A mi Torockónk

Csodájára járunk a a Székelykő alatt fekvő erdélyi magyar falunak

A turisták által méltán kedvelt Torockó (Rimetea), az erdélyi Fehér megyei település, a Torockói-hegységben, 530 méter magasságban, a Székelykő kopár csúcsai alatt, festőien szép környezetben fekszik. Az egykor igen fontos bányászváros alig hatszáz, főként magyar anyanyelvű lakosának ősei betelepült székelyek, a település történetében fontos szerepet játszottak a 14. században betelepített stájerországi eisenertzi bányászok is.

Erdély legnyugatibb székely végvára, legszebb fekvésű faluja, igen fejlett falusi vendéglátással rendelkezik, a turisták száma több tízezer lehet évente. Nem is csoda, hiszem nemcsak maga a falu és annak festői fekvése a vonzerő, de a környéke is bővelkedik különleges természeti szépségekkel, látnivalókban, az Erdélyi szépségek tárházában vendégeskedünk.

Torockó és az igen közel fekvő, szomszédos Torockószentgyörgy (Coltesti) kis etnikai szigetként maradt meg az egykor Aranyosszékhez tartozó, magas hegyekkel határolt medencében. Az Aranyos völgye felől a Borrévi-, ill. Enyed felől a Kőközi-szoroson át érhető el, jó minőségű utakon. Kolozsvártól közel 60 km, Tordától 29 km, Nagyegyedtől 25 km, Nagyváradtól 190 km, a Vertop-hágótól pedig 123 km távolságra fekszik.

Torockó és környéke néhány régi képeslapon (Trasco volt Torockó korábbi román neve)

Csodálatos érzés megérkezni Torockóra, a hatalmasnak tűnő Székelykő masszív vonulata és a szembelévő Ordaskő között megbúvó, bájos szépségű aprócska faluba. A magyar jellegét megőrző falu elragadó környezete, a tekintetet mágnesként vonzó felette magasodó Székelykő és a múlt hangulatát sugárzó, hófehérre meszelt, muskátlikkal díszített két ablakos házai, a települést betöltő békesség révén a magyarországi utazók legkedveltebb erdélyi települése. Az idelátogató turistának, aki mintha visszamenne egy kicsit az időbe, Torockó olyan, mint egy élő, szabadon látogatható ,múltból itt maradt falucska. Sokak szerint Erdély legszebb települése a kétezres évek elején ébredt fel hosszan tartó Csipkerózsika álmából és azóta lett a turisták erdélyi Mekkája, hiszen manapság egy erdélyi utazás Torockó nélkül szinte elképzelhetetlen annak, aki tudja, mit érdemes megnézni.

A Székelykő kopár, látványos, három tarajú alakzatú mészkőgerince Torockótól keletre emelkedik. A faluból, a környező sziklákról, dombokról, az Ordaskőről, a szomszédos Torockószentgyörgyről, annak várából csodálatos látvány. VIDEÓ

Erdély egyik legjellegzetesebb sziklatömbje, a néphit szerint fekvő emberalakot megmintázó Székelykő, kedvelt túracél is. A hegy székelységre utaló neve tatárjáráskori történethez kapcsolódik: az ostrom alól a falut székelyek szabadították fel, akik jutalomként birtokba vehették azt és a hegyen akkoriban álló várat. A Székelykő csúcsai miatt, az alatta elterülő Torockón - úgymond - kétszer is fel kel a Nap, azaz reggelente kétszer is megpillantható a hegyvonulat különböző magasságú részei felett felbukkanó felkelő nap. Két nevezetesebb csúcsa a keletre húzódó Várszikla (Várhegy) 1113 m. (Vf Colții Trascăului),a másik a 1129 méteres Székelykő csúcs (Piatra Secuiului). Miután a falu érdekességeit megismerjük, felmegyünk a Székelykőre, hogy madártávlatból is megismerjük a vidéket.

TOROCKÓ, ERDÉLY LEGSZEBB FEKVÉSŰ FALVA

Ismerjük meg a falut, Torockó nevezetességeit, nincsenek óriási távolságok a településen belül, kellemes séta vár ránk. Első állomásunk a Főtér a vajorral, az Alsó- és Felső Piactér házai között. A tér közepén áll a Nagy Vajor (Weiher német szó = tó). Ivóvízkútként, állatok itatására, szőnyegek, ruhanemű mosására használták. A vizet már régóta vezeték hozza a Tilalmas oldalából. Ma is csobog a víz a több lépcsős itatóba, ahol a szabály szerint fent az emberek, a következő medencében az állatok ihattak, majd az alsó nagyobban moshattak az asszonyok. Jobbra a Vajortól az Iskola épülete és udvara. Sajnos a Főtér parkolóként szolgál és a villanyoszlopok is zavarják a zavartalan, nyugodt panorámát.

A főteret övező takaros, jellegzetes házak piros teteje, fehér fala és zöld ablakai sajátos nemzeti hitvallásként állnak az odaérkező előtt. 1999-ben Torockó megkapta a legjelentősebb európai építészeti díjat, az Európa Nostra-díját.

„138 hagyományos házból álló, egyedi népi építészeti együttes kiváló helyreállításáért... a legmagasabb műemlékvédelmi követelmények betartásával, határokon átnyúló támogatással és helyi elkötelezettség eredményeként”.

A falu eredeti lakói német vasművesek voltak, akiket a Thoroczkai család telepített ide. Ennek köszönhető, hogy a modern vasipar megjelenése előtt Torockó Erdély legjelentősebb vasműves központja volt és bányavárosi rangja volt. Erre a jellegére utalnak az 1870 táján, egy tűzvész után épült híres, szász stílusú Európa Nostra díjas "fehér házai". Érdekes tény, hogy Jókai Mór közbenjárására országos gyűjtőakciót szerveztek azok 1870-es tűzvész utáni újjáépítéshez.

Torockó 2012-ben felkerült az UNESCO világörökségi várományosi listájára. A román kulturális minisztérium szerint itt található a Kárpát-medence legépebben és leghitelesebben fennmaradt népi építészeti együttese. Világörökségként való elismerését a magyarországi Hollókőhöz csatlakozva szeretnék elérni. Híres a Torockói népviselet is. A népviselet az ősi magyar , székely és német (szász) keveréke, és nemes kelméivel, az úri-polgári ruhatárhoz közelálló darabjaival, kevés színhasználatával (fehér, azután a kék és a zöld), hímzéseivel kiválik a többi erdélyi öltözet közül. Ma már csak nagyobb ünnepekor hordják a népi ruhákat. Torockó épített öröksége hivatalosan is HUNGARIKUM 2017 óta.

A faluban, a polgármesteri hivatal épületének bal szárnyában található a torockói Népművészeti Múzeum. A falu ipartörténeti-, népművészeti értékeit, a festett bútorokat, a korabeli eszközöket, a torockói népviseletet, a keresztszemes és rámánvarrott kézimunkákat megcsodálhatjuk itt. A torockói régiségek magángyűjteményét láthatjuk Ida néni magánmúzeumában is a falu szélén (172. szám).

A Csaba Atyához tartozó Kis Szent Teréz Gyermekvédelmi Központ 2004-től fogadja itt a rászoruló gyermekeket. A 30 gyermek a falu központjában egy több mint 130 éves műemlék épületben, és egy lakóházzá átalakított egykori csűrben, nagyon szép helyen került elhelyezése. A torockói iskola fennmaradásában komoly szerepe van a gyermekotthon lakóinak. Torockó egyik különlegessége a sziklasírokban (sziklába vájt sírboltba) való temetkezés, ez az unitárius torockóiak sajátos temetkezési szokása. Ezt a fajta temetkezést Erdélyben máshol nem lehet megtalálni, csak Szentgyörgyön. A torockóiak, a temetőt bürgének, Bergej-tetőnek (német Berg szó után) nevezik.

A temető felé egy különlegesen szűk út, a Sikátoros út vezet. A település kulturális életében nagy szerepet játszik a Duna-ház; a térség kulturális központja, a magyar közmédia közösségi háza kulturális, népművelési programkínálattal várja közönségét. Minden évben többnapos látványos kulturális programsorozat a Duna-napok keretében előadások, koncertek, tűzijáték azaz egy jó mulatság várja a helyeiket és a szépszámú magyar turistát a Székelykő lábánál a nyár elején.

Torockó XVIII. századi unitárius erődített temploma a település központjában emelkedik az iskola mellett hirdetve azt, hogy Torockó unitárius sziget a Székelykő tövében. A templom az "Egy az Isten" felirattal köszönti a hívőket, amely Jókai Mór e tájat megörökítő regénye címe is.

"A 600 ülőhelyes templom akkor épült, amikor a falunak 2 ezer lakója volt. Trianon után, 1920-ban a lakosság száma ezerre csökkent. A 20. sz. elejéig még virágzó vasbányászat révén sok tehetős ember élt itt, ezek többsége azonban nem tette le a hűségesküt a román államra, és Magyarországra repatriált."(Erdélyi Napló)

A falu központjában nagyon szép panorámás helyen kilobogózott ortodox templom áll, a nem túl népes számú román hívőknek 1938 óta. "Torockón az volt a szokás, hogyha meghalt egy román ember, temetéskor megszólalt az unitárius templom harangja is. Ennek az vetett véget, hogy (az új) román pap kijelentette: ha továbbra is harangozunk, nem temeti el a halottat."( Erdélyi Napló)

A 20. század elején még 5 vízimalom működött Torockón, ma már csak egy (egyébként megtekinthető vízimalom) maradt fenn. Itt található a Kárpát-medence legkorábbi felül csapos patakmalma.

Torockó a siklóernyősók kedvelt terepe is a falutól nyugatra fekvő hegyoldalon. Híres és sok látogatót vonz a téltemető Torockói farsang. "A szombat délutáni maszkos, maskarás farsangi menet ostoraikat csattogtató betyárokkal, bohócokkal, ördögökkel és népviseletbe öltözött párokkal bejárja a falut, majd a főtéri vajornál a “pap” búcsúbeszéde és a “kántor” helyeslő szavai után az ördögök eltemetik „Farsang Dömét”." forrás https://duna-haz.com

Torockó fesztivál helyszín is, ami persze nem kis felfordulást hoz a falu életébe. A több ezer főt vonzó összművészeti Double Rise fesztivál a hely sajátosságáról kapta a nevét, hiszen Torockón a nap" kétszer" is felkel.

Torockón virágzik a falusi vendéglátás, több tucatnyi kisebb-nagyobb családias hangulatú vendégház áll a turisták rendelkezésére. Bőséges reggeli, ill. vacsora: pl. töltött káposzta, tordai pecsenye, somodi kalács, bányász pálinka várja az éhes vendégeket a kirándulások után.

A turisták a templom közelében két ajándékbolt is várja, a környék és Erdély népművészeti jellegű tárgyaival.

Közelben van a Forrás Borozó, amely tulajdonosánál tanúsítvány kapható a Székelykő dokumentált (pl. fotóval) meghódításáról. „Bátor hegymászóként a mai nap nem mindennapi kitartásról és merészségről tanúbizonyságot téve, halált megvető bátorsággal....felgyalogolt a Székelykő 1128 méteres sziklagerincére…”.

A DUNA-Ház közelében egy étterem, a Szarvas Vendéglő is működik. Szezonban nagy az élet a falusi kocsmákban, de pár éve már gyorséttermi bódé (fast-food), lángossütő is fellelhető. Az Erdélyben elmaradhatatlan kürtös kalács, házi lekvárok, szörpök is kaphatók az utcai árusoknál.

Túrára fel:

IRÁNY A SZÉKELYKŐ ÉS A KŐLYUK!

A Főtérről a kék+ jelzést követve indulunk túránkra. A kb. 1000 méter körüli hegynyeregre - a távolról járhatatlannak tűnő, meredek, nehéz terepet tartogató - a Nagy-Árkon át jutunk fel. A csúcsot kb. 2,5 óra alatt érjük el, 3 km/ +600 m. színemelkedés leküzdésével.

A túra kezdeti szakaszán hamar, a hegy lábát még el sem érve, kitárulni kezd előttünk a táj, a Szentgyörgyi vár, a falu feletti Ordaskő, a Hosszú-kő és maga a falu látványa is megunhatatlan útitársunk lesz a következő órákban. A Székelykő, bár a legimpozánsabb hegytömb Torockó térségében, de koránt sem a legmagasabb. A falu fölé nyugatról magasodó Szálas (1148 m) és a z Ordaskő (1250 m) is magasabb a „Kőnél”. A falu felett ÉNy-ra felé a "Baglyos" hegy (az egykori torockói vasbányák tárnáival) látszik, tőle délre a Tilalmas. Hamarosan véget ér a kellemes sétának a mezőn, vár már az erőpróbáló Nagy-árok sziklakatlana!

"Várszikla és a hidasi Geszteg között egy mély sziklatorok van, mely benyúlik a torockói völgybe; neve: Köárka vagy Nagyárok. Ez ároknak felső végénél pompás vizű forrás van. Gyakorlott hegymászók itt szoktak felmenni a Székelykőre. (az út itt megtart kb. 1 1/2 órát); itt menni veszélyes,mert az árokban levő kőtermelék könnyen balesetet okozhat" ( Dr. Borbély István: A régi Torockó -1937)

A Nagy-Árokban 2005 nyarán szokatlan és veszélyes dolog történt: Az itt folyó forrás megduzzadt vize, egy nagy felhőszakadás, heves jégesős vihart követően, egyszeriben kimosott, lezúdított több száz tonna (?!) kőtörmeléket hatalmas, ijesztő zaj kíséretében a helyiek nem kis riadalmára. A turisták aztán új ösvényt jártak ki. Az ösvénynek megvannak a maga veszélyei!

Megérkeztünk a 2 csúcs közti, tágas nyeregbe, a kék + jelzésen megyünk majd tovább (délre) a Székelykő csúcsa felé. A Nagy-Árok a legkeletebbi csúcs, a „Lajos csup” (csegezi Geszteg) magaslat és a tulajdonképpeni Székelykő-csúcs (régies neve: hidasi Geszteg) közé visz fel.

Folytatható az út tovább a piros sáv jelzésen a hegy északi része felé (ahonnan elérhető a szép kilátóhely, a Vár-szikla) ill. aztán a jelt követve Torockóra vissza. A Várcsúcson épült régi időkben a Székelyvár, amelynek ma már romjai sem láthatók. Túránk idején sok a kopottas turista tájékoztató tábla a hegységben, a betűk, ill. a piros sáv jelzés a Várhegy/Torockó felé alig látszik már.

A nyeregtől a másik irányba indulva már nincs messze a legszebb kilátást ígérő csúcs: a Székelykő csúcsára vezető ösvényen folytatjuk Kis emelkedő után meg is érkeztünk a Székelykő tetejére. Az ellaposodó hegytetőn a csúcsot betonoszlopok jelzik az erre járó turistáknak „köszönhetően” változó nemzeti színekre mázolva. A kilátás csodálatos, mintha a Világ tetején állnánk...

Korábbi magyar Köztársasági Elnökök is jártak itt: 2022.májusában Novák Katalin, 2007 márciusában pedig Sólyom László az országos EKE élcsapatának társaságában túrázott erre ..

"Ez nem turistaemlék. Késő délután érkeztünk Torockóra. A Székelykőre mégis felmenni az esti program előtt több volt, mint kirándulás. Csak az idén árulták el, hogy egész úton mentek az SMS-ek , vajon visszafordultam-e azon a szakaszon, ahonnan vissza szoktak fordulni. Különösen azért, mert a helyiek tudták, ilyen tempóban nem szabad nekiindulni. De nem fordultam vissza. Este a sötétben hosszan, csendben várta a falu, hogy leérjünk a hegyről... " (Sólyom László visszaemlékezése EGY ELNÖKSÉG LENYOMATA című művében)

Túránk, a kék + jelzést követve, a gerincen halad tovább. Majd Szentgyörgy felé vezet a jelzés meredeken lefelé. Érdemes felkeresni Torockó felé haladva a Székelykő oldalában megbújó Kőlyuk-vagy Kollégium barlangot, 1849-ben Nagyenyed pusztulásakor a Bethlen kollégium diákjai ide menekültek a legenda szerint. (Kollégium-barlang/Deák-lyuk/Kőlyuk) Grota Studentilor - Kollégium-barlang piros háromszög jelzés)

Látnivalók a környéken

Lássuk milyen turistaösvények várják a bakancsos a turistákat e-térségben? A környék legszebb látnivalóit villantjuk fel a videóban. VIDEÓ

Torockószentgyörgyi vár  -  videó

videók

túraleírások

Perei Árpád honlapja nyítóoldal