Túravideók, szép tájak, várak,  Erdélyben és más helyeken. Iratkozz fel a You-tube csatornámra!

Az Erdélyi-Szigethegység legnépszerűbb üdülőhelye

Fedezzük fel a Vertop-Bihar hágót 

és varázslatos szépségű környékét

videó

A Bihar-hegység déli részén, a Partium és Erdély határán fekvő Vertop-, vagy más néven Bihar-hágó/Aranyos-hágó (Pasul Vârtop vagy Șaua Vârtop) környékén kalandozunk és e varázslatosan szép havasi táj fontosabb látnivalóit járhatjuk be a leírás és a videófilm segyítségével. 

Nevét a közeli, a hágótól északkeletre emelkedő 1295 méteres Vârtop csúcsról kapta. A Vertop (régebben Virtop)-hágó környéke túlzás nélkül egyike Erdély legszebb tájainak és festői környezete, jó megközelíthetősége révén, látványosan és gyorsan fejlődő üdülő-, túra- és síközpont ezen az alpesies hangulatú hegyvidéken.

A régi térképeken, magyar időkben és egészen az 50-es évekig nem láthatunk itt utat az Aranyos völgyi Mócföld és a Fekete-Körös vidéke között, Rézbányánál, illetve Felsővidránál véget értek az utak, aztán az ötvenes években megépült műút – a Vertop-hágón át – könnyebben elérhetővé tette a vidéket, az elmúlt 40 évben pedig – a sípályák megépítésének köszönhetően – egyre ismertebbé vált a turisták körében a Vertop-hágó és környéke.

Célunk eléréséhez Magyarország felől a Méhkeréki határátkelő - Nagyszalonta (Salonta) - Tenke (Tinca) - Belényes (Beius) – Stei (Vaskohsziklás) -Lunca (Biharlonka) útvonalon haladunk, majd Topánfalva (Câmpeni)/Torda (Turda) irányába – a csalogatóan szép hegyek felé - fordulva Felsőmezős (Cimpani)- Fonóháza (Fînațe) - Diófás (Nucet) – Rézbánya (Băiţa) településeken haladunk át, Rézbánya után pedig kanyargós, óvatos vezetést igénylő, igazi hegyi szerpentinen át érkezünk a a Vertop-hágóra, összességében kb. 135 km megtétele után. A hágó után Felsőgirda (Lepus  "Aranyosfő"/ Arieseni és Felsőgirda/Garda de Sus környékét is felfedezzük. 

A Vertop-hágó illetve az ott, az utóbbi negyedszázadban, kissé kaotikus „rendben” kiépült, számos motellel, panzióval, nyaralóval rendelkező üdülőfalu és síközpont a DN75 -ös számú országút mentén, Bihar megye és Fehér határán, mintegy 1160 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, az 1657 méter magas Visszhangos-kő orma alatt.

A hágó vízválasztó a Fekete-Körös és az Aranyos vízgyűjtő medencéi között, alatta fakad a Fekete-Körös és a (Nagy-)Aranyos, és itt kezdődik a Mócföld vagy Mócvidék (Țara Moților) különleges néprajzi területe. A mócok román nyelvű népcsoport, kis hegyi falvaikban, jórészt szétszórt havasi tanyákon, szállásokon korábban még zárkózottan éltek, élnek és bár számukban erősen fogynak, ha kevesen is vannak hagyományos körülményeik között, őrzik hagyományaikat. A 130 kilométer hosszú Aranyos-völgye a Mócföldön festői tájakon kanyarog tovább Torda irányába.

A Vertop üdülőfalu gyakorlatilag összenőtt a szomszédos Bubesti nevezetű hegyi faluval, pár kilométerre Arieseni már egy kissé nagyobb település, magyar neve Lepus, de a köznyelv Aranyosláposként is ismeri és Aranyosfő is volt korábban a magyar neve, érdekesség, hogy a következő település, Garda de Sus magyar néven Felsőgirda vagy Felsőőr(ség) után következő  Scarisoara magyar neve is Aranyosfő vagy egyszerűen Szkerisora, ami olykor félreértésekre vezethet.

      Ezeken a településeken, de egyre több közeli völgyben is, szinte minden igényt kielégítő, takaros szállások tucatjai várják a turistákat.

Szállásaink a utazásnál  (Arieseni/Lepus: Casa Bimu ill. Vertop/Bihar hágó: Aries Hotel Aries, Vârtop)

Az Apuseni azaz az Erdélyi-szigethegység Naturpark látványos vidéke, magában foglalva a turistalegendákkal övezett, híres Pádis fennsíkot is, az üdülőteleptől északra helyezkedik el, több turistaút is vezet oda a térségből. A Vertop hágótól délre helyezkednek el a sípályák és a Szigethegység legnagyobb csúcsa az 1849 méteres Nagy-Bihar csúcs (Kukurbéta), amely hatalmas körpanorámát és szép túrákat ígér. A hágón a Salvamont azaz a Hegyi mentőszolgálat is jelen van.

A Bihar hegységbéli táj megragadó szépsége, a tiszta levegő, a zöld réteken legelő tehenek és lovak, a festői környezetben elhelyezkedő szórványtelepülések látványa, a sípályák, a jól jelzett turistautakon elérhető, közeli és távolabbi látványosságok, a helyenként már mintegy magashegyi élmények, a szép kilátást biztosító hegycsúcsok, vízesések, barlangok, a helyi vendéglátók vendégszeretete, a Mócvidék egzotikuma és egyedisége, a modern és régi világ békés találkozása Erdély egyik legnépszerűbb üdülőhelyévé tette a környéket.

.
Annak idején Czárán Gyula a Bihar hegység turisztikai feltárója, aki a térségben például Rézbánya környékén is tevékenykedett, a következőket írta:

„Ennek a hegységnek csak az az egy hibája van, hogy a mienk, hogy itt van nálunk. Ha kint volna az Alpesek földjén, talán sokkal több figyelemre méltatnók. Pedig meg van ezen hegység gazdagon természeti szépségekkel, ritkaságokkal áldva s a turista-világnak valóságos Eldorádója lehetne. Igaz, hogy csak a középrendű hegységek sorába tartozik, s legmagasabb ormai sem érik el a 2000 métert. Van itt minden, amivel egy hegység a turistát elragadni képes.”

Ennyi bevezető után ejtsünk szót kissé részletesebben a vidék legfontosabb látványossairól:

– A hágó felett, a Nagy-Bihar csúcsra vezető gerinc elején emelkedik, s így a Nagy-Bihar-túrák első állomása, kilátópontja a hágóhoz viszonylag közeli 1657 méteres Zengőkő vagy Visszhangos-kő (Piatra Grăitoare) csúcsa, amely egy viszonylag rövid, de látványos túrára hívogat télen-nyáron. Alatta található az újabb, „Graitoare”(Zengőkő)-sípálya a beülős sífelvonóval, de a közelben van a régebbi Vartop (1000 méter) és Vartop 2 (430 méter) elnevezésű, tányéros lifttel felszerelt sípálya és a szánkópálya is, amelyek révén a síszezonban megtelnek a környék panziói és igazi nagyüzem van az üdülőtelepen.

(Túratáv – csak oda: 4 km, kb. 500 méter szintemelkedés, indulás a sípálya alsó állomásától, kb. 1180 m. magasságból a piros sávjelzésen. Aki télen feljut a sípálya felső állomására (1440 m. tszf.), az a piros sáv jelzésre az új piros pont jelzésen jut el, könnyítve a túrát szintben és túratávban.)

- A gerincen továbbhaladva a Nagy-Bihar (Cucurbăta Mare vagy újabban Vf. Bihor) 1849 méterével az Erdélyi szigethegység legnagyobb csúcsa elragadó körpanorámát ígér, szép időben akár a Retyezátig is ellát az ember.

„Ezt a hatalmas hegycsoportot koronázza a hegység legmagasabb csúcsa, a Nagy-Bihar 1849 méter magas orma, melyet gömbölyded alakjáról a környékbeli román nép Cucurbetá-nak is nevez. A Cucurbeta (tök) elnevezés gyakran előfordul e tájon, s már Schmidl megjegyzi, hogy Nagy-Bihartól kelet-délkeletre egy kisebb ormot a nép szintén Cucurbetának nevezett el. – Rézbányától keletre, Nagy-Bihartól északra egy másik csúcs Bihar nevet visel; ennek a magassága azonban csak 1659 méter.” Bihar vármegye hegy- és vízrajza/ 1901 (Korbély József)

A csúcson tévé-relé-állomás működik állandó személyzettel, és magasabb építésű autóval akár a csúcsra is eljuthat az autós turista nem túl jó mimnőségű erdészeti úton (12 km Arieseni-ből).

A gyalogos turista a Vertop hágóról amár említett piros sáv turistajelzésen, mintegy 4–5 óra gyaloglás után érheti el a csúcsot, 12 km-es túratávot, közel 1000 méter szintemelkedést leküzdve.

Van ennél rövidebb, kék sávval jelzett útvonal (8 km, közel ezer méteres szintemelkedéssel) is a Csepilor (Cepelor)-völgyéből, Arieseni/Lepus környékéről. Itt ha autóval a Pătrăhăițești-elágazásig elmegyünk, akkor 2 kilométerrel rövidíthető a távolság és szintben is kevesebbet kell emelkednünk jó 100 méterrel.

A Nagy-Bihar nem csak a Szigethegység legmagasabb csúcsa, de egyben az Aranyos és a Fehér-Körös vízválasztója is. Aki a Vertop felől érkezik, érdemes átmenni a a közeli (kb. 3 km-re lévő) Kis- Bihar csúcsra is (közelében hatalmas szélkerekek), és esetleg a Csepilor (V. Cepelor) völgyén a kék sáv jelzésen vagy az úton visszatérni az Aranyos-völgyébe, Lepus/Arieseni térségébe. A csúcsról egyébként a hegységet átszelő (Biharfüreden/ Stâna de Vale induló 55 km-es össztávolsággal) piros sáv jelzés tovább halad a gerincen, az Arad-köve (Piatra Aradului -1429 m) csúcson át egészen a Gajna/Găina-tetőig (1486 m.). Egy kék sáv jelzés pedig a közeli Zanóga-tó illetve Biharkristyór (Cristior) felé vezet 21,5 km-es ösvényen.

- Rozsda-szakadék (Groapa Ruginoasă), a helyenként majdnem vérvörös „Ruzsinósza” egy nagy kagyló alakú seb, látványos suvadás a hegy oldalában, amelyből merészen kanyarodik ki a kolorádói sziklakanyonok tökéletes, de kicsinyített mása, a turisták által nem látogatható Száraz-patak /Valea Seacă medre. A szakadéktól elénk tárul Pádis, pl. a Galbina szurdok szikláival és a Galbina-kővel, a pádisi motelek a Mócok templomával és persze legfelül a bihari Nagy-Havas szemnek mindig kedves vonulata. A hátráló erózió révén fokozatosan növekvő árok vagy szakadék szélei könnyen leszakadhatnak, ezért nem szabad túl közel merészkedni a peremhez. Az omlás szélén álló fenyők egymásután buknak a mélységbe s a vízválasztó vonal egyre kijjebb kerül. Jelenlegi mérete kb. 600 m széles és több mint 100 m mély.

Elérhetősége: legegyszerűbben a hágó előtt mintegy 1,5 km-el lévő parkolóban hagyjuk az autót és onnan indulunk el a sárga-sáv jelzésen, ami egyébként egészen Stei/Vaskohsziklásig vezet, de mi már 1,7 km után, állandó emelkedéssel (szintemelkedés 250 méter) elérjük a szakadékot 1360 méteres magasságban, az 1473 méter magas Tapu és a La Morminți csúcsok oldalában.

- A Rozsda-szakadék közelében,attól dél-nyugatra mintegy 2 kilométerre, magasodik a Fekete Kövek (Pietrele Negre) a DN75-ös főút felett húzódó látványosan magas, helyenként majdnem teljesen függőleges falú sziklaalakzata, amelynek tetejéről a Nagy-Bihar felé csodálhatjuk meg a tájat. Ide nem csak turistaútvonal vezet (piros kereszt a Vertop-Rozsda-szakadék felől), de via ferrata útvonalat is kiépítettek a főútról felmászó, felszereléssel rendelkező turisták számára. Rövidebb túrával is elérhető úgy, hogy a Vertop-hágó előtt a Szegyesd-völgy ill. Tatárhavas felé induló túraútvonalon (kék kereszt ill. kék háromszög) indulunk el a főútról (DN 75 út, 25. km +100 méter) és mintegy 10-15 perc után becsatlakozunk a piros kereszt jelzésbe. Utána jó fél óra alatt elérjük a sziklákat. Helyenként meredek, nehezebb a terep.

- a Tatárhegyre (Vârful Tătăroaia) vagy más néven a Tatárhavasra, a Kiskóh mellett emelkedő 1291 méteres, pompás kilátást adó hegycsúcsra is vezet túraútvonal a hágó környékéről, a filmben is látható térképen jelzett - akár két, különböző helyről - indulva, a kék kereszt jelzésen. Az egyik útvonal érinti a Rozsda-szakadékot, a másik útvonal a Szegyesd-völgyi túrajelzéssel együtt indul a Fekete-kövek közeléből, a főútról jól jelzett helyen (DN 75 út, 25. km +100 méter), és egy gyönyörű tisztás felett csatlakozik a másik, Rozsda szakadék felől érkező útvonalba. A Tatárhegyen megcsodálhatjuk meg a bihari Nagy-havas jellegzetes panorámáját. Ha Kiskóhig túrázunk, akkor a híres Medve-barlangot is meglátogathatjuk. A teljes túra oda 13 km hosszú és mintegy 500 méter szintemelkedéssel jár.

- A Bihar-kapu (Peștera Porțile Bihorului) barlang a főútról közelíthető meg rövid túrával, jelzett útvonalon (piros háromszög 1,5 km/ 40 perc) az útkarbantartók bázisától, ami még 8,5 km-el a hágó előtt. A barlang , a rézbányai Fekete-Körös forrásvidékén, Rézbányaplaj /Băiţa-Plai bányatelep közelében található. Ez egy kettős barlangkapu, csapadékos időben lenyűgöző vízeséssel és egy 30 méteres aknazsombollyal. Közelében zárt bányatelep működik a mai napig, a Körös eredete barlang nem látogatható.

- Rézbánya (433 m. tszf.) vidéke korábban régóta jelentős bányavidék volt. A róm. kat. templomot Mária Terézia építtette. A településtől nem messze van a Rézbánya-Plaj bányatelep. A falu után kezdődik a szerpentin, sokszor meredeken kanyarog fel az út a Vertop-hágóra (1160 méter).

„Maga Rézbánya festőileg fekszik a rézbányi-Kőrös két partján, felszorítva a két hegyoldalra, egyszerű kis bányász házaival, melyek mögött pompásan emelkedik fel délen a r. katolikusok fákkal körülvett kis fehér temploma a dombtetőn, északon pedig a görögkeletiek temploma, mellette a temetővel s mögötte a vad sziklás omladékok fölébe épített Kálváriával. A szűk völgyből meredeken emelkednek ki az egymásra toluló hegyek s a háttérben ott látszik a völgyet keletről bezáró Bihar. Rézbányától a felséges sziklás mederben alárohanó Kőrös folyásával szemközt haladva, egy óra alatt elérhető az a nagyszerű sziklabarlang , a Körös eredete, ahonnan óriási zuhogással és sebességgel tör elő a Körös a fekete sziklatorokból. És ettől egy jó negyedóra alatt eljuthatni a pompás Bihar kapuhoz, a Portálé-hoz,melynek szabályossága csak azért nem képzelhető emberi kéz művének, mert ilyent csak óriások alkothatnának, vagy a még ezeknél is hatalmasabb alkotó: a természet.” K. Nagy Sándor: A Bihar nyugati részén „Erdély” folyóirat 1900

Innen turistajelzés vezet a látványos, a Szigethegység talán legnagyobb vízeséséhez, a Szentháromság eséshez, amelyet azonban inkább Biharmező (Poiana) felől egyszerűbb megközelíteni.

- a Szentháromság- vízesés (Cascadele Sfanta Treime) elnevezés három egymáshoz közel eső vízesést takar a Nagy-Bihar-gerinc nyugati oldalán (Kataraktáliák) . A középső esés, a Hotorán-esés több mint 80 méter magas, ez az egyik legnagyobb vízesés az Erdélyi-szigethegységben), és Biharmező (Poiana) környéken további vízesések (mint az Apród-esés, az Amazon-esés, a Bellavista-esés, az Ezüstlétra-esés és a Menyasszonyfátyol-esés, igaz nem jelzett ösvényeken) is vannak. Ezek a közelmúltig zárt bányaterületen korábban jelzés nélküli “utakon”, kevesek által fellelhető esések voltak, újabban jelzések is megjelentek igaz, csak a Szentháromság-vízeséshez. videó

- A Bihar-esés a rézbányai Fekete-Körös forrásvidékén található, a Czárán Gyula által megtervezett Középső-körút legnagyobb vízesése a Visszhangos-kő közelében. A Vertop-hágótól a Pregna-mezőre vezető erdészeti útról kell valahol letérni a Bihar-eséshez, meredek járatlan úton. Inkább csak kalandkedvelő, harcedzett turistáknak, no meg geó-ládásoknak inspiráló túracél, mert jelzés nem vezet a vízeséshez és az odavezető „út” is küzdelmes.

Túraajánlat az Ellenzék cimű lapban  1904-ből Rézbánya vidékére Czárán Gyula túravezetésével.:

- A Szegyesd-völgy a látványos Schmidl-kőközzel és több mint kétszáz barlangjával a Bihar-hegység nyugati oldalán helyezkedik. Az Erdélyi-szigethegység egyik közkedvelt, könnyen elérhető és száraz időben könnyen bejárható kirándulóhelye barlangjaival és a völgyet lezáró csodálatos szépségű, helyenként mindössze egy méter széles Schmidl-kőközzel. Leghíresebb barlangjai a József főherczeg barlang és a K. Nagy Sándor barlang. Ide is egy hosszabb turistaút vezet a hágó térségéből (kék háromszög), de egyszerűbb és rövidebb túrával Szegyesd (Sighiștel) faluból érhetjük el a völgyet, túratáv oda-vissza kb. 12 km, nem jelentős szintemelkedéssel. 

"E kőközkeskeny, mély, csaknem függőleges oldalfalú, csupasz mészszikla-folyosó, amelyből föltekintve az égboltnak csak egy keskeny csíkját és a sziklafalak tetején viruló erdők fáinak benyúló ágait látjuk. E kőközbenfolyik végig a patak, melynek mentén helyenként alig marad annyi szabad tér, hogy egy ember elférjen. Kitárt karjainkkal a sziklaszoros két falát elérhetjük és így mászkálunk tovább szikláról sziklára hágva mintegy 1/2km-t, míg a szoros azon részét elérjük, hol 15—20 m. magasból a patak egyszerre vízeséssel omlik alá a kőközbe. Itt a szoros véget ér s annyira kitágul, hogy benne mindnyájan kényelmesen elférünk és a vízesésből táplált szép tiszta vizű medencéből szomjunkat olthatjuk. Sehmidt maga e Kőközt Albrertst Klammnak nevezte, méltóbb azonban felfedezőjéről megnevezni.  " Erdély, 1905 1905-03-01 / 3-4. szám KIRÁNDULÁSAINK A BIHAR HEGYSÉGBEN. 1904.júlusában  Ruzitska Béla dr.:

Diófás szinte egybeépült Rézbányával, nevét diófaligetéről kapta, korábban az uránbányászat révén jelentős bányaváros. Állítólag 300 000 tonna uránércet bányásztak ki a környéken. A kiváló minőségű ércet a Szovjetunióban dúsították, és felhasználták az ottani atomreaktorokban. A hulladék komoly probléma a környéken. A kistelepülésen még ma is látható nagy tömbházakban éltek a bányászok, akkoriban sokan jöttek ide a Mócvidékről is. Határában valamilyen zagytározó figyelhető meg. Innen közelíthető meg nem jelzett ösvényeken a Fonóházi- vagy Szénaverősi barlang és az 1039-méteres Priszlop-csúcs a Szegyesd völgyétől délre.

Áttérünk a Vertop-hágó túlsóoldalán, az Aranyos-völgyében fellelhető látványosságokra:

- a Vércsorog-vízesés (Cascada Varciorog) a Nagy-Bihar gerinctől keletre, Izláz településről, a főúttól úttól alig 4 kilométeres túrával elérhető, sőt lovaskocsik is várják a főúton a kényelmesebb kirándulókat. A 15 méter magas vízesés 1150 magasságban található, a hátterét képező, vörös, agyagos szikláktól kapta. A vízeséstől a merészebb turisták felkapaszkodhatnak a Nagy-Bihar gerincére.

- A Pătrăhăițești (Buciniș) kétlépcsős vízesés, a Bucinis-patakon zúdul le a Kis-Bihar orma alatt, a magassága körülbelül 15 méter. Pătrăhăițești településről könnyed, rövid sétával érhető el (piros pont jelzés), Arieseni térségében. A településen több fafaragó mester dolgozik, akik múzeumként mutatják be mesterségüket és annak remekeit. A hágóról Torda felé vezető főútvonalról a letérést tábla jelzi, Arieseni előtt röviddel, egyébként a tábla nem mutatja, de ez az út vezet fel a Nagy-Bihar-csúcsára is (terepjáró autó vagy és kíméletre nem vágyó magasépítésű autók, jó vezetőképesség szükségeltetik).

- Lepus (Arieseni) településről 2 jelzés indul Pádis irányába, a sárga háromszög (amelybe a Vertopról is belehet csatlakozni) a Galbena vidékén át Vasaskőfalváig vezet, a másik pedig a piros háromszög, amely a Vertopról a Kis-Pádis-rét felé vezető piros sáv jelzésbe fog becsatlakozni az 1426 méteres Glavoaia/Havasfő csúcs alatt. A becsatlakozás után egyébként a Tóbiás-kilátó (Belvedere Glăvoaia) felé a piros kör jelzés ágazik le egy kis látványos kitérőre, 0,5 kilométer hosszan, 130 méter emelkedéssel, amit érdemes felkeresnünk egy szép panoráma biztos reményében.(1887-ben Tóbiás Miklós erdőmérnök fedezte fel a Csodavárat Pádison, rá emlékezet e kilátó magyar neve).

Lepusról egy másik piros háromszög jelzés az Aranyosfői-jégbarlang felé veszi útját Păntești hegyi szorványtelepülésen át. Érdekességként elmondható, hogy Arieseni – Păntești – Sturu útvonal szép panoráma-útvonal, amely akár autóval is járható, pár kilométeres keskeny hegyi út (DC 253), lásd a jobb felső képet.

- Felső-girda ( Gârda de Sus) településről – ahogy a jelzőtáblák is mutatják – sok környékbéli nevezetességet érhetünk el, akár viszonylag jó minőségű műúton is: így például az Aranyosfői-jégbarlangot, a Kalinyásza-rétet, az Ördöngös völgyet is szinte egy körútban. A központban balra fordulunk (turisztikai jelzőtáblák románul) és 700 méter után jobbra kanyarodva az Ördöngös völgybe érkezünk, ahol első megállónk a János-kapu barlang lesz.

- Az Ördöngös-völgy (Cheile Ordâncușei autóval) is járható völgye, mintegy 2,5 km hosszú szorosa rejti a a János-kapu barlangot (Peştera Poarta Lui Ionele) és a közelben van a hegyen a Zguresti jégbarlang is. A János kapu barlangot a turisták részére kiépítették, a 120 m hosszú barlangot lépcsőkkel, villanyvilágítással, beléptető rendszerrel látták el.

- Az álomszép, alpesies, zöld havasi legelőkkel büszkélkedő 1400 méteres magasságon lévő Kalinyásza-rét (Poiana Călineasa) hatalmas erdei tisztás több tucat esztenával, kunyhóval, ez a mócok egyik nyári lakhelye. Réges régóta, amikor a legelők kizöldülnek, a mócok, környező falvak lakosai állataikkal felmennek fel a hatalmas, kunyhókkal és istállókkal megszórt tisztásra. Egy templom is található a rét felett. Műút vezet ide, az Ördöngös-völgy felől ágazik le ide a Ghețari (Jégbarlang) / Garda de sus Felsőgirda felé tartó út. Nyaranta egyszer itt tartják a Kalinyászai vásárt. A kék sáv turista jelzés érkezik ide Pádis felől Felsőgirda felé, bejárva a jégbarlang környékét és az Ördöngös-völgyet is. Egy régi, itt-ott talán még felfedezhető jelzés átvezet a közeli Kőház/Casa de Piatra hegyi településre is.

„A Pádis-réthez hasonló báros, ligetekkel tarkított nagy hullámos térség van még több is. Ilyen pl. az is, mely a Melegszamosba ömlő Kalinyásza-patak eredeténél van. Ez a Kalinyásza mező arról nevezetes, hogy ez a Biharnak egyik bálterme. A másik, t. i. a Nagybihar hegyvonulatán, a Gainán van. Mint bálterem, igazán a legideálisabb: teljesen díjmentes; fűtés, világítás ingyen; tagadhatatlanul állandó, ú. n. ózondús levegő; nem lehet veszekedés amiatt, hogy az egyik be akarja csukni, a másik pedig kinyitni az ablakot; mennyezete be nem szakadhat, mert az a szolidan megépített magas ég; olyan tágas, hogy oldalát semmiképpen nem lehet kirúgni. Ezekben a báltermekben tartják a környék lakói a messze földön híres leányvásárokat.” Balogh Ernő Erdély: Bihor tündérlánya. Pásztortűz folyóirat, 1935-07-15 / 13. szám

- Az Aranyosfői (Szkerisórai) jégbarlang (régebben: Gyecár), (Pestera Ghetarul Scarisoara) régóta ismert, manapság igen népszerű turista látványosság. Úgy hírlik, hogy évente sok-sok ezren ezren keresik fel. Európa második, Románia legnagyobb jégbarlangja, a világ legnagyobb felszín alatti jégtömbjével. A barlangról már 1863-ban Adolf Smidll leírást és térképet készített. Eötvös Loránd 1868-ban látogatta meg ezt a különleges természeti képződményt, és élményeit a Vasárnapi Újság hasábjain osztotta meg az olvasókkal (Vasárnapi Újság 1869 december 5).

Erdély folyóirat 1905-09-01 A szkerisorai jégbarlang Nagy Lajos irása

A barlang bejárata 1165 méterrel a tengerszint felett található. 105 méter mély és 700 méter hosszú, a bejárat átmérője 50 méter. A barlang bejáratához - egy 48 méter mély, 60 méter átmérőjű zsombolyba - vaslépcsőn leereszkedve jutunk, miközben a hőmérséklet érezhetően csökken. A jégbarlang Nagytermébe érkezünk, itt 100 ezer köbméter jég található, néhol majd 23 méter vastagon. A barlang mélyebben fekvő és csak komoly felszereléssel bejárható folytatását, a Nagy-rezervátumot és a Kis-rezervátumot csak 1947-ben tárták fel. A turisták csak a jégbarlang első részét látogathatják, a többihez a kolozsvári Speológiai Intézet engedélye szükséges. Riasztó tény, hogy az enyhe telek miatt felgyorsult az Aranyosfői-jégbarlang földalatti gleccserének olvadása: a jégréteg vastagsága az utóbbi évben annyival csökkent, mint az elmúlt tíz évben összesen.

A jégbarlanghoz turistaösvények is vezetnek több irányból: a leginkább járt a Felsőgirdából induló látványos turistaút (piros +) mintegy 2 óra alatt Manuna érintésével vezet a barlanghoz, de műút is vezet ide az Ördöngös völgyön keresztül vagy egy másik rövidebb úton, Felsőgirdától az Alsógirda/Kőház felé tartó útról is elágazik egy jól járható modernizált hegyi út a jégbarlang felé. Mindkét útról éekezve a kis móc ház közelében álljunk meg Ghețari (Jégbarlang) településen, a közelben lévő parkolóhelytől aztán mintegy 10 perces séta alatt jutunk el a barlanghoz.

- A Vertopi jégbarlang (Peștera Ghețarul de la Vârtop) és a Nagy Kojba barlang, (Pestera Coiba Mare) a Bihar hegység legmagasabban fekvő, és a Bihar--hegység legnagyobb barlangbejáratával rendelkező (74 méter széles és 47 méter magas) barlangja a bájos szépségű hegyi falvacska Kőház azaz Casa de Piatra közelében található. Közelében van a Tauz vízkelet (Izbucul Tăuz), ahol a Nagy Kojba – barlangban elnyelődő víz tör a Kis – Őr patak forrásaként egy kis tó formájában, látványos, sziklás környezetben. Ide Felsőgirdáról Kőház település felé haladva rövidke kis túrával juthatunk a Filea – malomnál indulva a kék kör jelzést követve (450 méter).

A vidék térképe A. Schmidl művéből

Perei Árpád

Túravideók, szép tájak, várak,  Erdélyben és más helyeken. Iratkozz fel a You-tube csatornámra!