége a Meleg(Hév)-Szamos déli nagy forráságaiban lévő lápterület. Ez a múltban járhatatlan volt, a Pádis-Szamos-Ponor útvonal a Kék Magura csúcsán át ereszkedett be a Szamosba és itt a lápos területen ingó dorongúton jártunk még az 1930-as években is. A láp legszebb részei az Izbuk-völgyben vannak (Molhasul), ahol a csenevész fenyők között sötét vizteknők és havasi fenyő (Pinus mugo)-csoportok vannak. Ez a havasi fenyő legalacsonyabb tszf. magasságú előfordulása, védett terület. Hasonló lápok vanak még a Barsza-katlanban, Oncsásza felé a Feneketlen-tó környékén és másutt is."

Megjegyzés: A dorongút egy ősi, egyszerű, de rendkívül hatékony közlekedési megoldás volt, főként sáros vagy mocsaras területeken. Lényegében egy olyan út, amelyet teljes vagy félbevágott fatörzsekből (dorongokból) építettek ki.

A leglenyűgözőbb része a kb. 8 hektárkiterjedésű Nagy-Molhás, ahol a tőzeg átlagos vastagsága 4 méter, a teljes tőzegvolumen pedig mintegy 320 ezer köbméter.

A fenyőerdő tisztásán elterülő helyenként sötét, fekete vizű tavak tarkítják a tájat, különleges szépségű és vadregényes, vadonbéli látványt nyújtva. Ezek a tavak 1-5 négyzetméteresek és 0,2-7 méter mélyek, néhány tavacska nyílt vízfelszínnel rendelkeznek, mások növényzettel borítottak

A Pádisi lápok jégkorszaki emlékek, ökológiai szerepük a teljes terület vízellátásának kiegyensúlyozása. A savanyú és tisztán maradt láp tökéletesen megőrizte a növényeket, sőt az állatokat is, amelyek ősidők óta elsüllyedtek benne. A tőzeglelőhely egy több ezer éves dokumentumtár, melynek rétegeiből rekonstruálhatók a múlt geológiai korok virágelőfordulásai és ismereteket nyújtanak a növényfajok mozgásáról, kolonizációjáról és pusztulásáról.

A tőzeg csak magas nedvességtartalmú egyenes és szilikát tartalmú réteg fölött tud kialakulni. Ha a tőzeg eléri az 1 m vastagságot, a növényzet elszakad a talajtól, és csapadékfüggővé válik. Különleges növényvilága szigorúan védett. A tájképet meghatározza tőzegmoha, a tőzegmohák hegyi mocsarakban, sásréteken, erdeifenyő-erdőkben élnek, 5-20 cm magas növény, oldalágai 2-3 cm hosszúak. Különleges képességük, hogy rengeteg vizet képesek magukba szívni és elég sokáig raktározni. Előfordul itt még a mérgező, közönséges tőzegrozmaring, a mámorka vagy fekete varjúbogyó vagy a Bihari kakastaréj Erdély növényvilágának egyik legféltettebb ritkasága. További érdekesség, hogy itt az országban egyedülállóan előfordul a húsevő, rovarfogó (rovarenyésztő) növény a Kereklevelű vagy Keskenylevelű harmatfű (Drosera rotundifolia). Leveleit vöröses „érző”, ragacsos, nedveket kiválasztó mirigyszórók borítják, amellyel a növény elkapja, elpusztítja és megemészti a rovarokat Ez az ország legalacsonyabb területe, ahol még a borókafenyő is megtalálhat.

A tőzegláp - biológiai egyensúlyának megőrzése érdekében - védett terület. Az Icbuc-völgyi Tőzegláp (aktív tözeglápok) az Apuseni Natúrpark különleges természetvédelmi területén találhatók, az ott található természeti örökség legértékesebb elemei közé tartozik. A lápi élőhely különleges sérülékenysége miatt a turisztikai tevékenység csak a kilátóból való megtekintésre korlátozódik (az egyik tábla román és angol nyelvű szövege), a lápba belépni tilos! Ez többnyire fizikailag is lehetetlen, mivel ez az élőhely ingoványos lehet – a tábla magyarázata szerint is. A kilátóba viszont egy másik tábla szerint, legalábbis a román szöveg szerint tilos felmenni, magyarul csak a zuhanásveszélyre hívja fel a figyelmet a tábla.

Egyéb infó:

Ahová ne menj be - hegyeim 

Belépés csak saját felelősségre hegyeim videó 

A Nagy-Molhás tőzegmohaláp Erdélyi Gyopár 2022. márc.-ápr. szám Egri Ferenc:  Nagy-Mohás tőzegmohaláp..

https://maron.hu/romania-molhasul-mare-de-la-izbuc/

Perei Árpád