Perei Árpád honlapja

Bihar-hegységbeli kirándulásaink során – Szalonta felől érkezvén - számtalanszor autózunk, a Nagyszalonta- Tenke – Bélfenyér – Sólyom – Belényesújlak – Biharpoklos – Belényes útvonalt választva, a Fekete-Körös völgyében, ahol kétségtelenül a legtetszetősebb útszakasz a Sólyom falucska és a Pontoskő kopár szirtje között elhelyezkedő festői szurdokvölgy, a Borzi-szoros. A szoros lényegében a Belényesszentmiklós és Belényesújlak közötti Körös-szakaszt foglalja magában, a Béli-hegységhez tartozik. Az Alföldről azaz a Szalontai-síkról érkezvén a Fekete-Körös csendes folyása erőteljesebbé, vadabbá válik a Béli-hegység és a Királyerdő hegyeinek, dombjainak szorításában. Legtöbbször csak átsuhanunk ezen a területen, de érdemes néha megállni és felfedezni mit is rejt ez a táj, a Borzi-szoros környéke, a Fekete-Körös középső folyása.

A szoros kezdeténél, Belényesszentmiklósnál, a folyó túloldalán, a település melletti 30 méter magas, templomdombon áll egy magányos, vöröslő torony, amit már Sólyom előtt az úton érkezvén észrevehetünk. Története nem teljesen tisztázott. Kunok, tatárok, törökök pusztítása eredményezhette az együtteskomplexum majd teljes pusztulását. Géza herceg, a későbbi első Géza király hercegi vadászkastélyának és udvarházának maradványa és egy Árpád-kori klastrom, monostortemplom, egy későbbi, román kori pálos rendi kolostor templomának csonka, vöröses tornyának 23 méter magas maradványa áll ott, amelyhez érdemes felmenni: tiszta időben az Alföld felé folyó Fekete-Körös kiszélesedő alsó völgye felé szép rálátásunk van. Az eléggé elhanyagolt (felparcellázott területen) található, de így is impozáns műemlék története elég homályos és kissé ellentmondásos: annyi bizonyos, hogy hosszú időn keresztül az egyetlen magyar alapítású rend tagjai, a pálosok lakták és a maradék méretekből is következtetni lehet arra, hogy micsoda nyüzsgő, gazdag élet lehetett itt hajdan. Több forrás szerint az első épületek itt, még a tatárjárás előtt a tizenegyedik század közepén készültek.

Az ásatások szerint a templom döngölt agyag- és kőalapokra épült, égetett téglából. A román stílusú templomtorony építésében több építési periódus különíthető el. Az első egy udvari kápolna, amely később karzattal bővült. Ezt követi egy kolostorépület, majd egy templom. Az itt álló kolostor megszűnése és templommá való átalakítása 1241 és 1270 között történt. Geo-láda is található itt. Megközelités a falu temploma felől, a temető felé.

„Hol a Fekete-Körös a belényesújlaki hegyszorosból a tenkei völgybe kiömlik, ott Sólyom és Szentmiklós köz-ségek közt, a Körös bal partján” álló magaslaton állt a buzgói Szent Miklósról nevezett pálos monostor, a másik magaslaton pedig Sólyomkő vára. (idézet forrása: A VÁRADI PÜSPÖKSÉG TÖRTÉNETE ALAPÍTÁSÁTÓL A JELENKORIG. Írta Bunyitay Vincze a váradi püspökség könyvtárnoka, Nagyvárad,1883.)
A Béli- hegységlábánál, a Fekete-Körös bal partján fekszik Sólyom falu. A községtől délre, kb. 3 km-re a Sólyom-pataktól, illetve az erdei úttól, nem messze középkori vár csekély romjai találhatók egy erdős hegyoldalban, mintegy 210 méteres tengerszint feletti magasságban.
Egyes vélemények szerint 1294-ben emelték, építtetője a Borsa nemzetség egyik tagja lehetett. Feltehetően azután hagyták el a várat, és kezdődött meg pusztulása, amikor a Borsák itteni birtoka 1333-ban a Váradi püspökség kezébe került. Ma csekély romok fedezhetők fel a patak közelében. Geo-láda is található itt.

A Borzi-szoros legszebb, legszűkebb része a Borz településnél található szakasz. A környékre jellemző az állatnevekre utaló névadás, ezt láttuk Sólyom településnél is.

A Fekete-Körös mellett fekvő pici falucskát Borovszky Samu így jellemezte az 1900-as évek elején:"Borz, a béli hegyek alatt, a Fekete-Körös mellett fekvő oláh község, görög-keleti vallású lakosokkal. Ma is románok által lakott festői környezetben lévő, békés falucska Érdemes a Fekete-Körös partján kis sétát tenni, gyönyörködni a vadregényes tájban, átsétálni a függőhídon és ha kedvünk van felmehetünk a szép kilátás kedvéért a falui feletti hegy sziklás kilátópontjára is.

Borz telpülésről indul egy túraútvonal is a bánáti bazsarósza termőterülete felé. Marossy Anna, a 2015-ben elhunyt nagyváradi botanikus, biológus és környezetvédő az 1970-es években a Béli-hegységben, Belényesújlak illetve Borz településektől délre az 556 méter magas magaslat környékén talált a ritka védett virág, a Bánáti Bazsarózsa populációját a bükkös-csertölgyes erdőben, 80–90 éves fák között él mintegy 8 hektárnyi területen: ez a terület a bánáti bazsarózsa legészakibb és legkeletibb ismert természetes élőhelye, s itt él a növény állományának 10%-a. 1982-ben a területet védetté nyilvánították és Natura kétezres terület. Egy 2012-es tűzvészben a populáció nagy része elpusztult, de úgy tűnik regenerálódni tudott a terület. A túra a zárt rezervációs területet természetesen nem érinti, amellett halad el.

A bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis subsp. banatica) balkáni növényfajta, amely már Európa-szerte igen kevés helyen található meg. A bihari élőhely különlegessége, hogy ez a legészakibb és legkeletibb terület, ahol ez a fajta még megtalálható. A térképen (forás Salvamont Bihor) kék pont jelzi a 11 km-es Bazsarózsa-körút nyomvonalát. Traseul Tematic "Bujorul Banatic"

PONTOSKŐ vagy a "Pantaskű" - ahogy az itteniek mondják, a Borzi szoros másik bejárata Belényesszentmiklós és Petrani (Pontoskő település). Jellegzetes alakú,a Belényesi medence azaz a Fekete-Körös felső völgyének nagy részéről és a környező hegyekről is felismerhető, a Fekete-Körös egyik kanyarulata mellett emelkedő, 284 méter magas, kopár, oldalán sziklás hegy, remek igazodási pont. Tetején újabban mobiltelefon-antennaállomás is található, nem messze a kilátóhelyektől.

A kopár, kőgörgeteges, egyébként a mászás helyétől függően többé-kevésbé könnyen megmászható domb alig 300 méter magas tetejéről széles madártávlati kép nyílik a Fekete-Körös felső völgyére. amelyhez számos legenda, hiedelem is fűződik. Mivel a domb tetejéről belátni az egész Belényesi-medencét, heves harcok folytak itt 1944-ben.

A 2. világháborúban Pontoskő alatt vívott csaták, illetve a visszavonulás áldozata lett az a tizenhárom magyar katona (a „belényesújlaki tizenhármak”), akiket orvul gyilkoltak meg, és akik Belényesújlakon vannak eltemetve.

Fekete-Körös völgyi mende-mondák szerint Rózsa Sándor is járt erre és a Pontoskő oldalában döglött meg a lova a nagy erőlködésben, amikor a pandúrok üldözték és elfogták a gazdáját, mások szerint viszont a szegény nép megmenekítette.

A helyi hiedelmek szerint a Pontoskőt felépítő tündérek mellett Óriások is léteztek a környéken, a Pontoskő volt a palotájuk, étel gyanánt pedig összemorzsolt kővel éltek. Belényesújlaki mondák szerint egyszer versengzésbe kezdtek a Pontoskő tündérei a fenesi hegyek tündéreivel, hogy ki tud hamarabb egy szép várat építeni. A fenesi tündérek azt mondták, hogy ők már kíszen lesznek nemsokára, ha az Isten is úgy akarja. A Pontoskű tündérei meg azt mondták, hogy ők már kíszen lesznek hamarosan, akár akarja Isten, akár nem.

Másnap reggel arra ébredtek, hogy romokban hever Pontoskő vára. Bélavár pedig elkészült Várasfenes határában.

Köröstárkányon tisztelünket tehetjük az 1919-es vérengzés emlékfala előtt.

A szintén Fekete-Körös völgyében (de a másik útvonalon található) található Gyantán 1944-ben a magyar honvédséget követve a faluba bevonuló román reguláris haderő 14 polgári személyt végzett ki megtorlásul a magyar utóvéd néhány puskalövése miatt.

Várasfenes – Bélavár romjai. Várasfenesen panziók kinálnak szállást a turistáknak.

Magyarlakta falvak Belényes közelében: Köröstárkány, Kisnyégerfalva, Várasfenes, Körösjánosfalva, Belényessonkolyos, Belényesújlak, Magyarremete, Gyanta, Kisháza, Tenke, Tenkeszéplak, Bélfenyér.