Pádisi túrák

Szamos-bazár lépésről lépésre

                                                        Aragyásza-barlang és a Meleg-Szamos szurdoka  Bazarul Someșului Cetăţile Rădesei şi Cheile Someşului Cald

VIDEÓ

Mai túránk a Pádis környéki nevezetességek egyik legkalandosabb túrájával elérhető természeti szépségéhez, a Meleg-Szamos felső forrásvidékén elhelyezkedő Szamos-bazárba vezet, ahol szinte minden lépés újabb és újabb meglepetést tartogat a kalandra vágyó turista számára.

„A bazár elnevezést a természeti szépségek elkeresztelésére még nem használták. Czárán Gyula egyik legvalódibb fáradhatatlan magyar turistánk alkalmazta bizonyos gyűjtőnév gyanánt a Meleg- Szamos felső folyásának egy oly vidékére, mely a meglepő látványosságoknak egész sorozatát, egy teljes bazárját nyújtja a fáradságtól nem irtózó turistáknak.” (Hankay Oktáv - Szamos Bazár – Erdély folyóírat 1898.)

Földrajzi és vízrendszere szempontból nem sorolható szervesen a Pádis-fennsíkhoz ez a terület, de mivel igen közel fekszik ahhoz, turisztikailag pádisi nevezetességként tartják nyilván a Szamos-bazár látnivalókban gazdag vidékét, amely a Partium és Erdély közvetlen határán, a Bihar-hegységben terül el.

Czárán Gyula, a Szamos-bazár névadója és turisztikai feltárója 1899-re építette ki szurdok látványosságait bejáró körutat a korabeli kényelmes, a Biharfüredről lóháton érkező turisták részére, így írta le a vidékét:

„Ne tessék visszariadni a névtől: ez olyan bazár, hol nem zsarolnak meg senkit, itt nem árulnak semmit pénzért; mindent ingyen élvezünk, h a mint bárki meggyőződhet róla, ha nem restel a Meleg-Szamosnak azon forrás ágához elzarándokolni, mely a Bihar-hegységben egyrészt a Varasó-hegyről, másrészt a Nagyhavasnak, az úgynevezett Muntyénak kucsolátai (értsd Nagy-Havas Kucsma-kői) szakaszáról ömlik alá.

Barlangok, portálok, katavothronok („karsztos víznyelők”), zuhatagok, klammok (”szurdokok”), sziklatornyok egész lánczolata követi a legkellemesebb változatosságban egymást, egy keleti bazár tarkaságával és sokféleségével hizlalva szemet, lelket, s alig fog az elnevezésen megütközni az, ki a legkülönfélébb természeti szépségeknek e gazdag kiállítását végigjárja” (A Szamosbazár - Czárán Gyula - Turisták lapja, 1904).

Czárán Gyula Kalauza (Kalauz a biharfüredi kirándulásokra,1903) szerint :”Ezen körút a többiek közül kiváló,- egészen sajátságos, rendkívüli természeti tünemények képét tárja fel” és megállapítja, hogy a Bihar-hegység legmegkapóbb, legcsodaszerűbb és tegyük hozzá a leghíresebb természeti alkotásaihoz tartozik a Szamos-bazár, a Csodavár és a Galbináriával (Galbina-kőközzel) egyetemben.

„A Csodavár...Csodálatosan szép,impozáns sziklaország ez ! Vele csak testvére, a Ponorréttől északra elterülő Szamosbazár vetekedik. Oda, a Varasoaia medencén át juthatunk el. Nem messze az Égett-kőtől különös víznyelő állja utunkat. Furcsa, barokk stílusú szekrényhez hasonló szikla formáció. Falán ezért nevezte el a táj nagy kutatója Czárán Gyula, Kőkredencnek. A Kék Magura hágóján áthaladva a Cumancel szikladudora és a Cuciulata üdezöld pázsitja feloldja a táj félelmetesen szép zordságát.

Innen már a, felfedező Cárán Gyula nyomdokain megyünk tovább. Csakhamar előttünk áll a Babilon kapujának gigászi portáléja, aztán a Palmyra romjait idéző sziklalabirintus, a Felső és Alsó Páhollyal szemben pedig a Belvedere hófehér sziklatornyával. Óriási ősállatok tanyájára emlékeztet itt a Sárkányzug, pihenni csábít a Fortuna liget, de ki akarna, itt megállani, ha hívogatja, ez a Moloch torka, az Elvált torony, a Mágusok pagodája vagy éppen a Piccolo zuhatag s a halkszavú Pianissimo forrás is. Csodálatosan szép, változatos és részben fel sem tárt a Meleg-Szamosnak ez a születési helye”.

(Dr. Xantus János Biharország, Művelődés 1970)

Túrázni, de hogyan?

Kis kör, nagy kör, mi járható most tulajdonképpen?

A Meleg-Szamos medencéjében, ha úgy tetszik, Pádis turisztikai terület legészakibb területén a Szamos-bazárban, a karsztjelenségek igazi tárháza 2 részre osztható:

- az Aragyásza barlang (Cetatea Radeasa)

- a Meleg-Szamos szurdoka (Cheile Somesului Cald)

Ezt a területet bejáró körút a Bihar-hegység legösszetettebb és legérdekesebb karsztvidéki túraútvonalainak egyike, a turisták igazi kedvence. A túra több barlangot, szurdokot, magaslatot és forrást, kisebb vízesést érint a rendkívül vadregényes területen. Jó tudni, hogy többnyire csak nyáron, ősszel (a viszonylag szárazabb periódusokban) járható. Télen kifejezetten tilos itt túrázni..

A teljes Szamos-bazárt egy olyan túrával lehet(ne) bejárni, amely - Pádis (Varasó házak vagy Varasó elágazás) felől indulva - egy hosszabb vagy rövidebb, az Aragyásza-barlangig vezető szakasz után lényegében egy nyolcast (2 hurkot) leíró körút, amely az alábbi két részből áll:

- a rövidebb, kis, vagy délnyugati barlangi körútból azaz a „Kis-körből” (odafelé az Aragyásza barlangon át és vissza a felette lévő hegyháton való visszatéréssel) és

- a nagy, hosszabb, északkeleti körútból („Nagy-kör”), ami tulajdonképpeni Meleg-Szamos szurdokának két oldalát bejáró, főként magaslati, a szurdok felett haladó körútja, lehetőséggel a szurdokba való leereszkedéssel. Értelemszerűen Pádis felől a „Nagy-kört” csak a barlangi-úton vagy/és feletti lévő hegyhát megmászásával (kis kör részei) lehet megtenni.

A két kör a Fortuna-ligetnél találkozik. A túra egyébként az egyébként hosszabb Czárán eredeti körútjának útvonalát kölcsönzi, annak „része”.

Sajnos az 2017. évi nagy vihar fadöntései nyomán - balesetveszélyessége és nehéz járhatósága miatt - a nagy körút a mai napig is „zárva” van (túrázóknak lezárt terület), így jelenleg csak a kis kör járható. Az aktuális helyzet megtalálható a Salvamont honlapján (https://www.salvamontbihor.ro/hun/) is.

„Kis körút”: (Varasó-ház) – Útelágazás Szamos bazár-felé (Varasó hegy mellett) – Aragyásza-barlang előtti völgy (a jelzés szétválik, a kis kör kezdete, folytatás most jobb oldali ágon) – Babilon-kapuja: Aragyásza barlang portáléja - az Aragyásza barlang barlangi útja (P. Cetăţile Rădesei) „Katabombák” „Palmyra romjai” – Nagy Portálé (Alsó bejárat) – Medúza-zug kőköze - Fortuna-liget (Sárkányzug: Feredő patak zuhataga - Fortuna-forrás) - – vissza a túra kiindulási helyére a Medúza-zug és a Sárkányköz közötti sziklasaroknál kirobbantott ösvényen (kitérőkkel aegyes ablakokhoz - Felső/Alsó-páholy, Palmyra romjai, Kis/Nagy Ablak) az Aragyásza barlang feletti hegyháton

„Nagy körút” (jelenleg lezárt szakasz!): -Fortuna-liget (Poina Radesei) - a Meleg-Szamos szorosa (bal oldal) - (korábbi elágazás az Égett kő/Piatra Arsa felé , Kis-Tunel/ Kucsma-patak felé) - Kucsma-kő/Kucsoláta déli hegyhát „Nagy Széldöntés”- Kilátóhely (Moloch) – le-/kitérő a szurdokba, Moloch torka, közelében a Moloch/ Száraz-barlang (Peştera Uscată) – A Kucsma-kő Bábel szikláinak 100 méteres sziklafala alatti törmelékgörgeteg Semiramis-tornya/(Elvált torony/Dániel proféta Oroszlánybarlangja /Három arkangyal ) - Belcazár palotája/Honu barlang (Peştera Honu) – Piccoló-esés (balra letérve)- Pianissino forrás, Meleg-Szamos völgye (Vl. Someşului Cald) Ic-Ponor-Ék felől – átkelés a patakon – (szurdok jobb oldal) Mágus torony- Cukorsüveg - Baál tornya Căpiţa – Kilátó: Belvedere szikla – Bükkös-liget Faget – Fortuna-liget („Nagy kör” zárul)

visszatérés a barlang feletti hegyen az Aragyásza-barlang előtti völgybe (kis kör visszatérő szakasza): Aragyásza-barlang felett visszaút (Peştera Cetăţile Rădesei) a világítóablakokkal – Varasó-leágazás/ház

A túra

A túrát elvileg 2 irányból lehet megtenni: Pádis felől (Varasó-házaktól vagy az útról a Szamos-bazár leágazástól) piros kör jelzésen vagy – ha a fadöntések miatti lezárás hatályát veszti - a Meleg-Szamos völgyéből is elérhető a piros pont jelzésen (a sárga kereszt jelzésen az Ic Ponor/Ponor Ék irányából vagy az Oncsásza-rétről).

(Egy harmadik megközelítési lehetőség régebben az Égett-kő irányából volt a Kis-Tunel felé /Szamos-bazár két körútja közé, ez az út azonban már nemigen járható, nem is tüntetik fel az újabb térképek.)

A turisták által mindig is leginkább járt, jelenleg is járható útvonal a Pádis felőli, a Pádis és a Nagy-Havast összekötő szekérútról, a jól jelzett, infótáblákkal ellátott (Szamos-bazár felé vezető) elágazástól kezdődik, ameddig a gyakorlat szerint a Varasó-háztól akár autóval is el lehet jutni az erdészeti úton (a jelzett út hivatalosan ott kezdődik). Ha az autós megközelítés idáig nem lenne lehetséges, akkor a Varasó háztól indulunk a túrára (1,8 km az elágazás és a Varasó-ház/Cabana távolsága kb. 70 méteres, szolid szintemelkedéssel).

A kis körút

A tulajdonképpeni túra tehát Varasó-csúcs alatti elágazástól (1320 tszf.m.) indul.

A túra hossza a jelenleg járható „kis kör” esetén mintegy 2,2 km (szintemelkedés kb. 100 méter, 1,5-2 órás túra).

A teljes „kis” + nagy körút” innen (ez utóbbi, ami most jelenleg nem járható) kb. 6-6,5 km hosszú és kb. 450 méter szintemelkedéssel jár (4-5 órás túra).

Aki a Varasó-háztól indul túrára, annak még 2 x 1,8 km távolsággal kell számolnia.

A túra színjelzése a piros kör, amely egyébként a Varasó-ház közelében indul és északi irányba halad az úton, együtt a kék sáv(Vlegyásza) és piros sávval (Biharfüred), valamint a sárga sávval (Oncsásza-rét/Tolvajkő/ Biharfüred) kb. 1,8 km hosszan, ahol egy már említett jól jelzett ponton a piros pont ÉK-irányban elválik a többi jelzéstől és nyílt terepen felfelé vezet egy nyeregbe, ahonnan aztán erdőn keresztül, kisebb patakfolyásokon átkelve az ösvény a völgy aljába ér. Itt az út elágazik, ugyanis a már említett „kis kör” kezdetén vagyunk, mi most az Aragyásza-barlang felé, a jobb oldali jelzésen haladunk tovább.

A jelzés ez a jobb oldali ága áthalad az Aragyásza-barlangon, míg a másik balra a hegyre felfelé halad, gyakorlatilag a majd a barlang feletti hegyháton halad tovább (arról fogunk később visszajönni, zárva a kört). Az elágazástól nagyjából kb. 20 perc alatt (650 méter) lehet eljutni. A túra első izgalmas és nehezebb része következik, egy meredek falu kisebb szurdok oldalán kialakított sziklaösvényen láncos kapaszkodók segítségével haladunk, majd a barlang bejáratához ereszkedünk le, itt is lánc segíti a biztonságosabb haladást.

Szárazabb időszakban a lenti völgyből nyíló rövidke szurdokban is megközelíthető a barlang, megspórolva az ügyeskedést a szurdok oldalában. A szurdokban egy kis barlangból tör felszínre az Aragyásza-patak. A szurdokban haladva vagy onnan leereszkedve hirtelen előttünk magasodik az Aragyásza-barlang) gomba alakú kapuja, (beömlési portáléja) azaz Babilon-(vagy Babylon) kapuja, amely több mint 15 méter magas, 7 méter széles. Aljában az Aragyásza patak folyik (be) és ahová, a patakon átkelve mi is folytatjuk hamarosan utunkat.

„A Meleg-Szamos egyik forráspatakjának az a szeszélyes ötlete támadt, hogy ő nem fogja sablonszerűleg a napvilágon megtenni az utat odáig, hol a főággal egyesül, hanem betekint az előtte álló hegy gyomrába, hadd lássa, mily titkokat rejteget a sziklák tömege magában ; befúrja magát alája, alagutat épít a hegyen keresztül”. (Czárán: A Szamosbazár 1904)

„A Meleg-Szamos egyik eredő-ága egy útjában álló sziklafalnak, az Aragyászának neki rontva, ebben 15–20 méter magas ellipsis alakú sziklakaput vágott, s a hegy belsejében vájta magának azt az alagútat, melyben habjait tovább hömpölygeti, míg végre kétszáz méter hosszúságú alvilági bujdosás után a hegy túlsó oldalán egy hatalmas kapun kilépve, ismét napvilágra bukkan s festői szép sziklaszorosban zuhog alá. A látogató a barlang mennyezetének ablakszerű természetes nyílásain beözönlő napfény világánál, úgy szólván, fáklya nélkül teheti meg a patak társaságában a beömléstől a kiömlésig az egész földalatti útat.” (A Bihar-hegység, György Aladár - 1894)

A barlangi út csak alacsony vízállás idején, nyáron vagy szárazabb őszi időben járható végig (figyelem eső, zápor esetén kellemetlen meglepetésben lehet részünk a megduzzadó patak révén a barlangban, de főként talán a lassú haladású Medúza-zugban). A barlangban néhol biztosító eszközök (pl. létra) segítenek, amelyek a magas vízállás miatt időnként károsodhatnak!

A barlang bejárata az befolyó patak bal partján található, egy sziklás teraszon. A barlangban a nedvesség miatt csúszós terepen óvatosan haladunk, mintegy 10 méter megtétele után a barlang kiszélesedik, balra nagyobb teremmé szélesedik. A barlangi rész lényegében egy kb. 212 méter hosszú alagút, a barlang többnyire tágas (a közepén levő barlangrész egy gótikus katedrálisra (dómra) emlékeztető, kifejezetten hatalmas terem), belsőbb termeiben 5 ablakból (beszakadások) szűrődik be a fény, a felső körút szakaszához közeli részek felől.

A barlangi túránk nehézségi fokát meghatározza a pillanatnyi vízállás, szárazabb időszakban könnyebben haladunk az alacsony vízszintű mederben, egy-egy helyen a meder melletti sziklákon vezet az út, ha szükséges.

A vízfolyás mentén haladva előbb egy kisebb sziklára kell felmászni, majd egy fa létrán leereszkedünk a sziklás mederbe, a vízfolyásba (katakombák) és „Palmyra romjai” között haladunk (az ilyen elnevezések Czárán Gyula ötletességét dicsérik). A mederben való rövid út után a nagy, természetes fény által megvilágított terembe érünk, amelynek mennyezetén négy kürtő (ablak) nyílik, bár igazán nagy fény nem szűrődik be. Érdemes erős fényű fejlámpával elindulni, hogy a félhomályban a barlang mélyén is tudjuk, hová is lépjünk. Vízállástól függően haladunk a mederben vagy a magasabb sziklán, az alsó bejárat barlangi portáléja elérése után egy szűkebb szakasz következik, amely egy keskeny, meredek eséssel rendelkező, nehezen, lassan járható kanyonba vezet.

„Még egy rögtöni kanyarulat balra, s a sziklafolyosó, melynek fenekén a patak szembe ránk lefelé csörtet, 10—20 méternyi magas falak között 1—2 méternyi szélesre szorul össze. Ez a Medúza-zug. Sajátságos képet tár elé e mintegy huszonöt méter hosszú sziklatornácz. Falai korántsem simák, sőt ellenkezőleg, rendkívül darabosra vannak keresztül-kasul erre-arra repedezve.” (Czárán Gyula, Szamosbazár)

Ez tehát a kb. 50 méter hosszú Medúza-zug, amely a barlang tetejének beszakadásával jött létre, ahol is üggyel-bajjal, nagy óvatossággal és lassan, helyenként láncos kapaszkodókkal, fatörzseken, a lefelé folyó patak vizével hadakozva, csúszós sziklás részeken történő ereszkedéssel, fatörzseken, felgyülemlett hordalékokon keresztül jutunk ki a sziklás részről egy tisztásra. Ez a túra legveszélyesebb és persze legélménydúsabb, vadregényes része.

A Fortuna-ligetbe találjuk magunkat, „ahol a Fortuna-forrást találjuk. Ez egy hatalmas sziklatömb alól tőr elő és 8 C°-os kristálytiszta vizével a fáradt turistának kitűnő üdítő itallal szolgál. A forrás oly bővizű, hogy pár lépéssel odább már tekintélyes patakká válik. Most a közeli sziklaszorosba megyünk, melynek felső elszűkülő szögletében a Sárkány-zugot találjuk; ennek mély sziklateknőjébe néhány méter magasságból tiszta víz zuhog alá”. Ruzitska Béla: dr. Kirándulásaink a Bihari-hegységben. Erdély,1905

„Két szemben álló sziklafal egy zugot alkot, melyből eleven patak csörtet elő. Ez a zug befelé mind szűkebb-szűkebb lesz, mivel a szemben álló sziklafalak egymáshoz mindinkább közelednek” (Czárán Gyula)

Egy hatalmas szikla lábánál vagyunk, balra a kirobbantott sziklaösvényen meredeken indul a visszavezető út. A „sarki” szikla után balra nincs messze a Feredő-patak kb. 2-3 méteres (korábban a leírások alapján magasabb magasabb) magasságú vízesése a Sárkány-zugban, közelben a forrás, jobbra a Fortuna liget. A lucfenyőkkel és magas sziklafalakkal övezett Fortuna-liget felé sétálunk, ahol egy turisztikai tájékoztató térkép, tábla ( korábban pihenőhely is volt) található. Ez a terület az, ahol egyes értelmezések szerint a völgy a Meleg-Szamos nevet veszi fel. Hamarosan láthatjuk itt is a tájékoztató, tiltó táblákat arról, hogy a továbbhaladás a fadöntések miatt veszélyes és nem engedélyezett.

A Fortuna liget ”egy mindenünnen körülzárt teknőalakú medencze, melyben öt patak habjai adtak találkát s csevegnek vidám csobogásban egymással. Egy oldalon puha moha borította meredek lejtők, másfelől magasra nőtt sziklafalak bástyázzák körül s zárják az övedző vadon rengetegétől el. Komoly fenyők méláznak benne s társulnak kisebb-nagyobb csoportokká. Nagyon távol a világtól és még sem a zord vadonban, hanem egy kedves kis remete-otthonban érzi magát az ember itten.” (Czárán Gyula)

Ahogy láttuk a Medúza-zugból kiérve a piros jelzés szétválik, a visszatérő kis köri ág a tőlünk balra lévő hegyoldalra meredeken vezet fel Czárán kirobbantott ösvényén és a barlang feletti hegyen haladva (szép kilátással a környező hegyekre a vihar általi fadöntések és fakitermelés révén) egészen a a barlang előtti területig, amiről már szót ejtettünk. Közben egy-egy a lenti barlangba bepillantást és fényt engedő ablakhoz is vezet jelzés, kitérőként. Emlékezzünk meg róla, hogy Czárán idejében a turistáknak pl. az un. Felső páholy, azaz a Medúza-zug fölé kiépített kilátó állt rendelkezésre. További ablakok Czárán elvezésével élve: Alsó-páholy, Palmyra romjai, Kis/Nagy Ablak) A túra útvonala aztán az Aragyásza-barlang felé ereszkedik le, zárva a kis kört, utána visszatérés a Varasó felé a már megtett uton. Ez tehát lenne a Szamos-bazár vagy az Aragyásza-barlang kis körtúrája, amely jelenleg a nagy kör fadöntések miatti lezárása miatt gyakorlatilag a Szamos bazár teljes engedélyezett túráját jelenti.

A Nagy-Körút

Szamos bazár nagykörútja (a videófilm ezen része korábbi ill. archív, régi képeslapok, felvételek - még a régi Trianon előtti, magyar időkből származó - felvételek alapján készült, mert a nagy körút jelenleg (2024 ) még nem járható, lezárt terület)

A Fortuna-liget végén két irányban indulhatunk (a nagyobbik kör két ága), a Salvamont (Hegyimentők) ajánlása szerint a körutat a bal oldali ágon megkezdve érdemes bejárni, majd a jobb oldali ágon visszatérni. Ennek a terep jellegzetessége az oka, mivel a jobb oldali ágon történő indulásnál a Belvedere után egy nagyon cudar, meredek törmeléklejtőn való leereszkedését igénylné, amely sokkal nehezebben járható lefelé, mint felfelé.

Letérők nélkül a Bal-oldali gerincút kb. 1,7 km (emelkedés kb 110 méter) a visszatérö jobb oldali pedig kb.1,8 km (kb. 160 méter emelkedés).

A jelzésen haladva, attól kissé eltávolodva, mindjárt az elején két kis kitérőt tehetünk,

- az egyik az ún. Kis-tunel-hez (alagút) a Kucsma-pataknál (erre vezetett régen a piros pont az Égett-kő felé), ez a patak a Meleg-Szamosnak legmagasabbról jövő forrásága, s Kis-Tunel a patak által kivájt alagút úgy jött létre, hogy a patak jobb oldalon a mészkőfalban egy járatot vájt ki. A környék békeidőkben is nehezen megközelíthető, de van egy szép kb. 100 méteres sziklameder, ami korábban bejárható volt) és

- egy rövid, látványos szakaszon a szurdok mélyébe, ugyanis a forráspatakok összefolyásuk után, a Meleg-Szamos a legelején még többé-kevésbé járható, de már ott is csodálatos szépségű szurdokvölgyben haladnak tovább, amely ugyan nem része a jelzett túrának, de sokan oda is lemerészkednek szépsége miatt . Ez óvatosságot igényel, mert a meder tényleg nagyon csúszós, tükörsima sziklateknő).

Egyesek úgy tartják, hogy a Kucsma-patak összefolyásánál születik meg a Meleg-Szamos.

„Az alagút maga ív alakú, mert közepén a patak, megemlékezvén folyásának eredeti irányáról, — hogy ezt megtartsa, — ismét balra kanyarodik s így jut ki a tunnelból. Hossza e földalatti menetnek legalább 15 méter; a befolyási kapu magassága 6—7, szélessége lehet 12 méter; a boltozat magassága azonban, befelé haladva a tunnelbe, jóval alább száll, úgy hogy a kiömlési kapu nem magasabb 4—5 méternél, 6 méternyi szélesség mellett. A beömlési kapu fölött emelkedő sziklabástya, a híd és lépcső érintkezési pontjáról tekintve, nagyon hasonlít egy óriási sisak alakjához, mely alá a fej éppen a kapuüreg helyébe jönne. Itt kezdi ugyanis a Meleg-Szamos legelőször az ő sajátságos modorában alakítani medrét. Ez abban áll, hogy a mészsziklát teknőalakra vájja ki s oly simára csiszolja, mint az üveg, és ezen sziklateknőben siklanak habjai nyílsebességgel odább, annál sebesebben, mivel e jégsimaságú teknőben semmiféle kavics vagy laza kődarabok nincsenek, benne meg nem állhatnak, s így a víz akadályt útjában nem talál. Csupán egy-egy glecsermalomszerű, egész kerek kis medenczében látni néhány kavicsot, miket a víz benne forgat, hogy azt minél kerekebbre s nagyobbra esztergályozza. Az egyes hosszabb, rövidebb teknőszakaszokat zuhatagos medenczék választják el egymástól, melyekben fehér tajtékká válva forrong szüntelen a teknő lejtőjéről alárohanó víz, az a víz, mely a sziklateknőn még az előbbi pillanatban zöldesre zománczolva siklott végig. A teknő fenekét ugyanis a folyó víz alatt valami finom zöld moszatféle borítja, mely — úgy látszik — a víztől mosott mészkövön szokott megtelepedni ; s ezen moszat színétől az egész viz zöld zománczot kap, — a mi a látvány festői szépségét és színgazdagságát még inkább emeli”. (Czárán Gyula)

A jelzett túrát (piros kör) követve a völgy túloldalán (jobb oldal) enyhe emelkedéssel haladunk, míg el nem érjük az első kilátópontot a Moloch-torkára való rálátással (amely a Moloch-Czárán vízesést rejti és különösen nagy vízhozamnál mutatós).

„Moloch torka. Az egész hegységnek legiszonyúbb, legfélelmesebb szakadéka, mit talán csak azért vágott ide a természet alkotó keze, hogy a borzasztó szépnek zsáneréből is bemutasson egy mintát a Szamos-bazár gazdag képsorozatában. képsorozatában. Oly természeti tünemény, melyről leírás vagy fotográfiai felvétel után senki nem fog megfelelő képet alkothatni, amely megkívánja, hogy személyesen ismerkedjék meg vele az ember, fáradjon el hozzá maga, aki ismerni akarja. Nem engedi magát lefotografálni, mert nap nem süt belé soha , s csak hozzá méltó művész ecsete volna képes azt híven bemutatni azoknak, kik személyesen nem látták. Nem engedi magát leírni, mert a leírónak egymásután sorban kell vennie a kép egyes részeit, tulajdonságait, egyszerre mind el nem mondhatja; holott itt éppen a kép egészében, melyben annak minden egyes mozzanata egy összbenyomásban olvad össze, van a hatás teljessége.

Egy 30—40 méternyi mély, szűk sötét csatorna, százhúsz méternyi hosszúságban bevágva a Kék Magura lejtőjének sziklatömegébe. A csatorna fenekén zuhogó patak oly szilaj eséssel rohan alá, hogy a szakadék alsó végén hatvan méterrel van alantabb, mint a felsőnél, hol beléömlik. A Meduzazugnak bővített, nagy alakú díszkiadása e szakadék, s ami a temperamentumát, a sceneria borzalmas zord karakterét illeti, hozzáképest a tordai hasadék, nagyobb arányainak daczára is, úgyszólván csak kényelmesen járható országútnak látszanék.” (Czárán Gyula)

Az útvonal továbbhalad egy elágazáshoz, ahol egy duplakörös jelzés levezet a Szamos-szorosába, a vízesés alatti részre (Moloch torka), ahol megcsodálhatjuk a meleg-Szamos szurdokának csodálatosan szép világát, a közelben van a Száraz vagy Moloch-barlang.

Szamos-zug. Hosszú sziklaszoroson folyik itt a Szamos 100—150 méternyi magas szirtfalak közt végig. Agyát nem holmi csipki-csupri söpredék kavics közé, hanem a tömör szikla testébe vetette: ebbe vájta ki teknő alakra a csatornát, melyben habjai továbbzuhognak. És a sziklateknő egész simára van a víztől kicsiszolva, úgy hogy a legtöbb helyen nem is állhat meg rajta a láb, és jobbra balra sincsen hely, azt kikerülni. A közbeeső medenczékből nyílsebesen siklik a víz e sima sziklalejtőkön alá. (Czárán Gyula)

A fő túraútvonalat folytatva az ösvény egy sziklafal, a Kucsma-kő /Cuciulata alsóbb sziklafala, a Bábel Sziklafalai alatt halad,az Elvált torony tövében (szemben a Belvedere sziklafala), amely körülbelül 100 méterrel a völgy felett helyezkedik el.

A Szamos-szoros összes szirtjei közül magasra kiemelkedve dominál mindenekfölött egy messzire virító fehér sziklatömeg, a szoros ura. Úgy áll ottan, mintha egyenesen az égbe akart volna indulni, de útközben megállították, szárnyát szegve merész ambícziójának, így

A Bábelnek, mint a Szamos-sziklák királyának, két trónállója is van: egy-egy sziklatorony áll mellette ért jobbról balról. Az egyik a déli szárnyán, a Semiramis tornya, ez a kedves kis fehér buba, mely patyolat alakjával úgy nevez ki onnan az erdő zöld keretéből, oly bájos képet mutat, hogy miatta az óriás Bábelt egészen elfelejtjük. A torony piramisszerű sipkával van betetőzve, és lefelé, talapzata irányában kissé szélesedik. Nagyságra nézve eltörpül a Bábel mellett, de ő tudja, hogy nem tömegében, hanem alakjában van ereje .... Semiramis is nő volt.

A Bábelnek másik díszőre az Elvált Torony. A sziklakolosszus északi szárnyán elvált tőle, kiszakadt belőle egy jó nagy toronyra való, de volt annyi esze, hogy nem gurult alá a mélységbe, hol darabokra tört volna, hanem pár méternyi távolságban a törzssziklától szépen megállott a talpán, ott megvetette a lábát, és ott is maradt mai napig. (Czárán Gyula).

Balra kitérő Dániel próféta oroszlánbarlangjához. Ez inkább szabályszerűségével, mint nagyságával tünik ki, kis üreg, de pompás menedékhely esős időben. (Mátyás Vilmos)

Utána az ösvény a Honu-barlanghoz azaz Belcazár palotájához vezet, ahová bekukkanthatunk. A kis, szűk 70-75 m hosszú barlangjárat, különösebb képződmények nélküli, és egy zárt kürtőben végződik. kb. 1300 méter tszf. magasságon járunk.

A közelben nehéz terepen a Piccolo-zuhatag nem jelzett ösvényen: „A Belczazár palotájától aláhúzódó hajlásból erős forrás tör elő, melynek patakja száz méternyi utat sem tehet s már a Szamosban vész el.” Czárán Gyula

A barlangtól az ösvény meredeken ereszkedik az erdőben, mészkőbordákon és csúszós, növényzettel borított talajon, míg el nem éri a Meleg-Szamos völgyében, az Ic Ponor felől (kb, 8 km) érkező erdészeti utat (kb. 1200 tszf. magasságon). Itt található egy bővizű forrás (Pianissinó) is, amely jó ivóvízforrást biztosít. A Meleg-Szamos bal partján erdészeti út a Ponor ÉK irányába piros pont visz tovább, közelben van a Nagy-Alun völgye, erre eljuthatunk az Oncsásza-rétre is.
A völgy másik oldalának (bal oldal) bejárásához át kell kelni a Meleg-Szamoson, híd nincs. Az átkelés után az ösvény szerpentinezve emelkedik az erdőn keresztül, és érdekes sziklák, sziklaszálak (Mágus torony, Cukorsüveg, Baál temploma). mellett haladunk el erdős terepen, kevés kilátással.

„Mágus-torony. Egyenesen a Szamos ágyából mered fel kevélyen ez a fehér sziklaszál. De nem is jól mondtam, hogy egyenesen nem: az ő ambíczióját nem elégíti ki az, hogy függőlegesen álljon; alakjának arczvonala ívet képez, s magasságának közepe táján hasát merészen kidülleszti a mélység fölébe. A búbját összenőtt fenyők csoportja borítja be, magas süveg gyanánt díszítve azt. Ha igaz, amit ennek a sziklabálványnak az állása és alakja mond, úgy már a Mágusok is szerettek uralkodni és jól táplálkozni.”

A Czukorvár. A Belvedertől alább ereszkedve, egyszerre előtűnik ismét, most már közelebbről, a Czukorvár, mint egy varázslátomány az álmok szép világából, mint egy odalehelt ábrándkép, mely minden pillanatban elröppeni készül . . . Talán tündérek építették maguknak ? . . . Valami utolérhetetlen báj ömlik el e szczénán, e hófehér sziklaképleteken, melyek egy közepén álló főalak, a Czukorsüveg körül szabályos körben csoportosulnak. Egy része a Czukorvár szikláinak közvetetlen a mederből emelkedik függőleges falak alakjában ki, lábát a Szamos vizében s fejét a fellegekben fürösztve; míg más része a katlan meredek lejtőjéből nyúlik fel, szeszélyes alakzatokat képezve: itt van balra aHárom Arkangyal,jobbra aBaál temploma;az előtérben airigyszekrénymasszív tömege; mellette azOltára tabernákulummal . . . És ez alakok mind fehérek : nem komor, sötét, visszariasztó képpel fogadnak, hanem derült homlokkal, csaknem sugárzó fehér arczczal mosolyognak az emberre. Várat látsz magad előtt, melynek falai, bástyái czukorból vannak építve. S e katlan közepéből, a Szamos vizéből emelkedik ki, mint Venus Anadyomene a tenger habjaiból az egész látványnak legérdekesebb képe, a Czukorsüveg. Czárán Gyula

Hamarosan az ösvény egy meredek, törmelékes és csúszós talajú lejtőhöz, veszélyes kőfolyáshoz ér, amelyet szerpentinezve üggyel-bajjal lehet megmászni. Balesetveszélyes, ezért javasolt nagy távolságot tartani a csoport tagjai között, hogy csökkentsük a meglazult kövek legördülésé miatti balesetek lehetőségét. Óvatosak legyünk ! Mellékösvényeken esetleg 1-2 kilátási lehetőség felkutatása.

Az ösvény az erdőben folytatódik és elérjük az igazi látványos kilátópontot, a Belvederé-t amely 1342 méter magasságban,150 méter magasan a meder felett a függőleges sziklafal tetején helyezkedik el. Lenn a Meleg-szamos kanyargó sziklavilága, szemben a Bábel-sziklák (a Kucsma-kő), felette a Nagy-havas gerince illetve a Varasó-havas „fenyősipkás búbja, melyről nevető pázsitos mezők húzódnak alá: a juhnyájak eldorádója.”

„Belveder: Büszkén hangzó név, de azoknak véleménye szerint, kik eddig meglátogatták, nem érdemetlen e hely a nevére. Sűrű erdő kanyargó ösvényéről hirtelen kis szabad térségre bukkan ki az itt járó, s akkor látja, hogy egy meredély fölött áll, épp a csúcsán egy fehér sziklafalnak, mely a Szamos vizéből egész függőlegesen emelkedik ki. A fal pereméről letekintve, közvetetlen alatta mintegy százötven méternyi mélységben látja csavarogni a Szamost sziklateknőjében, melybe magát lemélyitette. E klammban a patakmedernek mindkét partjáról a vízből kiemelkedő egyenes sziklafalak nyúlnak fel, s azt egészen összeszorítják. Úgy tett itt a Szamos, mint az asszonyok, kik mederbe fűzik magukat, hogy karcsúbbak, formásabbak legyenek. A Bazár körútjának csaknem közepén állunk itten, s azt déli kiindulásától északi végpontjáig kevés híján egészen áttekinthetjük.

Ott áll, épp szemben a túlsó parton, a Mágus torony,eltörpítve, devalválva nagyságában a fölötte magasra kiemelkedő Bábelnek ormótlan nagy tömegétől. Lefelé a Szamoson, mélyen mélyen ott alant, a Czukorvár fehér sziklacsoportjai mosolyognak fel a zöld erdő koszorúzta mély, nagy medenczéből, közepén a Czukorsüveg igéző alakjával. Túl rajta, lenn a Szamosban, sárgállik valami : ez a gyaloghíd,a körút legészakibb pontja. A czukros katlan fölött uralkodik a magasból, ott hátrább, a Bihar hegyláncz főgerincze, a Piatra-Grestora visszhangos bérczével, a Briccsei kupola-ormával, a Tolvajvár csorba sziklájával s az Oncsásza nagy havasi ligeteivel” (Czárán Gyula)

„kijut azon kilátó pontra, honnan az egész körút áttekinthető: a Szamos-Belveder. Alant a Szamos kőhöz, túl rajta a Bábel alatt kigyózó út, balra a Varasó orma, a Moloch torkának sziklafalai. Jobbra a Cukorsüveg. Felettük a Nagyhavas főgerince a Bricczej ormával és ettől jobbra a Tolvajvár sziklaomladékával. Fejedelmi kilátás! Innen most visszafordulva tovább balra lefelé a Nagy-Szerpentinához, mely folytonos szép kilátással a Czukor-várra a szohodolban sűrű kanyargásokkal kigyózik le a bal- oldali sziklafal sarkához itt a barlangjelnél elágazás, balra fel a gyepes meredek oldalon 55 lépéssel odáig, honnan látszik a Sidrák- Mizsák-Abedulgó kemencéje (Felmenni a görgeteg lejtőn a barlanghoz nem szükséges). Vissza a kitérőhöz s balra tovább lefelé a köves ki- gyózón a bokrosban egy testes sziklatömeg aljához: a Frigyszekrénye és ennek lábánál fel a volt pad helyéhez, honnan a háromszögjel utal a Cukorsüveg pompás képére. A kitérőről pár lépéssel vissza az útba és tovább menve lefelé jobbra fenn magaslik ki a három ormu Baál temploma, balra túl a Szamoson a Három Arkangyal. Tovább a Cukorsüveget jobbra megkerülve, lefelé tartva az erdő nyílásain át látszik a Szamosmedréből kiemelkedő Mágustorony fenyő süvegével.” (A Szamosbazár ujabb feltárása Ifj. Mátyás Vilmos, az aradi Czárán Gyula osztály főtitkára, Erdély folyóirat, 1933) (megj.: Mátyás Vilmosék 1930-ban kezdték meg ar égi, czáráni átjelzések felújítását, ahogyan írta: „Több mint 100 km teljesen elpusztult átjelzést újítottunk fel, és a Moloch-torka kivételével tökéletessé tettük a Szamos-bazár körutat.”

Továbbhaladunk a jelzésen a Fortuna-liget felé, átkelünk egy vízfolyáson, amely a Meleg-Szamosba zuhan a korábban már említett Moloch-torokban. Ezután a jelzés visszatér a Fortuna-ligetbe, zárul a „nagy kör”. A visszaút: a nyolcas alsó részén, a kis körút visszaútján a Varasó-felé.