Az óriási hegyomlás múltja és jelene

A Rozsda-szakadék titkai  

videó

Nemrég a  Bihar-hegység déli részén, a Partium és Erdély határán fekvő Vertop-, vagy más néven Bihar-hágó/Aranyos-hágó (Pasul Vârtop vagy Șaua Vârtop) környékén kalandoztunk és e varázslatosan szép havasi táj fontosabb látnivalóit járhattjuk be e leírás és egy  videófilm segyítségével. 

Ezúttal a Bihar-hegység déli részén, a Bihar-hágó környékén található különleges természeti látványosságot, a Rozsda-szakadékot portyázzuk be (videófilm)

A környék csodája, egy körülbelül 600 méter széles és 100 méter mély, méreteiben folyamatosan növekvő, vízmosta anyagai révén vöröses színű hegyomlás, amely a Száraz-völgy hátráltató eróziójával jött létre. A szakadék az Erdélyi-szigethegység (Apuseni) Natúrpark része, mintegy 1400 méteres tsz.f. magasságban, a Bakhát (Ţapu) és a La Trei Morminți (Három Sírhely) csúcsok között jött létre. A Száraz-patak vízgyűjtő területéhez tartozik, amely a Köves-Körös völgyéhez kapcsolódik, mégpedig vízválasztó a Fekete-Körös petroszi (Köves-Körös) és a rézbányai Körös-forráságak között. A szakadéktól elénk tárul Pádis, pl. a Galbina szurdok szikláival és a Galbina-kővel, a pádisi motelek a Mócok templomával és persze legfelül a bihari Nagy-Havas szemnek mindig kedves vonulata. A hátráló erózió révén fokozatosan növekvő árok vagy szakadék szélei könnyen leszakadhatnak, ezért nem szabad túl közel merészkedni a peremhez

Túra a szakadékhoz

A Rozsda-szakadék a Bihar/Vertop hágó közelében van, viszonylag rövid túrával megközelíthető. Több túraútvonal közül választhatunk, valamennyi a DN 75-os útról indul a hágótól, illetve az az előtti (Rézbánya felőli) útszakaszról. A legrövidebb és leginkább járt túraútvonal alig másfél kilométeres túratávval, viszonylag meredek ösvényen vezet a szakadékhoz (1. útvonal). Fontos, hogy a szakadék közelében óvatosan mozogjunk, az omlásveszély miatt nem szabad megközelíteni a szakadék szélét.

Rozsda-szakadék túraútvonalai:

1. sárga sáv: ez a legrövidebb túraút a szakadék eléréséhez

indulás: egy kialakított parkolótól, a DN75-os útnál, az utolsó nagy kanyarnál a Vertop-hágó előtt kb. 1 km-el (1110 tszf. magasság)

túratáv (csak oda): 1,3 km, szintemelkedés: +180 méter/ -20 méter, kb. 40 -50 perces időigénnyel

A sárga sáv jelzés aztán továbbhalad Stei (Vaskohsziklás) irányába

2. piros kereszt

indulás: Vertop-hágó,1130 m. tszf. magasságról, túra legmagasabb pontja: 1428 m, érkezés a Rozsda-szakadékhoz 1360 m. tszf. magasságra.

útvonal: Vertop-hágó (DN75-os út sípályánál) - Trei Mormânţi Három sírhely hegy – Rozsda-szakadék pereme

túratáv (csak oda): 2,8 km, szintemelkedés: 310 méter / - 85 méter, időigény: kb. 1,5 óra

(A Vertop hágónál végénél, egy a hotelek felé északra induló műúton még kb. 500 métert rövidíthetünk járművel)

A piros kereszt a Rozsda-szakadék után tovább halad a Fekete-Kövekhez (teljes távolság 6,5 km, 410 méter szintemelkedés)

3. + 4. útvonal:

indulás: 1200 méteren (tszf. m.) a Vertop hágó előtt 4 km-el a DN 75-os úton kék kereszt jelzésen, amely a Tatárhavasra illetve Kiskóh-ra vezet (onnen indul a kék háromszög is a Szegyesd-völgy felé), Jól kitáblázott helyről indulatunk a túrára.

3. Kék kereszt + piros kereszt

A Tatárhegyre felé induló kék + en indulunk, majd kb. 1 kilométer után a Rozsda-szakadék irányából érkező piros +t jelzésre térünk rá (Fekete-Kövek - Vertop jelzett útja).

A túra 2,8 kilométerén elérjük a klasszikus kilátóhelyet 1360 méteren a szakadék peremén, mintegy 250 méteres szintemelkedéssel.

4. kék kereszt + sárga sáv

A Tatárhegyre felé induló kék + en indulunk, majd kb. 1,2 kilométer után a Rozsda- szakadéktól érkező sárga sáv jelzésre térünk rá (A sárga sáv jelzés a Stei (Vaskohsziklás) - Vertop között fut a azakadék peremének érintésével. ( A túra 2,8 kilométerén elérjük a kilátóhelyet 1360 méteren.

Túratáv (csak oda): 2,8 km szintemelkedés: + 280 méter (-123 méter)

A Rozsda-szakadék,

a „Ruzsinósza” elődeink írásaiban

Nézzük meg most azt, hogy miként írták le a Rozsda-szakadékot magyar turista és tudós elődeink a 19. század elején.

Papp Lajos, (Élesd, 1899 – Debrecen, 1959 ) költő, színműíró, publicista, a Bihar-hegység jó ismerője 1935-ben így fogalmazott:

„Középeurópa legnagyobb hegyomlását találjuk itt, a vérvörös Ruzsinószát, amelyből merészen kanyarodik ki a colorádói sziklakanyonok tökéletes, de kicsinyített mása: a Száraz Meder”.

(Turisták Lapja, 1939 - Papp Lajos: Biharország)

K. Fodor János 1901-ben a szakadékról mint vízválasztóról írt az Erdély című EKE-lapban: „ A Galbina felső medenczéjéhez számítható még a Ruzsinosza nagy hegyomlás is a száraz völgy és rézbányái Körös vízválasztóján. Ennek az 1300 m. magas vízválasztó nyeregnek a száraz völgy felé eső oldalán, nagy — kagyló alakú — nyílt seb tátong. Minden esőzés tömegesen mossa és hordja le róla a vöröses kvarczit homokot s a szélen álló fenyők elvesztve gyökereik alól a talajt egymásután buknak a mélységbe. A vízválasztó vonal egyre kijebb kerül s új formácziót fog adni a környező hegyláncnak is. Ez a folyók határvillongása.”.

(Erdély, 1901-06-01/ 6-7. szám A Galbina felső medlenczéjének feltárása. Irta: K. Fodor János.)

Dr. Balog Ernő, (1882. Erdőhegy (Kisjenő) - 1969. Kolozsvár) geológus, mineralógus, karsztkutató, barlangkutató tanár, természetfotós), akinek neve a Varasó-havas melletti Balog Ernő tó révén ismerősként csenghet sokaknak, 1936-ban így írt a szakadékról:

„Visszatérve magára a szorosabb értelemben vett Nagy bihor vonulatra, annak északi felében egy egészen sajátságos alakulat van, a Ruzsinosza-szakadéka. Megfelelő kilátó pontokról már messziről feltűnik, mint nagy háromszög alakú folt, mely sárgás színével élesen kirikít a környező erdőség sötét zöldjéből. Közelről nézve nagyjában olyan, mint a hegyoldalába bemetszett 300—400 m. átmérőjű óriási tölcsér, melynek a peremétől számítva mintegy 120 140 m. mélyen levő csúcsa egy völgynek, a Galbinába torkoló Szárazvölgynek a kiinduló pontja.

A tölcsér oldala rendkívül omlós homokkőből van s úgy 60—70 fokos meredek lejtőt alkot, melyből a vízmosások között nagy éles bordák, tarajok merednek elő. A könnyen széteső anyagból álló meredek, kopasz oldalakon az esők vize természetesen hihetetlen rombolást visz végbe, hiszen már egy mogyorónyi kavics ledobása is egész törmeléklavinát indíthat meg. Hát még mit csinálhat egy felhőszakadás! Ilyenkor elképzelhetetlen tömegben olyan zagy zúdul innen le, melyben sokkal több a törmelék, mint a víz. Szerencsére itt nincs kinek ártani vele. A rövid Szárazpatak szűk sziklaszáján át beönti az egész pokoli moslékot a Galbinába, az aztán lassanként eltakarítja a szemetet.

A Ruzsinosza szakadása impozáns képét nyújtja a víz romboló munkájának. De ez a kép nemcsak nagyszerű, hanem tanulságos is. Elsősorban iskolapéldája az ú. n. zuhogóknak, vagy geológiai nyelven a torrenseknek. Felül a jobbára erdővel borított felszín alól állandóan omladozik ki a laza altalaj úgy, hogy így a gyenge alap megrogyik s egyszerre egész kis udvar nagyságú területek omlanak le erdőstől együtt a szakadék meredek lejtőjére, ahol azonban csak kivételesen maradnak fennakadva ideig-óráig. Rendesen rögtön le is szánkáznak a mélybe, hogy onnan aztán az első eső vize kiseperje a Galbinába. Lent a szakadás mélyén találnak nem ritkán összezúzódott vaddisznókat is. Ezek fent a szakadás peremén olyan helyre tévedtek, mely csak a gyökerektől gyengén összetartott felületi vékony réteg, de alatta már semmi alap nincs, csak lóg a levegőben, mint Mohamed koporsója. Ilyen kilógó csapdákról billentődtek le a szerencsétlenek, intő például, hogy bár az emberek között csak ritkán akad vaddisznó, vaddisznó sorsra azonban itt mindenki juthat. Az omlás szokatlan gyorsasággal harapózik kifelé. Megfigyelések alapján azt állítják, hogy egyes helyeken ez 5—6 m.-t is kitesz évenként.

Minthogy a szakadás felső pereme a hegygerinc vízválasztó vonalát máris elérte, világos, hogy a további szakadások már új területeket hódítanak a Szárazvölgy vízkörnyékének a gerinc másik oldaláról lefutó patak rovására. A folyamat tovahaladásával tehát a túlsó oldalon lefutó patak, mely a Feketekőrös egyik, Baita (Rézbánya) felé haladó ága, lassanként belekapcsolódik a Szárazpatak medrébe. Az, hogy valamely patak vagy folyó vízválasztójának gyors hátratolásával más idegen folyóvizeket hódít el magának s ezzel az egész vidék vízrendszerét megváltoztatja, nem ritka jelenség. Erre Erdélyben másutt nagyobb szabású, bár már befejezett példák vannak. Itt azonban most szemünk előtt történik egy ilyen folyamat, mégpedig olyan brutális mohósággal, hogy a Ruzsinosza erre is iskolapélda. És ha már benne vagyunk a tudományos pápaszemeskedésben, még valamit. Különös, hogy a Ruzsinoszának a homokköve, melyet a gyerek is olyan könnyen szétmorzsolhat, akár János vitéz óriása a szikladarabot, a hegygerincet alkotva tovább is folytatódik, de itt már olyan kemény, hogy a kalapács is kicsorbul rajta. Eredetileg ilyen kemény volt a Ruzsinosza homokköve is, de egy kis baleset érte. A Ruzsinoszamellett ugyanis az újabb geológiai időben egy kisebb vulkáni kitörés történt. Ezzel kapcsolatban képződtek azok az arany-, ezüst-, réz-, ólom- stb. ércek, melyeket régebben a többek között éppen a Ruzsinosza tövében is bányásztak.

Az ugyanekkor feltörő különböző vulkáni gázak és gőzök a közvetlen közelben a kemény homokkövet teljesen megfőzték, hogy ezzel a homokkő részecskéinek az összetartása teljesen meglazult. Távolabb, hová ezek a gőzök már nem juthattak el, a homokkő természetes szilárd maradt.”

(Pásztortűz, 1935-08-31 / 16. szám Erdély című cikk Dr. Balog Ernő tollából)

A szakadékot Czárán Gyula is ismerte, hiszen a közeli Rézbánya fontos szerepet töltött be munkásságában az ott kiépített körútjai miatt is. „Kalauz a biharfüredi kirándulásokra” cimű művében (1903), a „Körút a Bihar parkban” kirándulás leírásában jelezte, hogy útközben „..szép kilátás a mélyen alant fekvő Bulz völgy virányaira, a Ruzsinósza hegyomlás vörös háromszögére. Azt pedig már K. Nagy Lajos leírásából tudjuk, hogy »Rézbányán kincstári bányák vannak, zúzókkal és olvasztókkal. Főképen ezüstöt s legutóbbi időben bismuthot bányásznak...és Rézbányától csak egy bánya a (Valesáca) van távol, ide 4 órányira, de oly felséges vidéken, amely minden festőt és irót lebilincselhet szépségével .... » (Erdély 1900 A Bihar nyugati részén írta: K Nagy Sándor) Ez pedig már Rozsda-szakadék, a Száraz-völgy vidéke.

Bányaüzem

a Rozsda-szakadék alatti Száraz-völgyben?

Egy biztos, a Monarchia első katonai térképén a 18. század második felében még nem került ábrázolásra a szakadék sem, de a második katonai térkép a 19.század első felében már jelzi a szakadékot és a bányatelepet is. Tudni kell ugyanis, hogy a Száraz-völgyben, a Ruzsinósza tövében ebben az időben nagy mennyiségekben ezüst-, réz-, ólomércet bányásztak, ezért is kerülhetett fel térképre. A szárazvölgyi bányászat fénykora a reichensteini-tömzsök fölfedezésével 1815-ben kezdődött és 1843-ig tartott .

„ A Száraz-völgyben 1815-ben több párhuzamos telért és érctömzsöt fedeztek fel, mint: a Reichenstein , a Marianna-, a Julianna-, az Antal-, a Guttenberg és az Imre-tömzsöt, ahol főleg ezüstérc- és valamivel kevesebb rézérc-termelés folyt.”

Rézbánya ércbányái és kohóművei 2003 RÉTHY KÁROLY

Kizárólag e leggazdagabb, a Száraz-völgyi Reichenstein-tömzs adatait figyelembe véve, 1815 és 847 között ott mindösszesen 4000 mázsa rezet, 5200 mázsa ólmot, 55000 márka ezüstöt termeltek ki. (Emődi András: Rézbánya 2024)

Egyébként annak idején a „ Galbina-patak és a Rozsda-szakadékból eredő Száraz-völgy közötti igen vad területen lévő tárnák megközelítése, az ércek átszállítása délre, a magas vízválasztón túli zúzómalmokhoz, kohókhoz komoly kihívás elé állította a munka megszervezőit és lebonyolítóit egyaránt. 1843- ig a termelés legnagyobb része onnan származott. » Bányászattöténeti Közlemények Különszám 2024

Dr. Szádeczky Gyula, kolozsvári egyetemi tanár, Czárán Gyula barátja, 1906-ban foglalta össze a Száraz völgy bányászati multját, ott térképpel és fotókkal is illusztálta azt, járt a nehezen járható Szárazvölgyi kanyonban is.

„A S z á r az v ö lg y és környéke egyike a B i h a r- h e g y s é g legérdekesebb részeinek. Míg ásványkincsei kiváló helyet foglalnak el régibb, a múlt század első feléből származó gyűjteményeinkben, úgy, hogy ezek jelenleg az itteni bányászat megszakadása folytán históriai értékűek, addig a Szárazvölgynek s a G a lb i n á n a k , amibe a Szárazvölgy szakad,

továbbá a Csodavárnak, Ponornak elsőrendű turistikai nevezetességei csak néhány év óta kezdettek a megboldogúlt Czárán Gyula fáradságot es áldozatot nem ismerő működése következtében szélesebb körben is hírnévre szert tenni. A Szárazvölgy mindenfelől alig járható hegygerinczekkel es teljesen járhatatlan völgyekkel van elzárva. Rézbánya felől a M uncsel es a Stirbin a hegyek merészen kiemelkedő, szakadékos sziklai kozott vezet

ide az ösvény, amelyen a szárazvölgyi bányák fénykorában a teli hóviharok alkalmával sok bányász elpusztúlt. P etrosz felől a Galbina jarhatlan völgye és a Várszőcs meredek, szakadékos gerincze választja el.”

Szárazvölgy (Vále száka) geológiája, Rézbánya vidéken. Irta: dr. Szádeczky Gyula. 1906)

A veszélyes, de látványos Száraz -völgybe (Canionul Valea Seacă) felkészült, megfelelő eszközökkel ellátott sziklamászók, akik beszerezték a Naturpark/Salvamont engedélyét, manapság is túrázhatnak, persze csak megfelelő, száraz időjárás esetén. Rendkívül nehéz és veszélyes terep avatatlan személyek részére! Ritkán járt terület e feltételek miatt.

fotók:  Norbertoo Norbi  és  Törő Thomas  (Nagyvárad)  Köszönet a  fotókért!

Mennyivel nő a szakadék területe?

Nincs megbízható adat arról, hogy mikor alakult ki a szakadék tölcsérszerű alakja, óriás, „amfiteátrális” falaival, mivel az évszázadok során változhattak az eróziót és annak sebességét befolyásol tényezők is, ezért ezt nehéz megbecsülni. Tudományos munkák a kolozsvári Babeș–Bolyai Egyetem keretei között az alábbi megállapításokat tették:

„A hátrálási rátát azaz a lejtők hátrálásával járó egy évre számított lepusztulása 1883 óta folyamatosan nőtt. A legkisebb hátrálást (7cm/év) 1883 és 1939 között mérték, ez az érték megkétszereződött 1939 és 1990 között, és szinte elérte a 20 centiméter per évet 1990 és 2005 között. A legnagyobb érték 46,74 centiméter per év a 2005-ben készült ortofotó és az általunk, 2016-ban drónnal készített ortofotó összehasonlításából származik. Érdemes kihangsúlyozni, hogy bár a térképi adatok, amiről a hátrálást számolták nem teljesen megbízhatóak, mégis összhangban vannak a terepi mérések eredményeivel, ugyanis az átlagos hátrálási ráta értéke 47,10 centiéter per év. Az első méréskor a távolság a referencia pontok és a perem között sokkal nagyobb volt, mint az utolsó méréskor, ebből arra következtethetünk, hogy a Rozsda-szakadék peremei, gyorsan hátrálnak. Észrevehető, hogy a keleti katlan peremei átlagosan lassabban hátrálnak, mint a déli illetve a nyugati katlan peremei.” forrás:

XX. reál- és humántudományi Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK)  Kolozsvár, 2017. május 18–21. A Rozsda-szakadék morfometriai és morfodinamikai elemzése

Szerzők: Csergő Rebeka, BBTE, Kolozsvár, Földrajz Kar, Földrajz Szak, II. év Benedek Emőke, BBTE, Kolozsvár, Földrajz Kar, Területfejlesztés Szak, I. év Antal Vivien, BBTE, Kolozsvár, Földrajz Kar, Földrajz Szak, II. Év

Lukács Dávid-Attila, BBTE, Kolozsvár, Földrajz Kar, Területfejlesztés Szak, I. év

„A Rozsda-szakadék területi változást a rendelkezésünkre álló körülbelül 150 évre visszamenő térképekről bedigitalizált körvonalak alapján határoztuk meg. A torrens területe a megközelítőleg 150 év alatt több mint a kétszeresére növekedett (5 hektárról 13 hektárra). Az említett periódusra számolt hátrálási erózió átlagos sebessége 0,50 és 0,70 méter per évnek bizonyult. »

forrás: XXXII. OTDK FiFöMa Szekció 2015. dolgozat, szerző: SIMON ÉVA-BEÁTA Földrajz BSc, 4. félév Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar

- A Rozsda-szakadék közelében,attól dél-nyugatra mintegy 2 kilométerre, magasodik a Fekete Kövek (Pietrele Negre) a DN75-ös főút felett húzódó látványosan magas, helyenként majdnem teljesen függőleges falú sziklaalakzata, amelynek tetejéről a Nagy-Bihar felé csodálhatjuk meg a tájat. Ide nem csak turistaútvonal vezet (piros kereszt a Vertop-Rozsda-szakadék felől), de via ferrata útvonalat is kiépítettek a főútról felmászó, felszereléssel rendelkező turisták számára. Rövidebb túrával is elérhető úgy, hogy a Vertop-hágó előtt a Szegyesd-völgy ill. Tatárhavas felé induló túraútvonalon (kék kereszt ill. kék háromszög) indulunk el a főútról (DN 75 út, 25. km +100 méter) és mintegy 10-15 perc után becsatlakozunk a piros kereszt jelzésbe. Utána jó fél óra alatt elérjük a sziklákat. Helyenként meredek, nehezebb a terep.

- a Tatárhegyre (Vârful Tătăroaia) vagy más néven a Tatárhavasra, a Kiskóh mellett emelkedő 1291 méteres, pompás kilátást adó hegycsúcsra is vezet túraútvonal a hágó környékéről, a filmben is látható térképen jelzett - akár két, különböző helyről - indulva, a kék kereszt jelzésen. Az egyik útvonal érinti a Rozsda-szakadékot, a másik útvonal a Szegyesd-völgyi túrajelzéssel együtt indul a Fekete-kövek közeléből, a főútról jól jelzett helyen (DN 75 út, 25. km +100 méter), és egy gyönyörű tisztás felett csatlakozik a másik, Rozsda szakadék felől érkező útvonalba. A Tatárhegyen megcsodálhatjuk meg a bihari Nagy-havas jellegzetes panorámáját. Ha Kiskóhig túrázunk, akkor a híres Medve-barlangot is meglátogathatjuk. A teljes túra oda 13 km hosszú és mintegy 500 méter szintemelkedéssel jár.

-

- Rézbánya (433 m. tszf.) vidéke korábban régóta jelentős bányavidék volt. A róm. kat. templomot Mária Terézia építtette. A településtől nem messze van a Rézbánya-Plaj bányatelep. A falu után kezdődik a szerpentin, sokszor meredeken kanyarog fel az út a Vertop-hágóra (1160 méter).

„Maga Rézbánya festőileg fekszik a rézbányi-Kőrös két partján, felszorítva a két hegyoldalra, egyszerű kis bányász házaival, melyek mögött pompásan emelkedik fel délen a r. katolikusok fákkal körülvett kis fehér temploma a dombtetőn, északon pedig a görögkeletiek temploma, mellette a temetővel s mögötte a vad sziklás omladékok fölébe épített Kálváriával. A szűk völgyből meredeken emelkednek ki az egymásra toluló hegyek s a háttérben ott látszik a völgyet keletről bezáró Bihar. Rézbányától a felséges sziklás mederben alárohanó Kőrös folyásával szemközt haladva, egy óra alatt elérhető az a nagyszerű sziklabarlang , a Körös eredete, ahonnan óriási zuhogással és sebességgel tör elő a Körös a fekete sziklatorokból. És ettől egy jó negyedóra alatt eljuthatni a pompás Bihar kapuhoz, a Portálé-hoz,melynek szabályossága csak azért nem képzelhető emberi kéz művének, mert ilyent csak óriások alkothatnának, vagy a még ezeknél is hatalmasabb alkotó: a természet.” K. Nagy Sándor: A Bihar nyugati részén „Erdély” folyóirat 1900

1903-ban Czárán Gyula Kalauz a Biharfüredi kirándulásokra művében Rézbányát, mint jelentős túraközpontot mutatta be, melynek téréségében több turistautat létrehozott:

"Rézbánya egy turistailag rendkívül érdekes, festői szép vidéknek kirándulási központja. — Nagy vendéglőjében jó ellátás vár
az utasra: és hogy ez a kincstári bányahivatalhoz is minden lehető útbaigazítás és támogatásért bizalommal fordulhat, — azt mondani is felesleges. Az Erdélyi Kárpát-Egyletnek ottani megbízottja, Schuch János nyug. bányafőfelőr úr is készségesen kezére jár  minden szükségben a turistának; lovak pedig bármily sszámban kaphatók mindig a
kirándulásokra Rézbánya természeti nevezetességei három nagy körútba vannak összefűzve. Mindegyik egy teljes nyári napol s legkésőbb reggel öt órai elindulást kivan ; de nagyobbrészt
lóháton tehetők meg s nem mondhatók tehát nagyon fárasztóknak. Az Alsó Körút főleg földalatti látványosságokat muta t be; a Felsőkörűt Rézbánya gyönyörű vízeséseit tárja fel ;
mig a Középső körút vegyesen vízeséseket s b

A vidék térképe A. Schmidl művéből

Perei Árpád