Informatikai Tudástár

Figyelem! Az anyaggal kapcsolatban fontos leszögezni, hogy az semmiféle reklám- és marketingcélt nem szolgál, üzleti érdekeken nem alapszik. Csupán leírás, érdekesség különböző helyeken olvasott információk alapján, kiegészítve saját képekkel, illetve további képekkel innét és egyéb webhelyekről. Az oldal hobbioldal, és csak rendszer története iránt érdeklődök kíváncsiságának a kielégítése a célja.

Ahhoz, hogy megértsük a Windows történetét, elengedhetetlen megismernünk az előzményeket és az ősöket.

Annak idején, amikor egyáltalán a '60-as évek felé elkezdett kialakulni a számítógép, sok cég foglalkozott programok készítésével. A monitort – mivel akkor a karakteres kezelésű programok futottak – karakterek megjelenítésére tervezték. Később a Xerox emberei találták ki a bittérképes megjelenítést, amikor a monitor már képpontokból rakja össze a karaktereket is.

A DOS-t eredetileg egy SCP nevű cég fejlesztette ki. Ezt fejlesztette tovább az 1975-ben, egy garázsban megalakult Microsoft, egészen 1981. és 1996. között. A DOS karakteres kezelőfelületű operációs rendszer, a gép a begépelt parancsoknak engedelmeskedik, kezelése így meglehetősen nehéz.

Ennek a feloldásán agyaltak már a Xerox emberei is, akik a bittérképes megjelenítés után kifejlesztették az ablaktechnikát, ahol a számítógép kezelése vizuálisan, ablakokban történik. Ekkor jelent meg az új találmány, az egér is. Egy kis módosítás után megoldották, hogy az ablakok fedhessék is egymást, így a kezelőfelület az egymás alatti ablakok révén végtelenre tágítható, és egyszerre több program is futtaható a számítógépen.

A Xerox embereinek alapötletét fejlesztette tovább az Apple. Ők adtak hozzá több új elemet is az operációs rendszerhez, amiből végül kifejlődött 1984-re az Apple-féle desktop alapú operációs rendszer. Bár nem volt olcsó, a jelenséget nagy siker övezte.

A Microsoft a Windows megjelenését 1983-ban jelentette be, és 1985-re el is készült a Windows (melyet később 1.0-ás verzióval jelöltek). A rendszer tulajdonképpen a DOS egyfajta grafikus megjelenítési formája volt, így annak a korlátait örökölte. Tartalmazta viszont a nagy hagyományokkal rendelkező jegyzettömböt, számológépet, órát és naptárt. Új szoftverkörnyezetet teremtett, és lehetségessé vált a programok egyidejű futtatása és a közöttük való váltás is. Az Apple jogi kifogásai miatt egymást átfedő ablakok és lomtár nem kerülhetett bele, ezeket később egy licenc útján vette át a Microsoft.

Az 1987-ben megjelent Windows 2.0 kihasználta a 286-os Intel processzor képességeit és más hardverújdonságokat. Megjelentek az egymást átfedő ablakok, és a felhasználók testre szabhatták a rendszer grafikus megjelenését. Immár lehetett billentyűkombinációkat rendelni egyes funkciókhoz. Mivel ekkoriban számítógépek csak irodákban és kutatóközpontokban voltak, sokkal népszerűbbé tette a Windows-t, hogy beleépítették az ős-Excelt és Wordot. Ezek akár dós alól is indíthatóak voltak, de akkor elindult velük a Windows is. Az Aldus Pagemaker volt az első nem a Microsoft által fejlesztett Windows-alkalmazás, ami hozzájárult az operációs rendszer sikeréhez.

Az igazi nagy áttörést az 1990-ben megjelent Windows 3.0 jelentette, amikor az Apple cég majdnem csődbe is ment. Ennek a kezelőfelülete már emlékeztet arra, mely 1995-2001 között oly elterjedté vált. „A Microsoft letörte az elegancia árát” – írja David Gelernter Ami működik, az csodálatos – a technika esztétikája (Vince kiadó, 1998.) című könyvében, amikor éppen az Apple Macintosh OS-t és a Microsoft Windows-t hasonlítja össze (megjegyzés a könyvvel kapcsolatban: a könyv a technika esztétikáját mutatja be az informatika történetén keresztül. Egy programot akkor nevez szépnek, ha egyszerű és jól használható, így kell értelmezni az idézett kijelentést is). Ezt mutatja az is, hogy a 149,95 dolláros árú program két év alatt 10 millió példányban kelt el, és a 3.1-es verzióból is két hónap alatt egymillió példányt adtak el. A 3.0-ás rendszer már támogatta a 16 színű videokártyákat, a nyomtatási sort, valamint tartalmazott programkezelőt és fájlkezelőt is. Így a Win3.0+DOS összeállítás lett az első igazán elterjedd operációs rendszer. Ennek viszont ára is volt: minimum 386-os Intel processzort, 2 MB fizikai memóriát, 8 MB szabad merevlemezhelyet és DOS 3.1-et igényelt.
A 3.1-es verzióban jelentek meg a TrueType betűkészletek, majd a 3.11-ben (1993) az új hálózati és kommunikációs lehetőségek valamint a 32 bites rendszer támogatása. A Windows for Workgroups 3.1 a munkacsoportoknak kínált költséghatékony hálózati munkát.

A Windows 3.1 és a Windows 95 között jelent meg az első Windows NT (New Technology), mellyel a Microsoft a vállalatokat vette célba. A rendszert teljesen új alapokra építették fel, így biztonságosabb és stabilabb is lett, mindemellett egy 32 bites operációs rendszer volt.. Megtartották viszont a kompatibilitást a FAT fájlrendszerrel és a DOS-os programokkal is. Ez volt az első operációs rendszer, mely a mai napig elterjedt NTFS fájlrendszert használta. A rendszer mind szerver, mint pedig munkaállomás kivitelben megjelent, és egy újabb előrelépés volt a modern operációs rendszerek felé.

Az újabb nagy mérföldkő az 1995. augusztusában megjelent Windows 95 volt. Forradalmi újítás volt a Start gomb, a Start menü és a Tálca, melyen a futó alkalmazások láthatók. A 32 bites operációs rendszer a forgalomba hozatal első négy napján egymillió példányban fogyott el. A könnyebb eszköztelepítést is lehetővé tevő Plug&Play technológiával is felszerelt rendszer elsősorban a vállalatok körében vált rendkívül népszerűvé, mert a munkavégzés egy új távlatát nyitotta meg. Ekkor került bevezetésre a számítógép tartalmát tartalmazó Sajátgép, a hálózatot megjelenítő Hálózatok és a törölni kívánt fájlokat tartalmazó Lomtár elem. Szintén ettől a kiadástól kezdve ismeretesek a mai napig nélkülözhetetlen helyi menük, melyek ez egér jobb gombjával érhetőek el. A fájlnevek is hosszabbak lehettek, mint korábban, és beépítésre került az Internet Explorer 3.0, később 4.0 verzió, mellyel kiszorították a korábban böngésző programokat gyártó Netscape céget, nem kis jogi vitát kavarva.
A Windows új kiadásának megjelenítését példátlan reklámhadjárat övezte, mely meg is hozta az eredményét. Még érdekesség, hogy a korábban bármilyen DOS-sal működő rendszerek helyett ez a kiadás már csak az MS DOS 7.0-val tudott együttműködni.

1996-ban megjelent a Windows NT Server és Workstation (szerver és munkaállomási kivitel) 4.0-ás verziója, mely immár a Windows 95 felhasználói felületét nyújtotta. Érdekesség, hogy ekkor jelent meg a szerver csomag részeként a FrontPage weboldalszerkesztő is.

A hordozható eszközökre fejlesztett operációs rendszerek kiadása 1996-ban kezdődött meg, amikor elkészült a Windows CE 1.0 változata. Egy évvel később adták ki a 2.0-ás verziót, mely néhány csiszolást tartalmazott elődjéhez képest. A tervezőknek nem volt könnyű dolguk, hogy a win95 grafikus felületét nyújthassák az akkor még nagyon kis teljesítményű zsebszámítógépeken és egyéb eszközökön. A memóriaigényen például úgy is faragtak, hogy telefonoknál elhagyták a szükségtelen érintőképernyős funkciót.

A következő kiadás a sokáig népszerű Windows 98 volt, mely 1998. június 25-én jelent meg. Ez volt az első olyan operációs rendszer, amit a Microsoft kifejezetten otthoni felhasználók számára készített, így több új multimédiás funkció is beépítésre került. Ilyen volt például a DVD lemezek kezelése, USB eszközök használata, AGP-t használó videokártyák támogatása, vagy az Intel Pentium processzorok MMX utasításkészlete. Az akkor nagynak számító 2 Gb feletti merevlemezeken FAT32-es fájlrendszer is használható volt, és képessé tették a Windows-t több monitor kezelésére. Az Internet Explorert is beintegrálták az operációs rendszerbe, ekkor jelent meg az Active Desktop. A rendszer alapvető funkcióit a win95-ből örökölte, így olyan nagy áttörést nem jelentett, mint elődje.

Viszont sajnos nem sikerült elég stabilra, így egy évvel később útjára indították a második kiadást, mely új rendszerként jelent meg (Windows 98SE, Second Edition), így akik már megvették az előzőt, nem kaphatták meg ingyen a frissítéseket. Itt kiküszöbölték többek között a stabilitási problémák egy részét és a 2000-es dátumváltással kapcsolatos gondokat. Természetesen a kékhalál fogalma továbbra sem maradt ismeretlen.
A Windows 98 elég sok mindent a 95-ből örökölt meg, ilyen volt például a még kis kockánként haladó töredezettség-mentesítő is, mely a 2000-es kiadás óta már az új, sávos módszerrel működik. A tálca és a start menü kinézete is öröklődött, de utóbbi kibővült új funkciókkal. Sokféle válaszható témával (ablakok színének, kurzoroknak, a háttérnek és a képernyőkímélőnek az egységes stílusa) látták el, és erősebb gépeken kellemesen zenélt is néha (bár ezt gyengébb számítógépeken célszerű volt kikapcsolni a teljesítmény növelése érdekében). A Sajátgép és hasonló funkciók jeleit is elődeitől örökölte, de ezek a témák cserélgetésével változtak.
Bár egyes funkciókban nehezebb volt kezelni, mint ma egy XP-t, összességében jó kis rendszer volt, ezt 8 év használat után mondhatom el róla. Ezért még mindig őrzöm itthon a lemezét. :-)

1999-ben adtak még ki egy olyan Windows NT-t (Windows NT 4.0 Embedded ), mely egy erősebb hordozható operációs rendszer – féleség volt. Felállított kioszkok, gyártósorok, hasonlók részére tervezték.

2000. február 17-én jelent meg a Windows NT alapjain kifejlesztett Windows 2000. Háromféle szerver (Server, Advanced Server, Datacenter Server; magyarul szerver, haladó szerver és adatközpont szerver) és egy munkaállomás (Professional) kivitelben került az üzletekbe. A Windows 98 továbbfejlesztett, könnyen kezelhető felhasználói felületét kapta, valamint könnyen kezelhető internet-böngésző- és levelezőprogramot. Vállalati célcsoportja miatt minden eddiginél stabilabb és biztonságosabb rendszer készítettek, mely már rendelkezett a rendszerfájlok védelmével is. Új eszközmeghajtó-szabványt vezettek be, és a rendszergazdák immár jól szabályozhatták a felhasználók jogosultságait. Sok vállalati, például kórházi gépen a mai napig ez a rendszer fut. A Sajátgép és társai új ikonokat kaptak.

2000-ben megjelent a Windows CE 3.0 verziója és az arra épített Pocket PC rendszer is a PDA-k részére.

2000 szeptember 14-én indult rövid útjára a Windows Millennium Edition, amely a Win95 és 98 vonalába illeszkedett. Bár a kritikusok csak a 98 egy gyengén sikerült frissítésének tartották, több új alkalmazás is bevezetésre került. Ilyenek voltak a Movie Maker, a Media Player 7 és az Internet Explorer 5.5. Bár kétségkívül az utóbbi kettő letölthető volt a Microsoft weboldaláról. Lényegesebb mérföldkő volt azonban a rendszer-visszaállítás bevezetése, mely a mai napig nélkülözhetetlen. Ennek segítségével bármikor visszaállíthatjuk a rendszert egy korábbi, eltárolt időpontra. A számítógép automatikusan készít ilyen pontokat, és ha a kiszabott lemezmeghajtó-százalék betelik, akkor a legrégebbit törli. Bár sokan háborognak, hogy ez több GB területet is igénybe vehet, valójában ez összesen néhányszáz forintnyi lemezterület. Nem túl szerencsés lépés volt azonban a DOS-kezelés korlátozása. Ami pedig mutatta, hogy ez volt az utolsó otthoni felhasználók számára készült Windows, az a mind kezdők, mint pedig haladók számára könnyű konfigurálhatóság volt. Ezeket a dolgokat később gyakorlatilag ellehetetlenítették a biztonság nevében.

Újabb nagy mérföldkőhöz érkezett a Windows 2001-ben: az XP (a név eredete, experience, élmény) egyesítette magában a DOS-ra épülő rendszereket (1.0, 2.x, 3.x, 95, 98, NT) és a vállalati rendszereket (NT, 2000). A rendszer a Windows 2000 továbbfejlesztet kerneljére (rendszermagjára) épül fel. Új megjelenést kapott („Luna”), de ennek csak három színe (kék, ezüst és olajzöld) van. Itt változtatták meg a Windows-logót is. Jelentősen leegyszerűsödött sok funkció kezelése, evvel egy időben viszont elindult az a folyamat, amiben a „majd mi segítünk a felhasználónak” elv érvényesül. Így például csak a Registry (a rendszer felépítését tartalmazó adatbázis) apró kis módosításaival kapcsolható ki a CD-k automatikus indítása vagy vehető le egy tévedésből felkerült elem a fájlok társítási listájáról.
A témából és a bejelentkező/kijelentkező panelból mind az XP-s, mind a klasszikus kivitel kiválasztható, de például MS-DOS módban történő újraindítás már nem lehetséges, ehelyett csak a Parancssorban dolgozhatunk. Az Intézőben a baloldali sávot kihasználták sok (a rendszert már gyorsan használók számára nem túl lényeges) funkció elhelyezésére. Persze ezek néha hasznosak lehetnek, de többnyire nem innét írunk CD-t vagy teszünk közzé valamit neten.
A rendszer a második Service Pack után már jóval okosabb lett. Home és Professional verzióban jelent meg, de a legtöbb otthoni háztartás is az utóbbi verziót használja kiterjedtebb lehetőségei miatt.

2001 és 2007 között rendkívül sok „apróság” jelent meg, így például a hordozható eszközök operációs rendszereinek újabb verziói, immár az XP erre átírt kivitele is. 2003-ban jelent meg a Windows XP Media Center Edition, melyet az otthoni média-kezelésre szakosítottak. Egy másik fontos rendszer még a Windows Server 2003, mely 64 processzort és 512 Gb fizikai memóriát képes kezelni. A 2003-as szerverprogram rendszermagjára épült fel később a Windows Vista.

A magyarul 2007. elején megjelent új operációs rendszer a cikk készítésének időpontjában (2007. július) még kiforratlan és új technológia. Bár néhány lelkes ember akár eredeti akár lopott verzióban felteszi, néhány hibája még javításra szorul, valamint a szoftverekkel való kompatibilitás is egy fontos kérdés. Gépigénye nem kiemelkedően magas, egy átlagos, modern PC-n elfut.
Egyik legszembetűnőbb újdonsága a megújult felhasználói felület, mely kicsit hasonlít az Apple szoftverére. A felület átlátszóságát és színét a teljes skálán állíthatjuk, így nincsen többé gond, ha valaki rózsaszín vagy hupilila ablakkereteket szeretne. Elkészült (az XP alá is letölthető) Media Player 11 és Internet Explorer 7 is. Utóbbi már kezeli a lapfüles böngészést, és bár néha lefagy, azért kiegészítésnek nem árt más, ingyenes programot is telepíteni, biztonságát tekintve kiemelkedő az új technológiának köszönhetően (az internetes alkalmazásokat elkülönítve futtatja). A teljes grafikus felület megújult, és számtalan új apróság került beépítésre, például a HD minőséget előállító Movie Maker. Pár év múlva, gyermekbetegségeinek kinövése után mindenképpen meghatározó és fontos rendszerré válhat. Természetesen a biztonsággal magyarázva további beállításokat rejtettek el, de szakoldalak ezekre megoldást kínálnak.
Az operációs rendszerrel együtt jelent meg a 2007-es Office rendszer is, mely az elődökhöz képest radikális változásokkal szolgál. Erről egy külön, kis cikkben fogok írni.

És hogy mi a jövő? Ezt még nem tudjuk, de a Microsoftnál az élet nem állt meg. 2008-ra ígérik az XP Service Pack 3-at, hiszen a rendszer támogatása 2014-ig tart (bár 2008. elejétől előtelepítetten már csak Vistát fognak forgalmazni). Terveznek továbbá a Vista után is új operációs rendszert készíteni az elkövetkező 8 évben, de az első éveket még mindenképpen ennek a javítása fogja lekötni, hiszen igazán elterjedtté csak akkor válhat. Már 2007. végére tervezik kiadni az első javító csomagot.

Az interneten találtam ezt a kis videót. Alkotója bizonyára sok munkát fektetett az elkészítésébe, nagyon szép kis végigpörgetése a történelemnek.


Az XP bootlogója már igen egyszerű a gyors betöltés érdekében	Az új bejelntkezési panel	Az XP vadonatúj Start menüje

Intéző megújult baloldali sávval...	...és Intéző hagyományos mappanézettel	Az új leállítási panel


A DOS karakteres kezelőfelülete	Az Apple modern operációs rendszere


Üdvözli a Windows 95	Az új találmány, a Start menü	Az ismerős, régi kilépőképernyő


A Windows 98 kapta az utolsó színes bootlogót	Intéző és a többiek - egyszerű és nagyszerű	A win95-höz képest kibővült a Start menü is


A Windows 2000 bootképernyőjét már egyszerűsítették	Még itt is a klasszikus Windows-hangulat köszön vissza


A Windows Vista Start menüje és tálcája	Az újfajta ablakok. Ki gondolta volna az ablaktechnika kitalálásakor, hogy idáig jutunk?	Az új, XP alá is letölthető Media Player 11


Szerencsére a Vezérlőpultnál itt is átválthatunk hagyományos nézetre a baloldalon (a képen az XP-szerű nézet látható, váltáskor jelenik meg a 98-szerű elrendezés)	A 3 dimenziós ablakváltó rendszer igazából a látványt szolgálja, gyakorlati haszna akkor van, ha több program fut, mint amennyi a tálcára egyszerre elfér. Ekor nem kell a tálcán lapozgatnunk.

Windows történet

Ha a menü nem látható, a főoldal megjelenítéséhez kattints ide.