Királyerdő: A Tasádfői karsztvidék és barlangjai

Új barlang és turisztikai útvonal nyílt meg Bihar-megyében

videó

A Partiumba, a Királyerdő legnyugatibb peremére, a Nagyváradhoz közeli Tasádfői karsztvidékre, természetvédelmi területre kirándulunk, amely 2024. május közepén - egy uniós, mintegy 11 millió lejből kivitelezett projekt nyomán - új turisztikai látványossággal gazdagodott.

A Drágcséke (Drăgești) községhez tartozó Isztrákos (korábban Sztrákos, román neve Stracoș) falu határában lévő Isztrákosi barlang egy részét, kb. 150 méter hosszan építették ki a látogatók részére, illetve a környéken létrehoztak egy turisztikai útvonalat, amely Tasádfőt (Tășad), a Tasádfői lezárt barlangot (Peştera de la Tăşad), az Isztrákosi barlangot (Pestera de la Stracoş) és Isztrákost (Stracoș) köti össze mintegy 5 kilométer hosszan. A túraútvonalat Nagyváradtól kb. 27 kilométerre, a DN76-os Nagyvárad – Déva országútról letérve a Tasádfő felé vezető 767B jelzésű útra behajtva lehet megközelíteni. A lekanyarodás után mintegy fél kilométerre, jobb oldalt, az úttól kissé lejjebb, egy információs pont rejtőzik, ahol egy házikó és a létrehozott túraútvonal térképe is megtalálható. Onnan indulhatunk a helyenként táblákkal jelzett túrára (turistajelzés nincs), zúzott kővel leszórt ösvényen, amely először a lezárt Tasádfői barlanghoz vezet (kb. 1,4 km a távolságra), majd a völgyből kimászva, a két települést összekötő nem modernizált út elérése után, a látogatóknak most megnyitott Isztrákosi barlanghoz látogathatunk (az indulástól számított nagyjából 4 kilométer megtétele után).

A projekt részeként gyalogutakat, ösvényeket, hidacskákat alakítottak ki, egy látogatóközpont, megfigyelőpontok, pihenőpontok, az Isztrákosi barlangnál egy függőhíd és via ferrata pálya is épült. A cikk végén jelzett videófilmben látható térképen azt is jól látni, hogy az útvonalat vagy annak egyes részeit több kiindulási helyről is be lehet járni: a kényelmesebbek a térképen jelzett parkolóig autóval is el eljuthatnak Tasádfőn keresztül valamint Isztrákos irányából is megközelíthető a barlang a kialakított pihenőhelyrő

A barlang ill. az új útvonal megnyitás napjaiban  - hála a sajtó hírverésének - valóságos népmozgalom alakult ki az Isztrákosi barlang körül, több száz, többnyire autós turista kereste fel a barlangot azon a májusi hétvégén. A bejárt túraútvonalról készült videófilm is akkor készült. videó

A Tasádfői Természetvédelmi terület 

Reservatia a „Calcarele tortoniene de la Tăşad”

Ismerkedjünk most meg a vidékkel és annak látnivalóival kissé részletesebben. Az 1971-ben létrehozott Tasádfői Természetvédelmi terület (Rezervația „Calcarele tortoniene de la Tăşad) a "Tortoni mészkövek” tematikájára épül és egy NATURA 2000-es terület is részét képezi; területe barlangtani, őslénytani és régészeti jelentőséggel bír.

2010-ben így számolt be nagyváradi Reggeli  Újság a Tasádfői Természetvédelmi terület (reservátum) Látogatóközpontjának megnyításáról:

        A legjelentősebb védett élőhelyek a denevérbarlangok és a vizes élőhelyek, ahol védett fajok fordulnak elő, mint a sárgahasú unka, a pettyes gőte vagy az erdei béka. A bükk-, gyertyán-, tölgy- és vadcseresznyés erdőkben és a napsütötte lejtőkön sokféle madár is található.
Az őslénytani terület és a geológiai rezervátum a Barlang-völgyre (Valea Peşterii), illetve a különösen a festői szépségű, fehéres patakmedrű Stracoșului-völgyre összpontosul.   A Stracoșului-völgy a Várhegy (“Cetăţaua”) régészeti lelőhely közelében van, ide azonban a most átadott tematikus útvonal nem kalauzol el.
13-12 millió évvel ezelőtt még a késő-bádeni és korai szarmata, szubtrópusi éghajlati időszakban tiszta vizű, magas sótartalmú meleg tenger borította a vidéket.  A fenekén korallzátony alakult ki, ahol rákok, tengeri sünök, kagylók és tengeri csigák, valamint gerincesek (halak, bálnák és delfinek), a szárazföldön pedig emlősök (rovarevők, rágcsálók és orrszarvúak) valamint krokodilok, teknősök, kígyók és gyíkok éltek.
 A hegység így fosszíliákban gazdag mészkövekből áll: szivacsok, korallok, puhatestűek, halak, bálnák, delfinek, meszes algák megkövesült maradványaival. Egy törpe bálna és egy delfin csontvázának részeit a nagyváradi Körösvidéki Múzeum gyűjteménye őrzi. A korai szarmata mészkőben egy orrszarvú maradványait is találták.
 Az endo-karszt 6 barlangot foglal magában, amelyek közül az Isztrákosi barlang és a Tasádfői-barlang a legfontosabbak. Valamennyi majdnem vízszintes lefutású, amelyek korai szarmata pados mészkövekben alakultak ki.  

A Tasádfői-barlang

Az isztrákosi (Stracoș) barlang

A Várhegy (Erődhegy) "Cetățaua"

AA barlang felé a parkolóhelyként használt terület, tetszetős dombok és rétek közelében egy kisebb megfigyelő építmény mellett haladunk el, amely a Belvedere "Cetățaua" nevet kapta. A Várhegy (Erődhegy) "Cetățaua" régészeti lelőhelyet 1968-ban fedezték fel egykori erődjének helyszínén, egy többnyire meredek lejtőkkel körülvett dombtetőn. Több ásatás során Nicolae Chidioşan váradi régész és később Sever Dumitraşcu több egymásra telepedett kultúrát talált. A hegy az újkőkor óta (Kr. e. 5-4. évezred) lakott volt és a bronzkorba való átmenet időszakában a coţofeni kultúrához tartozó népek éltek itt. A bronzkor végén és a vaskor elején újabb települést alapítottak lakóházakkal. A településen változatos felhasználású bronztárgyakat használtak: szerszámok, fegyverek, ékszer- és ruhadarabok, valamint agyagformák, amelyekbe olvadt bronzot öntöttek fegyverek vagy szerszámok készítéséhez. A filmben is látható kilátópont a Várhegy területén létesült.

 A cikk megírásánál nyújtott segítségét ezúttal is köszönöm Venczel Mártonnak, nagyváradi  természettudományi szakírónak, a biológia tudományok doktorának, aki személyesen is kutatott a területen.

Még valami a Tasádfői-barlangról...

Érdekes információkat olvashatunk az  Erdélyi Magyar Magyar Műszaki Tudományos Társaság VII. Bányászati-Kohászati-Földtani Konferencia Nagyvárad (2005.4.03) programleírásban. WANEK Ferenc programleírása szerint:
"Tasádfő, természetvédelmi rezerváció (földtani védett terület)

A Királyerdő-hegység Dny-i peremét elsőnek SZONTAGH Tamás kutatta át nagy alapossággal, aki 1889 és 1915 között szinte évi rendszerességgel közölte terepi adatait – elsősorban a Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentéseiben. 

Később Mircea PAUCR [1936] írt átfogó tanulmányt a Belényesi-medence neogén üledéksoráról, majd Ioana PANR és Gertruda RADO [1972] összegezte saját és a korábbi kutatások eredményeit. Ugyanabban az évben az utóbbi szerzőpáros egyike [RADO, Gertruda, 1972] éppen a minket érintett terület szarmatakori üledékeiről írt egy rövid,de igen gazdag Őslénytani–rétegtani anyagot bemutató dolgozatot.

A Tasádfői-barlang Tasádfő és Sztrákos között, a Pesterii- (Barlang-)völgyben, 230 m tengerszint fölötti magasságban található, szarmatakori pados mészkövekben. A mészkőpadok számtalan molluszka lenyomatát őrzik. Ezek közt fajszám szerint a csigák (Pirenella – 4 faj, Cerithium – 3 faj, Gibbula – 2 faj, Hydrobia – 1 faj, etc.) az uralkodóak, de szép számban találhatók kagylók is (Cerastoderma – 3 faj, Ervilia – 2
faj, Mactra – 1 faj [RADO, Gertruda, 1972]. A körülbelül 30 m vastag mészkősorozat fedőjében tufarétegeket is találunk, melyekről ugyan az idézett szerzőnem tesz említést, de Mircea PAUCR [1936] munkájában szól róluk.
A rétegfelszínen kimosott barlang egy szakadék oldalán, impozáns kapuval fogad minket. Az összesen 88 m hosszú barlang  általános iránya K–Ny, de középső részén, merész irányváltásokkal, egy patkó-szerű kitérőt ír le. Méretei befele folyamatosan szükülnek: míg az elején 13 m széles és 5 m magas, addig a patkón túl már alig 2 m széles és magas. A bejárattól 56 m-re egy kis vízesés található, azon túl a kiszélesedBőtérben denevérek laknak. Cseppkövekben szegényesebb (meg ezektől az ékességektől rendszeresen fosztogatják a látogatók).
De az egyenes plafon, a kaotikusan beszakadt sziklák, és az eróziós lépcsők együttese, a zárt, kanyon-szerű előtérrel (melyet a kövületgazdag mészkőpadok ékesítik), különös varázst ad e barlangnak.
Tőlünk alig másfél km-re ÉK-re, a szomszédos völgyben, szintén barlang van: a Sztrákosi-barlang. A kettő közötti vízválasztót pedig gazdag felszíni karsztformák ékesítik."

*

 vissza a honlap nyitóoldalára 
                                                                                                                                           Perei Árpád 
                                                                                                                                                         Békéscsaba
                                                                                                                                                 e-mail: perei&freemail.hu

Iratkozz fel a You-tube csatornámra!