A Kispesti temetők (Újtemető, Régitemető)

Kispesti Öreg temető története

Kispest település az 1870-es évek elején kezdett kialakulni. 1873-ban ismerte el Pest vármegye közgyűlése Kispest néven, mely Pusztaszentlőrinc csatlakozásával 1873 decemberében nagyközségi státuszt nyert. 1950-ben csatolták Budapesthez.

Kispest első temetőjét 1872 február 25-én szentelte fel Tamásfy Mátyás haraszti plébános, a mai Jézus Szíve plébánia templom helyén. Ez idő tájt létesítették az Esze Tamás utca és a dr. Jahn Ferenc utca sarkán az izraelita temetőt. Ezekbe a temetőkbe lőrincieket is temettek, ezért hamar, kb. 20-25 év alatt beteltek. Ezután új területet kellett kijelölni temetkezési helyül.
A XIX. század végén, az 1890-es években kezdte meg az lehunytak befogadását a Zalaegerszeg utca 67-69. szám alatti Öreg temető.
A temető legmagasabb pontján lévő kőfeszületen magyar és német nyelven olvasható: Isten dicsőségére emelték Kispest buzgó polgárai 1888. A feliratból arra lehet következtetni, hogy feltehetően az első kispesti temetőből került ide.

Sok nevezetes kispesti személyiség nyugszik az Öreg temetőben. A teljesség igénye nélkül néhány közülük:

  • Brandtner Pál, főjegyző és fia, Brandtner Ferenc, orvos
  • Győri Ottmár, a Wekerle telep építésének vezetője, majd gondnoka
  • Bánffy Dénes, és Oláh Dénes miniszterek
  • Holbesz József, Máté Károly, Bogdán Gyula lelkészek
  • mezőmadarasi Madarassy László, jogtudós, jogakadémiai tanár, író, utazó és Kispest jegyzője
  • Bódy János, a kispesti színház alapítója, író

Az Öreg temetőt 1975-ben bezárták, ma már csak urna elhelyezésére van lehetőség benne.
Az első temetők egyházi kezelésben álltak. Kispest lakosságának túlnyomó többsége római katolikus volt, ezért a katolikus egyház tartotta kezében a temetőket. Ennek ellenére felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül, minden vallási közösség tagját saját egyházuk szertartása szerint temették.

Kispesti Újtemető története

Az Öreg temetőt 1975-ben bezárták, ma már csak urna elhelyezésére van lehetőség benne.
Az első temetők egyházi kezelésben álltak. Kispest lakosságának túlnyomó többsége római katolikus volt, ezért a katolikus egyház tartotta kezében a temetőket. Ennek ellenére felekezeti hovatartozásra tekintet nélkül, minden vallási közösség tagját saját egyházuk szertartása szerint temették.

A Kispesti Új temető létesítésére a község 9,1 hektáros telket adományozott. Története folyamán a temetőt több alkalommal bővítették, így érte el a ma már tovább nem bővíthető 15,9 hektárt.
Az Új temető az 1920-as években kezdte meg működését. Területe a Kolozsvár utcáig és a mai XVIII. Kerületi Darányi Ignác utcai házsor telekhatáráig terjedt. Ehhez kapcsolódott a Kispesti Atlétikai Club (K.A.C.) pálya mellett ma is meglevő izraelita temető.
A század elejétől több ízben a környező sportpályák területét csatolták a temetőhöz.
1963-64-ben a Kolozsvár utca túloldalán lévő kukoricással bővült. Később a két temető területét elválasztó utcarészt is megszüntették.

A ravatalozó épületet Kispest város az 1920-as évek második felében létesítette az un. Speyer kölcsönből, melyet a város vezetősége a település városias képének kialakítására vett fel. Az eredeti ravatalozót és a teljes kiszolgáló részt 1985-ben átépítették.

A temető területén található a II. világháborúban elesett német katonák parcellája (39-es parcella).
Kispest összetartó őslakói szeretettel látogatják és gondozzák mindkét temetőjüket.

Az oldal tetejére || Nyomtatás