Vegyületmolekulák

Előzetes ismeretek: kovalens kötés, képlet, molekula

Ha különböző (eltérő protonszámú) atomok kapcsolódnak kovalens kötéssel, vegyületmolekulák keletkeznek. Cél: A nemesgázszerkezet elérése.

Felépülésük az elemmolekulákhoz hasonló, csak annyi elektront tesznek közössé, amennyire szükségük van a nemezgáz szerkezethez.

1. Hidrogén-klorid: A hidrogén 1 külső elektronnal rendelkezik, még egy kell, hogy a héliumra hasonlítson (remélem nézed a periódusos rendszert). A klórnak van 7, neki szintén 1 kell, hogy az argonra hasonlítson. Készítettem egy kis animációt:

A létrejövő vegyület: színtelen, szúrósszagú gáz, vízben jól oldódik, vizes oldata a sósav.

2. Víz

Az oxigén a VI. főcsoportban van, (nem mondtam, hogy nézd a periódusos rendszert?) 6 külső elektronja van, kell még kettő, mert a neont majmolja. Egy hidrogén csak egyet adhat, ezért két hidrogénnel lép kapcsolatba. Ide is gyártottam animációt:

A létrejövő vegyület a víz, életfeltétel, természetben mindhárom halmazállapotban előfordul, színtelen, szagtalan folyadék (újat mondtam?).

3. Ammónia

A nitrogén (remélem nézed a periódusos rendszert) 5 külső elektronnal rendelkezik, a hiányzó hármat hidrogénből csak háromtól kaphatja:

Létrejön az ammónia: színtelen, szúrós szagú, mérgező, vizes oldata a szalmiákszesz.

4. Metán

A szénnek 4 külső elektronja van. Ezt Te is tudhattad volna, ha néznéd a periódusos rendszert. Ha hidrogénektől szeretne kapni négyet, 4 hidrogén szükséges.

A metán színtelen, szagtalan, éghető gáz, a földgáz 96-98%-a.

5. szén-dioxid

Ha a szén a 4 hiányzó elektronját oxigénnel kooperálva szeretné beszerezni, akkor 2 oxigén kell, mert egy oxigén csak kettőt tesz közössé, hiszen neki kettő hiányzik (periódusos rend..?)

A szén-dioxid színtelen, kis töménységben szagtalan, levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, nem mérgező, de a levegőt kiszoríthatja, ami végzetes lehet (egyes barlangok, borospincék ősszel, stb.)

Most nézegesd át a tankönyvet (87-90.o), írásbeli nem adok, legközelebb a munkafüzet kitöltését segítem.